Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-01-31 05:10:00

Az általános iskola már kevés arra, hogy felkészítsen a középiskolára?

Az általános iskola kevés arra, hogy felkészítse a fiatalokat a középiskolai felvételire – ezt mondta az eduline.hu szerkesztője az ATV Start című műsorban. A felvételi eredményei ugyanis arról tanúskodnak Szabó Fruzsina szerint, hogy a diákok egy részének nem sikerült kiemelkedő teljesítményt elérnie. Arról is beszélt, hogy már külön iparág épült a felkészítésükre.

Kevesen szereztek igazán magas pontszámot – ez derült ki, miután már több középiskola is közzétette az idei írásbeli felvételi eredményeit. A Délmagyarnak nyilatkozó szakemberek szerint az iskolai tudás nem volt elegendő. Korábban a Magyartanárok Egyesületének vezetője, Arató László is azt nyilatkozta, hogy „gyorsasági versennyé” vált a középiskolai felvételi. A panaszok miatt a DK a felvételi rendszer alapos átalakítását követeli.

A kérdésre, hogy a felvételi a felső középosztálybeli gyerekeknek készült volna, az eduline.hu szerkesztője azt felelte az ATV Start című műsorban, hogy „részben igen”. A felkészítésre ugyanis az általános iskolákban tanult dolgok kevésnek bizonyultak, ezt a tanárok egy része is alátámasztotta. Szabó Fruzsina szerint azoknak is igaza van, akik úgy vélik, hogy ez az eljárás az esélyegyenlőséget is sérti. Nem véletlen – tette hozzá –, hogy egy komplett iparág épült a felkészítésre: kétéves felkészítő program vagy nyári táborok képében. A széles paletta jól mutatja szerinte, hogy van igény erre az iparágra.


Matematikából rosszabb eredmények születtek, de ez nem meglepő, hiszen az érettséginél is hasonló tendencia szokott kirajzolódni.

Szabó Fruzsina egyébként egyetért a Magyartanárok Egyesületének vezetőjével, aki korábban úgy fogalmazott, hogy „gyorsasági versennyé” vált a középiskolai felvételi, és ő is kiemelte, hogy az időhöz viszonyítva sok feladat volt, a matek felvételinél például majdnem negyven feladat a megadott negyvenöt percen belül.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mely intézményekbe jelentkeztek a legtöbben, de az elmúlt évek statisztikáiból azt lehet látni, hogy évről-évre ugyanazok a gimnáziumok vonzzák a legtöbb diákot. Ezek jellemzően olyan helyek, ahol sokszoros, akár hat- vagy nyolcszoros a túljelentkezés, míg az intézmények egy másik részében nincs éles verseny, de még központi felvételi sem. A szakértő hozzátette: a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok letaszíthatatlanok a népszerűségi lista éléről. Emellett közkedveltek az egyetemi gyakorlóiskolák, a tagozatos- és kéttannyelvű intézmények is, a lényeg – az eduline.hu szerkesztője szerint –, hogy inkább speciális képzés felé nyitnak az érintettek.

Szabó Fruzsina szerint nem az a tét, hogy a gyermek a legjobb iskolába kerül-e, sokkal inkább az, hogy olyan intézményt talál-e a család, ahol jól érzik magukat. Az ugyanis nem mindegy, hogyan tölti majd az elkövetkező 4-6-8 évet, és az edulnine.hu szerkesztője azt is kiemelte: nem érdemes rástresszelni, hiszen olyan nem fordulhat elő, hogy valakit sehova sem fognak felvenni. Mint mondta, mindig maradnak üres helyek, ahol a legrosszabb esetben is folytathatja a fiatal a tanulmányait.

atv.hu

További belföldi híreink