Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2019-01-16 17:15:00

Mi jöhet a leszavazott Brexit-megállapodás után?

Új megállapodás, új népszavazás vagy a „kemény” Brexit is jöhet. A külügyi szakértő szerint a „kemény”, vagyis a megállapodás nélküli Brexit lenne a legsötétebb forgatókönyv.

Kedd este szavazott a brit parlament Theresa May Brexit-megállapodásáról, melyet nagy többségben leszavaztak. Pál Mónika főiskolai docens elmondta az ATV Start című műsorában, hogy az eredmény nem okozott nagy meglepetést.

„Ez még lehet egy tárgyalási alap” – jegyezte meg a külügyi szakértő. Pál Mónika szerint az ír határkérdésnél még lehet elmozdulás. „Ha egy „soft” Brexit felé mozdul a többség, akkor az valósulhat meg, amit Theresa May el akart kerülni, vagyis a vámunió” – tette hozzá. May korábban azt hangoztatta, hogy egy új, globális Nagy-Britannia legyen, és szabad kereskedelmi szerződéseket kötnek, ahol nem köti őket az unió jogrendszere, sem a kereskedelem-politikában a vámunió.

Elhangzott, hogy vannak még lehetőségek a Brexit ügyében, vagy egy új megállapodás, vagy új népszavazás, vagy a „kemény” Brexit, ami megállapodás nélküli Brexitet jelent. A külügyi szakértő szerint az alku nélküli Brexit lenne a legsötétebb forgatókönyv.


Említette, hogy a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy többen vannak, akik az unióban való bennmaradás pártján vannak.

Pál Mónika szerint a brit Munkáspárt hiába kért bizalmi szavazást Theresa May miniszterelnökkel szemben, nem biztos, hogy ők nyernék meg a választást. Nem teljesen egyértelmű, mi a szándéka Jeremy Corbynnak - folytatta, aki most a vámunió és a „soft” Brexit mellett kampányol. Ha a választás a Brexitről szólna, és sokan a bennmaradás mellett érvelnének, akkor a liberálisok mellé állna, és köztudott, hogy ők bennmaradás pártiak – tette hozzá a szakértő.

Elmondta, hogy a „kemény” Brexit hívei azt hangoztatják, hogy nem tragédia, ha nincs alku, mert akkor kétoldalú megállapodásokkal lehet rendezni a helyzetet, mint például a biztonság, az adatcsere, a terrorizmus elleni harc kérdését, mert mindkét fél érdeke, hogy megegyezés jöjjön létre a nemzeti kormányok között. Mint mondta, ebben az esetben Nagy-Britannia kedvezőbb pozícióban lenne, mint a teljes unióval szembeni tárgyalásokban. Az unió vezetői ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy egységben maradjanak – szögezte le a szakértő.


Juncker azt akarja, hogy Nagy-Britannia tegye egyértelművé, hogy mik a szándékai. Az Európai Tanács elnöke szerint a legjobb megoldás a bennmaradás lenne, de Pál Mónika szerint ez nehéz kérdés, mert jelenleg két folyamat zajlik: az egyik a népszavazás, a másik a parlamenti szuverenitás. A szakértő szerint ez a két folyamat néha ellentmond egymásnak. Említette, hogy a népszavazás eredménye jogilag nem felírható, mert nem ügydöntő népszavazás volt, hanem véleménynyilvánító. Egy második népszavazáshoz törvénymódosításra lenne szükség, tehát jogilag problémás lenne.

Nem állítja le

Theresa May brit miniszterelnök egyenes utalást tett szerdán arra, hogy kormánya a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodás előző esti parlamenti elutasítása ellenére sem kívánja leállítani a Brexit-folyamatot.

A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi félórájában kijelentette, hogy a megállapodás nélküli kilépés elkerülésének két módja van: vagy az, hogy a parlament jóváhagy "egy" megállapodást, vagy az, hogy a kormány visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló bejelentést. E cikkely szabályozza - és aktiválásának csaknem két évvel ezelőtti bejelentése el is indította - a Brexit-folyamatot.


Theresa May szerint az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja marad, figyelmen kívül hagyva a kilépésről hozott népszavazási döntést, a brit kormány azonban erre nem hajlandó.

atv.hu

További belföldi híreink