Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-01-20 12:40:00

Orbán kihagyja a brüsszeli magyar vitát?

Fideszesek szerint erősebb érvek szólnak amellett, hogy Orbán Viktor január 30-án ne vegyen részt Brüsszelben a Sargentini zöld frakciója által kezdeményezett újabb magyar-vitán az EP-ben. Deutsch Tamás szerint a miniszterelnök mindig ott volt, ha ez indokolt volt, de ő most azt osztja, hogy ez a vita nem más, mint a már zajló EP-kampány része.

Múlt héten döntött Brüsszelben az Európai Parlament házbizottságaként működő Elnökök konferenciája, hogy ismét napirendre tűzik a jogállamiság magyarországi helyzetének kérdését. A vita január 30-án lesz a brüsszeli plenáris ülésen. A magyar ügy újbóli napirendre tűzését Judith Sargengini frakciója, a zöldek javasolták.

Deutsch Tamás ugyanakkor egy mai sajtótájékoztatón munkatársunk kérdésére azt hangsúlyozta, hogy a vitát Jávor Benedek (Párbeszéd) és Ujhelyi István (MSZP) javasolta. Kérdésünkre, hogy mi a személyes véleménye, Orbán Viktornak ott kell-e lennie Brüsszelben a vitán, illetve a fideszes EP-képviselőknek, Deutsch Tamás azt válaszolta: ő, mint néppárti képviselő biztosan ott lesz és szándékai szerint fel is szólal, hogy elmondja, mi az igazság. Megismételt kérdésünkre, hogy a miniszterelnöknek fel kell-e szólalnia ezen a vitán, azzal reagált: a miniszterelnök még minden olyan esetben - ami indokolt és megalapozott volt - részt vett a vitán, hogy képviselje és megvédje az Európai Parlamentben a magyar polgárokat. "Azt ugyanakkor a kormánynak kell mérlegelnie, hogy ezt a januárit egy ilyen vitának tekinti-e, vagy pedig olyannak - én ez utóbbit osztom -, hogy nem más, mint a már zajló EP-kampány része". Detsch Tamás szavaiból tehát az túnik ki, hogy ő nem javasolná a részvételt, viszont a sajtótájékoztatón hangúlyozta: a miniszterelnök dönt.

Orbán Viktor a múlt heti kormányinfón erre nem adott egyértelmű választ. Azt mondta, hogy ő Szájer Józsefre szokott hagyatkozni, megvárja, hogy ő mit tanácsol neki, hogy utazzon-e, vagy ne. Hivatalos döntés még nincs. Fideszes politikusok szerint azonban jelenleg az a hangsúlyosabb vélemény, hogy a miniszterelnök inkább ne utazzon Brüsszelbe. Egyrészt, mert a január végi vita szerintük színtiszta kampánycélokat szolgál. Másrészt úgy tűnne, hogy ha a zöld Sargentini akcióba lendül, ő diktálja a kampánymenetrendet és a brüsszeli napirendet még Orbán Viktor számára is.

Az érvek csatájában súlyos ellenérv ugyanakkor, hogy már dübörög az EP-kampány, májusban uniós választás lesz. A tétet a kormány az "Európa léte forog kockán" kérdéssé emelte, azt sulykolva, hogy a bevándorláspárti erőkkel állnak szemben a bevándorlás ellenzői - és egy európai parlamenti vita kiváló fórum lenne a mozgósításra, a bevándorláspárti erők ostorozására  Orbán Viktor szempontjából is. Nyilván kiemelt médiafigyelem övezné a szereplését.


A mostani január végi EP-vita súlyát azonban nem lehet összehasonlítani a szeptemberi Sargentini-jelentés vitájával- mondták forrásaink. Akkor, és ezzel mindenki egyetértett a kormányoldalon, a miniszterelnök nem is tehetett volna mást, mintsem hogy elmegy Strasbourgba és "megvédi Magyarországot".

Akkor a politikai tét óriási volt: annak a megakadályozása, hogy meglegyen a kétharmad a Sargengini-jelentésre, ne dobja le az EP az uniós "atomot" és ne induljon el Magyarországgal szemben a 7-es cikkelyes eljárás. Szeptember 12-én ez nem sikerült, mert sok néppárti képviselő, maga Manfred Weber frakcióvezető is igennel szavazott.

Éppen az akkori voksolás miatt annak a jogi lépésnek, hogy időközben a magyar kormány az Európai Bíróságon megtámadta a Sargentini-jelentés megszavazását, mert a tartózkodó voksokat (48 ilyen volt, amik "udvarias nemnek" számítottak volna), nem számolták be, politikai jelentősége is lett. Így nem biztos, hogy szerencsés lenne, ha egy újabb, szintén a zöldek/Sargentini által forszírozott "magyar-vitát" Orbán Viktor a jelenlétével legitimálna az Európai Parlamentben.

Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a kormány részéről sorozatosan elmondják, hogy a 7-es cikkelyes magyar jogállamiság vitát illetően az európai parlamenti szakasz már lezárult, jelenleg az Európai Tanács hatásköre az eljárás továbbvitele, és abban Sargentininek már sem szerepe, sem semmilyen jogosítványa nincs a kormány szerint.

Az Európai Parlament zöldpárti frakciója még novemberben kezdeményezte, hogy az EP tűzze megint napirendre plenáris ülésen a jogállamiság magyarországi helyzetét, a legfrissebb fejlemények komoly aggodalomra adnak okot. A zöldek a magyar Országgyűlés által akkor megszavazott „rabszolgatörvényre", illetve a közigazgatási bíróságok létrehozására hivatkoztak, ez utóbbi szerintük „tovább rombolná az igazságszolgáltatás függetlenségét Magyarországon". Akkor Judith Sargentini azt mondta: „Segítenünk kell a magyar állampolgároknak kiállni a jogaikért. Egyszerűen elfogadhatatlan lenne a partvonalról végignézni, ahogy egy európai uniós tagország teljesen belecsúszik a tekintélyelvűségbe. Magyarország elkötelezte magát az európai értékek mellett, amikor belépett az EU-ba, azonban Orbán Viktor kormányfő és a haverjai lábbal tiporják a magyarok jogait" .

Gál Kinga: "Az a cél, hogy üssenek bennünket"

Az Európai Parlamentben a zöldek, a szocialisták és a liberálisok "meglehetősen felkészültek, de egy olyan kottából, ami nem a mi kottánk" - ezt már Gál Kinga fideszes EP-képviselő mondta a Hír Tv egyik hétvégi műsorában, állítva: meggyőződése, hogy azért kell, hogy jogállamiságból "ránk mossanak mindent", mert bevándorlásellenesek vagyunk, "és az a cél, hogy üssenek bennünket, hogy zsaroljanak", hogy változtassunk a bevándorláspolitikánkon. Másrészt, hogy segítsék azokat az NGO-kat, "akik ugyanabból a kottából zenélnek, mint ők".


"Semmi nem szent, az a cél, hogy a magyar kormányt megbuktassák" - állította Gál Kinga a műsorban. Annak kapcsán beszéltek erről, hogy az Európai Parlament a háromszorosára emelné a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben. A strasbourgi plenáris ülésen a héten elfogadott határozat értelmében 1,8 milliárd eurót különítenének el erre, az eredetileg tervezett 642 millió euró helyett.

Előtte a Magyarországgal kapcsolatos eljárások és a Sargentini-jelentés kapcsán Gál Kinga a műsorban kifejtette, hogy ha az igazságnak nincs is köze a magyar kormánnyal szemben felhozott vádakhoz, a parlamenti vitákban "ők azt a kottát akkor is le fogják játszani". Mint mondta, ezt látták pontról pontra a Sargentini-jelentésnél is, ahol a magyar kormány tételesen elmondta, hogy mely ügyek vannak már lezárva, hogy azokról már megegyeztek az Európai Bizottsággal is, mégis újra elővették azokat a jelentésben.

A fideszes politikus szerint, ha "egy csöpp esze lett volna Sargentininek", nem tüntetett volna közösen Ujhelyi Istvánnal és más magyar ellenzéki képviselőkkel Brüsszelben, ezzel ugyanis visszamenőleges hatállyal saját maga igazolta be, hogy a magyar kormány elleni jelentés "az politikai boszorkányüldözés" - állította Gál Kinga a Hír Tv-ben.

Hidvéghi: nem asszisztálunk Soros kampányához

Közben a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-vel azt közölte a január 30-ai vita kapcsán, hogy "Magyarország nem asszisztál Soros kampányához". Hidvéghi Balázs szerint a bevándorláspárti képviselők mandátuma hamarosan véget ér, a jövőről pedig májusban az európai emberek fognak dönteni. A kommunikációs igazgató hozzátette: ez az ülés Soros és a bevándorláspárti képviselők bosszúja, mert a magyar emberek nem kérnek a "Soros tervből".

Ma este 21.55-től, a #Bochkor című műsorunk után megismételjük az ATV-n az Andy Vajnával készült utolsó interjút, melyet tavaly ősszel adott a Jakupcsek Pluszban.

További belföldi híreink