Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-02-05 06:19:00

Orbán már 20, Gyurcsány 14 éve évértékel

Orbán Viktor húsz évvel ezelőtt, 1999-ben tartotta első miniszterelnöki éve után az első évértékelőjét. Az óévre visszatekintő és elemző beszéd azóta hagyománnyá vált, nem csak Orbán Viktornál, hanem ellenfelei körében is. Gyurcsány Ferenc 2005-ben tartotta első országértékelőjét. Mi pedig megnéztük, az elmúlt években, milyen témákat érintett beszédében Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc.

Legrövidebb beszéd, országértékelő beszélgetések

1999-ben tartotta első évértékelőjét Orbán Viktor, akkor 37 pontban foglalta össze a kormányzati teendőket, bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot, illetve történelminek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba. Ahogy az első, úgy a második évértékelőjét is Vigadóban tartotta a miniszterelnök, 2000-ben vált szállóigévé az alábbi mondat: „három szoba, három gyerek, négy kerék”.

2001-es beszédében az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte. Beszédében az országot egy képzeletbeli, roskatag hajóként személyesítette meg, amely korábban bukdácsolt a hullámokon. Orbán a legtöbbször a család szót használta évértékelőjében. Legrövidebb beszédét 2002-ben tartotta, akkor az elmúlt évet áttörésnek nevezte, és felsorolta a négy évben elért eredményeket.  

2003-ban tartotta először ellenzékből évértékelőjét Orbán, akkor arról beszélt, a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. A családok zsugorodásának évéről beszélt 2004-ben a Fidesz elnöke, míg 2005-ben úgy fogalmazott: az előző esztendő a ráfizetés éve volt, kritizálta a kormányt, miszerint magas az államadósság és a gyógyszerárak is. Ebben az évben először az évértékelőjét országértékelő beszédek előzték meg: négy vidéki városban és Budapesten kérte az embereket, segítsenek neki abban, miről beszéljen az évértékelőjében.

Luxuskormány és őszödi beszéd

A közelgő választás volt Orbán 2006-os beszédének középpontjában. Felsorolta, hogy a Fidesz idején épült többek között a Nemzeti Színház és a Budapest Sportaréna is, miközben az MSZP-SZDSZ kormány „luxuskormány, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat".

Orbán Viktor 2007-es beszéde az őszödi beszéd és a hazugság témakörök köré épült, ekkor használta először az „új többség” kifejezést is. Azt hangoztatta, hogy „három dúsgazdag milliárdos vitte csődbe” az országot. 2008-ban a „háromigenes” népszavazásra mozgósított: márciusra írták ki a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló voksolást, „a jövő igennel kezdődik” szlogennel. A Fidesz elnöke arról beszélt, új korszak kezdődhet el, és így is lett: a népszavazás épphogy érvényes lett, de többségbe kerültek az igenek, az SZDSZ pedig kilépett az MSZP-vel való koalícióból. 2009-ben az európai parlamenti választás volt a beszéd középpontjában, új jelszót is hirdetett: „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok".

Adósságcsapda, finnyáskodás

2010-ben ismét választás volt, Orbán beszéde már főként a kormányzásról szólt, kijelentette, hogy készen áll „a nemzeti ügyek kormánya” vezetésére. Újra miniszterelnökként tartotta évértékelő beszédét 2011-ben, itt ötéves tervéről beszélt: 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.

Adósságcsapda, amelybe a szocialista kormányok lökték az embereket, a munka elveszett becsülete, a napról napra élés – erről beszélt 2012-ben tartott év eleji beszédében Orbán Viktor. Bírálta az európai politikát, Európát ekkor az alkoholhoz hasonlította: „nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat”. „A magyarok integrációjával világnemzetet építünk” – ez állt a 2013-ban elmondott évértékelőjének középpontjában, mint mondta, a kisbabáknak kedvük támadt megszületni. A miniszterelnöki évértékelőben, 2014-ben, Orbán Viktor mozgósított a közelgő választásokra, valamint azt mondta: „a hajdani Kaiser világa még várat magára, mely szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve”.

Nem sokkal a parlamenti kétharmad elvesztése után mondta el évértékelőjét a Fidesz elnöke 2015-ben.

Orbán azt mondta, folyamatos, kíméletlen támadásoknak vannak kitéve, állandó, negatív kampány alatt áll a kormány.

2016-ban már a migráció volt a középpontban a miniszterelnök beszédében is. „Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek” – fogalmazott Orbán Viktor. „Új nemzeti politikát” sürgetett a miniszterelnök 2017-es beszédében, valamint a migráció mellett Brüsszelt emelte ki fő témaként. Öt nagy támadásról is beszélt, amelyeket az országnak ki kell védenie: illegális bevándorlás, nemzetközi szervezetek befolyásolási kísérletei, Brüsszel be akarja tiltani a rezsicsökkentést, a nemzeti hatáskörök brüsszeli csökkentése, valamint azt, hogy Brüsszel „támadás alá veszi” a munkahelyteremtő támogatásokat.

20. évértékelőjét tartotta 2018-ban a miniszterelnök. Orbán Viktor tavalyi beszédében arról szólt, jobban sikerült az elmúlt nyolc év, mint ahogy azt várták, valamint arról is szólt, hogy már nyugat felől is védekeznie kell az országnak. Itt már szóba került Soros György, és a Soros-terv, valamint kijelentette azt is, hogy „a kormány harcolni fog a nemzetközi arénában is”.  

Adórendszer, őszödi beszéd

Gyurcsány Ferenc 2005 óta tart évértékelő beszédeket. Korábban kormányfőként rendre a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén mondta el értékelését, ekkor ismertette reformterveit is. Első évértékelőjében az adórendszer és a felsőoktatás átalakításáról, a nemzeti felelősség programjának megvalósításáról, valamint a következő évtized fejlesztési programjának megalkotásáról beszélt. 2006-ban fő célként a munkahelyteremtést, az állami működés szerkezeti reformját és a szegénység visszaszorítását emelte ki.

2007 februárjában, az őszödi beszéd okozta belpolitikai viharok után azt mondta: a közélet háborús logikája helyett nyugodt reformpolitikára van szükség. 2008-ban a nyugodtabb kormányzást hirdette, mint mondta, nyugodtabb élet következhet, nem készülnek további húsbavágó döntésekre.

Az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszer, a támogatáspolitika átalakítása – ezekről beszélt 2009-es évértékelőjén Gyurcsány Ferenc, mint mondta, ezek olyan intézkedések, hogy a költségvetési egyensúly megőrzése mellett versenyképesebb lehet az ország.

2010 márciusában Gyurcsány Ferenc a kezdeményezésére megalakult a Magyar Demokratikus Charta rendezvényen értékelt, mindezt azután, hogy távozott a kormányfői székből és hónapokig kizárólag zárt fórumokon szólalt meg. A volt kormányfő akkor arról beszélt, a szocialista párt lehet a parlamentáris demokrácia, a harmadik Magyar Köztársaság igazi védője és képviselője.
Önkényuralom építésével vádolta Orbán Viktort 2011-es beszédében, valamint kijelentette, hogy az MSZP átalakításával új balközép pártot kell létrehozni, ez a törekvése sikertelennek bizonyult, így 2011 októberében távozott az MSZP-ből és létrehozta a Demokratikus Koalíciót. 2012-ben arról beszélt, Orbán Viktor a köztársaság helyett egy „ellen-Magyarország” épített fel, de nem szabad csak Orbán Viktort hibáztatni a közállapotokért, közösen kell tenni arról, hogy a társadalmi indulatok ne szabaduljanak el. Az MSZP-ből való távozásáról pedig azt mondta: nem volt fájdalommentes, de nem látta értelmét annak, hogy tovább „marják egymást”.

Választások, cselszövés, „alávaló rendszer”

2013-as beszédében, már az egy év múlva esedékes országgyűlési választásokról beszélt Gyurcsány. A DK elnöke akkor arról beszélt, új stratégiára van szükség, mert a demokratikus ellenzéki erők még nem állnak készen egy győzelemmel végződő választási küzdelemre. A volt kormányfő önkényuralomról beszélt, valamint arról, hogy nincs jogállam az országban. Keményen nekiment 2014-es beszédében Orbán Viktornak a DK elnöke. A miniszterelnököt „gazembernek”, „hitványnak” nevezte, de a baloldalt sem kímélte, mint mondta, az volt az egyik tévedésük a politikusoknak, hogy nem értették meg a népet: 1989-ben voltak, akik inkább magasabb életszínvonalra vágytak, ám csalódtak – a baloldalban is -, mikor ezt nem kapták meg. A remény és a reménytelenség között bukdácsolt Magyarország – erről beszélt a DK elnöke a 2015-ben tartott évértékelőjén. Szóba hozta, hogy Orbán Viktor „új ellenséget talált” a bevándorlók személyében. Gyurcsány megemlítette, hogy hatalmas problémát okoz a kivándorlás.

2016-ban mondott beszédében a volt kormányfő arról beszélt, a Fidesz elárulta a magyarokat, a közös hazát, miközben a miniszterelnök barátai meggazdagodnak. Gyurcsány akkor úgy vélekedett: ellenőrzött, korlátozott módon az ország nemcsak képes befogadni embereket, de jól is járna a hazánkba érkező szakemberekkel. Újból keményen beleszállt 2017-es beszédében Orbán Viktorba a DK elnöke: „betegnek”, „bűnözőnek”, „tolvajnak” hívta a miniszterelnököt, de hozzátette, majd ő legyőzi a gonoszt. Gyurcsány nem tudott elmenni egy a „baloldalon zajló cselszövés mellett”, értette ez alatt azt, hogy az Együtt, a Párbeszéd és az MSZP a hátuk mögött titkos tárgyalásokat folytatott Botka Lászlóval – állította Gyurcsány.

„Alávaló rendszer” – így jellemezte 2018-ban mondott beszédében a kormányt Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke kampánynyitásként használta tavaly elmondott országértékelő beszédét: szólt arról, hogy a kormány kiszolgáltatja az országot Putyinnak, miközben háborúzik Párizzsal, Brüsszellel és Rómával. Majd az LMP-t azzal vádolta, hogy segítik a Fideszt, az MSZP-t azzal, hogy a Fidesz finanszírozza a pártsajtójukat, a Jobbikot pedig azzal, hogy korábban Vona Gábor egy polgári körben ült Orbán Viktorral.

Gyurcsány Ferenc idén február 9-én, míg Orbán Viktor február 10-én tartja évértékelő beszédét.

Ajánlom

További belföldi híreink