Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-12-31 10:58:00

Gulyás Gergely: "Nagy Imrével semmi baj nincs"

Gulyás Gergely szerint Nagy Imrével semmi baj nincs. Kár a Horthy-korszakot mániákusan felemlegetni. Ő nem költözik a Várba a karmelita kolostorba a miniszterelnökkel, "helyhiány" miatt. Úgy látja: az MTVA-ban ha történt is hiba, az volt, hogy egyáltalán engedték belépni oda az ellenzéki képviselőket. Az ellenzéki akciókról és a tüntetésekről állítja: "közröhejjé válnak" és elülnek. Csak kisebbségi kormánynál nem működik ellenzék nélkül a parlament, a "rabszolgaság" nettó butaság, "rabszolgatörvény" nincs, és senki nem rontotta el. Szilveszteri nagyinterjú a kancelláriaminiszterrel.

Nagy Imre szobrát péntek hajnalban, még az éj leple alatt elszállították a Vértanuk teréről, a Kossuth tér sarkáról. Pedig Orbán Viktor mondta a Hősök terén Nagy Imre koporsójánál a legismertebb beszédet 1989. június 16-án.

- Ami Nagy Imre megítélését illeti, egyetértek Kövér László házelnökkel, hogy a Fidesz véleménye a ’89-es újratemetés óta semmit sem változott. Ott azt a kérdést tette fel Orbán Viktor, hogy a rendszerváltás fiatal generációja mégis miért hajt fejet a kommunista Nagy Imre és mártírtársai emléke előtt. A helyes válasz valóban ott is és azóta is az, hogy Nagy Imre életútja 1956-ig egy kommunista pártfunkcionárius életútja.

Moszkovita, padláslesöprés... Ezt ismertük eddig is.

- Igen, aki, csak példának okáért: a Sztálinnak emléket állító törvény előterjesztője az Országgyűlésben, az NKVD ügynöke és - ami még súlyosabb - a faji alapú, svábok kitelepítéséről rendelkező kormányhatározat aláírója. De 1956-ban a forradalom oldalára áll, amelyet annak leverése után sem árul el, életét adja érte. Nem kér kegyelmet.

1989-ben Nagy Imre újratemetését sokan - Mező Imre özvegye, de a barikád másik oldaláról Vásárhelyi Miklós is - a kegyeleten túl a nemzeti megbékélés napjának érezték, közös "kompromisszumos" pont lett, június 16-a nemzeti gyásznap, az újratemetése a Hősök terén a kommunizmus vége, a demokratikus átalakulás szimbóluma. Nagy Imre emlékét legalábbis a balliberális oldalon szentnek és sérthetetlennek tekintették, ahogyan '56-ét és a pesti srácokét.

- Nagy Imre újratemetését - néhány jószándékú rendszerváltó mellett - a reformkommunisták akarták a “nemzeti megbékélés napjaként” feltüntetni. A Fidesz ezt már akkor is elutasította. Ezt éppen a mai miniszterelnök akkori beszéde igazolja. Ezért kellett egyértelművé tenni, hogy senki semmilyen köszönettel nem tartozik a kommunista hatalomnak azért, hogy a forradalom általuk kivégzett miniszterelnökét eltemetheti az ország, de erről szólt a szovjet csapatok kivonásának követelése is és a szerencsét hozó talizmán hasonlata is. Azt a világos elvet érdemes követni, hogy aki meghal a hazájáért, az előéletétől függetlenül főhajtást érdemel. Donáth György szoborállítása kapcsán is ugyanezt képviseltem, akitől szintén lehet vállalhatatlan mondatokat idézni, de a vele szembeni koncepciós perben vádlott-társait is védve tudatosan vállalta a halált.

De Donáth György szobrát végül nem avatták fel 2016 februárjában Boross Péterrel. Sokan azért tiltakoztak, mert Donáth György szélsőjobboldali képviselő volt, és a zsidótörvények támogatója. Az elmaradt szoboravatásról Ön az Origónak azt nyilatkozta, méltatlan lenne Donáth György emlékéhez kiabáló tüntetők között a szoboravatás.

- Hogyha egy pillanatra attól az értelmes gondolkodást és párbeszédet megszüntető szekértábor-küzdelemtől és kettős mércétől el tudnánk vonatkoztatni, amely a magyar politikát jellemzi, akkor azért mindenkinek könnyű belátni, hogy az igenis tiszteletreméltó - Donáth Györgynél éppen úgy, mint ahogy Nagy Imrénél -, ha valakit az élete végén egy koncepciós perben azért végeznek ki, mert hősiesen állt ki olyan értékek mellett, amelyeket mindannyian fontosnak érzünk és amelyek a ’89 utáni magyar demokrácia alapját képezik. Függetlenül attól vagy akár annak ellenére, hogy előtte egész életében mit és miként tett. Nagy Imre kapcsán ebben akár kompromisszumra is juthatnánk, és akkor utána el lehet vitatkozni azon, hogy ebből következik-e az, hogy Nagy Imre szobrának a Vértanúk terén kell állni, amely a nevét a vörösterror áldozatai után kapta vagy pedig máshol - méltó környezetben. Ez azonban nem a kormány, hanem az Országgyűlés hatásköre és döntése.

Mi a baj Nagy Imrével?

- Nagy Imrével semmi baj nincs. 2011-től bevallottan az volt az Országgyűlés célja, hogy a kommunista diktatúra és a náci megszállás előtti, a parlament épületéhez méltó és szép műalkotásokat kell helyreállítani.

A Horthy-éra méltó volt és szép volt?

- Ez nem a Horthy-korszak megítélésével függ össze, hiszen a tér az Országgyűlés épületének elkészülte után, a századfordulótól kezdve nyerte el végleges arculatát. Tény, hogy a Vértanúk terén korábban a kommunista vörös terror áldozatainak állítottak emléket.

A Nemzeti vértanúk emlékművét 1934 márciusában állították, akkor Horthy már kormányzó volt.

- Attól, hogy a szobor elkészültekor Horthy volt a kormányzó, állíthat méltóképpen emléket egy tragikus történelmi esemény áldozatainak.

Az 1918-19-es vörös terror áldozatainak az emlékére állították a vértanúk emlékművét. De amikor Horthy Miklós 1919 novemberében bevonult Budapestre, azok a Prónay-egységek kísérték, akik a fehérterror - aminek antiszemita jellege is volt - különítményesei voltak.

- Bár az eddigi beszélgetésünk cáfolata ennek, de én minden, a történelem iránti vonzalmamból eredő csábítás ellenére igyekszem a napi politikában csak ritkán foglalkozni az évszázaddal ezelőtti történelmi kérdések nyilvános megvitatásával, eltekintve azoktól az eseményektől, a nemzeti ünnepektől, évfordulóktól, amikor ez elkerülhetetlen. Nagy Imrével kapcsolatosan a három évvel ezelőtt, 2015. június 16-i nemzeti gyásznap szónokaként mindent elmondtam, amit tudok és ma is gondolok.

A Vértanúk terén 2015. június 16-án Ön azt mondta, idézem, "Nagy Imre 57 év múltán is főhajtást érdemlő példája bizonyítja, hogy a Saulusból Paulussá válás lehet maradandóan hiteles, hogy a bűnt nem csupán bűnbocsánat követheti, hanem megigazulás is. ... Nagy Imre példája ékes bizonyítéka annak is, hogy aki akár még saját élete árán is hazáját és nemzetét választja, az az élethosszig tartó középszerűség helyett az örökkévalóság mindannyiunkat túlélő nagyszerűségének az ajándékát nyerheti el". Miközben felvettük ezt az interjút, megjelent a kormányközeli Pesti Srácok.hu-n egy írás, Óriási hibát követünk el, ha megbocsátunk Nagy Imrének! címmel (amiben a cikkíró most is kommunistákat lát, akik szerinte akár ölnének is az eszme nevében). A Pesti Srácok azt írja: Nagy Imre bűneit semmiféle hőstett nem teheti jóvá. Óriási hiba volt megbocsájtani neki. "Ezzel a megbocsátással azt mondtuk, hogy voltak rendes kommunisták is. Nagy Imre már csak egy szobor, de a hozzá hasonló kommunisták itt vannak közöttünk. És hiába várjuk, hogy egyszer méltóztatnak megjavulni! Bizony a kultúrharcot meg kell nyernünk, meg kell nyernünk a szimbolikus csatákat".

- Amit tőlem idézett, az teljeskörű válasz az Ön által felolvasott mondatokra. Ha ez kevés lenne: idén egy azonnali kérdésre válaszolva, egy a cikk írójához hasonló jobbikos véleményre a miniszterelnök is az enyémmel tartalmilag egyező választ adott. Az nemes ügyért vállalt életáldozat mindig feltétlen főhajtást parancsol.

Akkor mindez a kormányzati "emlékezetpolitika" része?

- Itt nem egy új szobor állítására kerül sor, hanem az eredeti állapot helyreállítása. A tér kifejezetten a vörös terror áldozatainak emlékére lett Vértanúk tere. Nagy Imre szobrának méltó elhelyezéséről az Országgyűlés gondoskodni fog.

A Horthy-korszakot kár mániákusan felemlegetni!

A Vértanúk 1934-es emlékművén - amit majd felállítanak a Nagy Imre szobor helyett - a hátoldalon egy izmos férfi vív egy sárkányszerű szörnnyel, a férfi a magyarságot, a szörny a bolsevizmust jelképezi. A Várban, a karmelita kolostor sarkára, kívülre is hasonló épületdíszt került most: Szent Mihály arkangyal kezében kereszttel - illetve magyar államcímeres pajzs - viaskodik a Gonoszt jelképező sárkánnyal. A szobor megjelenése azt üzeni, hogy Orbán Viktor új munkahelye, ahová január elsejével, azaz holnap beköltözik, a keresztény magyar államiság székhelye lesz?

- Sosem hallottam még arról, hogy ez a szobor a magyar keresztény államiságnak lenne a szimbóluma, de ha az lenne, az sem lenne baj. Az említett szobor egy az ott látható tucatnyi műtárgy között. Ráadásul nem is azt az épületet díszíti, amelyben a miniszterelnök dolgozni fog. Bennem ez semmilyen reminiszcenciát nem ébreszt a Horthy-korszak iránt, de ha mégis lenne ilyen, akkor az kizárólag annak köszönhető, hogy a 2002-es választásokon győztes szocialista miniszterelnök - a választási kampányban tett elég szerencsétlen ígéretét betartandó - nem volt hajlandó a Sándor-palotába költözni, amely a XIX. század második felétől a kommunizmusig a miniszterelnök munkahelye volt, ezért a szocialista kormány úgy döntött, hogy az államfő hivatala legyen ott. Tehát a Horthy-korszakot kár mániákusan felemlegetni, mert a Horthy-korszakban egész más volt a helyzet. Akkor az államfő - aki a király nélküli királyságban a kormányzó volt - a Királyi Palotában, a miniszterelnök pedig a Sándor-palotában volt.

Lázár János tavaly nyáron egy kormányinfón azt mondta, hogy a hosszú távú cél az, hogy a miniszterelnök átköltözik a Sándor palotába, a köztársasági elnök pedig a Budavári Palotába.

- A Palotának a felújítása olyan időigényes feladat, hogy a kérdés jó ideig érdemben nem fog felmerülni.

Rogán Antal kabinetminiszter és a hivatala, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a miniszterelnökkel együtt költözik a Várba. Ön nem költözik?

- Én itt maradok a Miniszterelnökség Kossuth téri épületében.

Miért?

- Mert itt vannak a munkatársaim és annyi hely nincs a karmelita kolostorban, hogy 15-20 kollégánál többen velem költözni tudjanak. Itt a minisztériumban pedig több százan dolgoznak. Ha én éltem volna a költözés lehetőségével, akkor vagy én hívom magamhoz a munkatársaimat, beleértve államtitkárokat és helyettes államtitkárokat, vagy én jönnék folyton ide vissza. Ugyhogy egyszerűbb, ha maradok.

Mit gondol, miért irritálja a közvéleményt ez a költözés azon túl, hogy körülbelül 21 milliárdba került a felújítás, a képeket a Nemzeti Galériából, az Iparművészeti Múzeumból pedig török szőnyeget vitték oda, és hogy a miniszterelnök dolgozószobája 3,9 milliárdos tétel a vitatott erkéllyel együtt?

- Ezzel az utolsó hazugsággal egyszer és mindenkorra számoljunk le! Egy költözésnek a megítélése lehet politikai kérdés, de az anyagi részénél viszont jó, hogyha a tényekből indulunk ki. A két épület teljes belső kialakítása többezer négyzetméteren, beleértve a biztonsági és informatikai rendszereket került annyiba, amennyiről a balliberális sajtó minimális igényességet is nélkülöző képviselői kezdtek el írogatni a miniszterelnök mintegy 35 négyzetméteres dolgozószobája kapcsán. Másrészt, 1990 után már az Antall-kormánynak is az volt a célkitűzése, hogy szűnjön meg az a demokráciában képtelen helyzet, hogy a kormány és az országgyűlés ülései ugyanabban az épületben vannak, a végrehajtó hatalom nem válik el a törvényhozástól.

Az MTVA-s akcióról: "Ha valaki ellenzéki képviselőből hírbeolvasóvá szeretne avanzsálni..."

Orbán Viktor minimum 2030-ig tervez... Miért nem vesznek részt a parlamenti ülésen, amit Kövér László házelnök január 3-ára hívott össze az ellenzéki pártok kérésére. Láttam a Fidesz közleményét, nem szeretnének asszisztálni a "képmutató színjátékhoz", "Soros-aktivisták" az MTVA-nál, stb.

- Nem szeretnénk az ápolási díj jelentős emeléséről hozott parlamenti döntést hatályon kívül helyezni.

A napirend a december 12-i parlamenti határozatok törvényességének a felülvizsgálata, illetve az MTVA-ban történtek. Miért ne lehetne ezt megvitatni?

- Miért vitassuk meg, amiről most döntöttünk? Mi helyesnek tartjuk az ápolási díj emelését, a központi közigazgatásban 2008 óta változatlan bértábla mellett dolgozó közszolgák jelentős béremelését, a honvédelmi minisztériumi és belügyi dolgozók jövedelmének növekedését. Az ellenzék javaslatának elfogadása őket fosztaná meg ezektől. Ráadásul az ellenzék állítása egyszerre cinikus és valótlan. Cinikus, mert ők tették lehetetlenné azt, hogy normális keretek között folyhasson a parlamenti munka és valótlan, mert ennek ellenére a mi részünkről semmilyen házszabálysértés nem történt.

Egyetlen fideszes sem lesz ott?

- Majd a frakcióvezető úr eldönti, hogy bárki bármilyen formában képviseli-e a frakciót, de az biztos, hogy nem biztosítjuk a határozatképességet az ellenzék bohóckodásához.

Ön hogyan jellemezné azt, ami történt a parlamenti ülésen, illetve az MTVA székházában?

- Én minősíthetetlennek tartom.

Ami az MTVA székházában történt - Hadházy Ákos a lépcsőkorláton próbált felmászni, Varjú László megpróbált a stúdiókhoz vezető ajtón bemenni, Kunhalmi Ágnes, Szél Bernadett szintén-, az polgári engedetlenség volt?

- Nem. De a polgári engedetlenség nem jogi kategória.

Igen, az jogsértés. A miniszterelnök is megmondta már tavaly nyáron a rádióban, miután a TASZ és a Helsinki Bizottság közölte, hogy nem tesz eleget a civiltörvénynek, hogy "a magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen".

- Nyilván nincsen, hiszen fogalmilag kizárt, hogy a jogrendszer a jogellenességet legitim eszközként deklarálja. A polgári engedetlenség definiciójának egyik nélkülözhetetetlen eleme a jogellenesség. Ebben az esetben az ellenzék elismeri, hogy jogsértést követett el.

Ők nem mondták ezt, én kérdezem.

- Eggyel már beljebb lennénk akkor, hogyha ezt megtették volna, de még ehhez is gyávák. Azt tudom csak mondani, hogy az ellenzék nagy része nem csupán intellektuálisan szerény képességű, hanem a demokrácia alapértékeit nem tiszteli és végtelenül antidemokratikus.

Miért lenne antidemokratikus?

- Azért, mert a képviseleti demokrácia 1990 óta úgy működik Magyarországon Európában és a világon, hogy az országgyűlési többség fogad el törvényeket, hoz határozatokat. Ez a demokratikus döntéshozatal. Ennek az ellehetetlenítése a képviseleti demokrácia működése elleni támadás. Ez történt a parlamentben. A köztévénél az ellenzéki képviselők fellépése jogellenes volt, és hogyha a köztévé követett el hibát, akkor legfeljebb annyit, hogy egyáltalán beengedték őket!

Mint parlamenti képviselőknek jogukban áll ellenőrizni azt a közintézményt, az MTVA-t, ami közpénzből működik.

- Igen. Ezt valószínűleg valahol hallották, de nem árt, ha egy képviselő ismeri a saját jogállását szabályozó törvényt. A törvény érintett szakaszának első mondata a közintézménybe való belépés jogosultságát biztosítja a képviselők számára. De a törvénynek ugyanabban a szakaszában, ugyanabban a bekezdésében a második mondat világossá teszi, hogy ez a közintézmény működésének megzavarásához nem vezethet. Ha egy tévében valaki ellenzéki képviselőből hírbeolvasóvá szeretne avanzsálni és meg akarja változtatni a tévé adásának normális menetét, akkor azzal nyilvánvalóan megzavarja az adott intézmény működését. Az ott megjelent képviselőtársaim bevallott, vállalt, kimondott és nyilvánosságra hozott célja a televízió rendes működésnek megzavarása - egy petíció beolvasása - volt. Ezt a lehetőséget kategorikusan kizárja az országgyűlési törvény. Onnantól kezdve, hogy ezt a szándékot közlik, be sem kellett volna őket engedni az MTVA-ba. De egy ilyen liberális demokrácia a mienk, ahol ezt mégis megtették. Nézzük a jó oldalát a történéseknek: kétségkívül értékes, önleleplező és a szilveszteri kabarénál felhasználható jelenetekkel gazdagodott ezáltal a köztelevízió és az internetes videókat nézők gazdag tábora.

Ön írt egy cikket 2007. február 13-án a Magyar Nemzetben. Aminek az volt a címe, hogy Rendőrállam népképviselet helyett. Tizenegy nappal az után, hogy Orbán Viktor és 151 fideszes képviselő elbontotta a Kossuth téren a kordont - polgári engedetlenségi mozgalom keretében.

- Az említett cikkben amellett érveltem, hogy a kordonbontás nem volt polgári engedetlenség, mert nem volt jogellenes. A Gergényi-féle, a Kossuth teret lezáró rendőrségi határozat ugyanis úgy hivatkozik az október 23-án este történtekre, hogy a datálása szerint október 23-án hajnalban született, amelyből nyilvánvaló, hogy hamis vagy hamisított okiratról van szó. Ezért az semmis, nem létező határozatnak tekintendő, és ebben az esetben jogellenesség sincs. Ha nincs jogellenesség, akkor nincs polgári engedetlenség sem.

Alkotmányos jogainkat korlátozzák, mégiscsak volt itt egy rendszerváltás. Vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van egy határa. Elérkezett az a pont, amikor, ha másnak nem, a képviselőknek példát kell tudni mutatni demokráciavédelemből - ezt nyilatkozta Orbán Viktor a kordonbontáskor. Ez miért nem áll fenn az ellenzéki képviselők MTVA-s akciójára, amikor megpróbálták elérni, hogy ott a Híradóban olvassák be az 5 pontjukat?

- Bocsánat, hol a hasonlóság?

Alkotmányos alapjog a politikai szólásszabadság vagy a politikai véleménynyilvánítási szabadság. Nem véletlenül vonultak a Kunigunda utcába...Azt Ön hogyan értékeli, hogy a Magyar Média és Hírközlési Hatóság kimutatása szerint - tavaly közölte a Magyar Nemzet -, az MTV1 Hiradójában 72,4 százalékban volt kormánypárti megszólaló, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában ez 75,8 százalékos volt az arány a kormánypártok javára. Az MSZP volt, amelyik még a legtöbbet megszólalhatott, 7,2, illetve 8,2 százalékos arányban. 80 milliárdból, közpénzből működik az MTVA, akkor szeretnék legalább azt az öt pontot beolvasni, amit ott a tüntetésen megfogalmaztak. De voltak olyan statisztikák is, miszerint az MTV Híradójában a kormány melletti érvelések, 118 másodpercben hangzanak el általában és erre 6 másodperces az ellenvélemény. Az Echo Tv egyik politilógus véleményvezére, Boros Bánk Levente cége a Médianéző is közölt statisztikákat, és túlzónak, "felülreprezentáltnak" tartja, hogy például az M1 Híradójában 43,23 százalékos volt az ellenzéki pártok megjelenési aránya. Persze, ha politikai botrány volt a Jobbikban vagy az LMP-ben, az arról szóló híradások is megjelentek már e statisztikában.

- Ezek egymásnak is ellentmondó statisztikai adatok.

Más a megjelenés és a megszólalások aránya, illetve a valamilyen álláspont megjelenése.

- Amikor ellenzékben voltunk mindig azt hallgattuk, hogy van egy úgynevezett BBC mérce, amely szerint a kormány, a kormánypártok és az ellenzék egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban kell, hogy megjelenhessen a köztévében. A köztévé állítása szerint ennek az ő hírműsoraik megfelelnek. Nekem viszont nem feladatom a közmédia minősítése, már csak azért sem tenném szívesen, mert sportműsorokon kívül nem nézek tévét.

Egyáltalán nem néz televíziót?

- Legeslegritkább esetben.

És rádiót sem hallgat?

- Rádiót többet hallgatok, de azt sem zavaróan sokat.

De attól, hogy Ön nem néz televíziót, ezek tények, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a médiatörvény előírása. Ez nem sérülhet.

- Érdemes közvetlenül a köztelevízióhoz fordulni ezekkel a kérdésekkel, de talán nem az éjszaka közepén. Azt pedig, hogy az ellenzék minden rendelkezésére álló jogi eszközt kihasznált-e a tűntetés előtt, aligha hiszem. A magyar médiatörvény most már minden európai fórumot megjárt, Európa minden jogállamisággal foglalkozó intézménye által többszörösen ellenőrzött és kívánságuk szerint módosított jogszabály. A köztévé működésével összefüggő panaszokkal nem az éjszakai ügyeletes szerkesztőhöz, hanem a Médiatanácshoz lehet fordulni. Én nem emlékszem, hogy az ott tomboló és önmagukat leleplező módon vicces jeleneteket produkáló ellenzéki képviselők közül bárki fordult volna korábban a Médiahatósághoz.

A köztévé miért nem olvasta be az 5 pontot?

- Vélhetően úgy gondolták, hogy a műsorszerkesztés nem országgyűlési képviselők feladata.

Tehát Ön szerint helyes volt, hogy nem olvasták be az ellenzéki 5 pontot?

- Én ezt nem akarom a köztévé helyett eldönteni, hogy mi a helyes és mi nem.

Mint politikusnak, biztos van véleménye.

- Amit elmondtam.

Precedensértékű lett volna?

- A kérdés az, hogy az adásokat ki szerkeszti. Ha az ATV-hez kétnaponta érkezne valaki, hogy valamilyen félőrült petíciót akar beolvasni vagy akár nagyon is megalapozott követeléseket, beengedik?

Az óbudai jegyző egy birtokvédelmi rendelettel megalapozhatta jogilag, hogy az MTVA-s biztonsági őrök kilökjék a köztévéből az ellenzék két képviselőjét, Hadházy Ákost és Szél Bernadettet?

- Be sem kellett volna engedni őket. Az ellenzéki képviselők nem árultak zsákba macskát, előre megmondták, hogy miért mennek oda. A cél pedig jogsértő volt.

De ha már bent voltak, akkor biztonsági őrök fizikailag akadályozhatják/megfoghatják/kitoloncolhatják a parlamenti képviselőket, a mentelmi jog meddig terjed?

- Ha valahol egy képviselő jogellenesen tartózkodik, az intézmény meg birtokvédelmet is kér és kap, így az ő ottlétük hatósági határozat szerint jogellenes, akkor a képviselő nem áll a törvény fölött, hiába gondolták ezt néhányan.

Az emlékezetes 2007-es kordonbontásnál a rendőrök fölszólították Orbán Viktort és a Szájer Józsefet és a többi fideszest, akik még bontották a kordont, hogy hagyják abba a szabálysértést. Ők nem hagyták abba, de semmit nem tettek a rendőrök, mert azt mondták, hogy a mentelmi jog védi a képviselőket. Ez téves?

- Ez teljesen téves.

Mert tettenérés esetén nem érvényes a mentelmi jog?

- Tettenérés esetén nem. De mivel a kordonbontásnál a képviselők részéről nem volt jogellenesség, ezért nem lehetett tettenérés sem.

De a rendőrök nem avatkoztak közbe.

- Valószínűleg a parancsnoknak is legalább kétségei voltak, hogy esetleg az 5 hónapja ott álló kordon a jogellenes, nem az elbontása.

Mégegyszer: az MTVA székházában azok a biztonsági emberek jól döntöttek, amikor megfogták fizikailag a mentelmi joggal bíró képviselőt és kilökték az MTVA épületéből?

- Ha minden embert kidobnának onnan, aki nem képviselő, de zavarja az intézmény működését, akkor a képviselőhöz mint hímes tojáshoz nem lehet hozzányúlni? A képviselői mentelmi jognak világos korlátai vannak. A képviselői mentelmi jog előjog, azért előjog, mert a képviselő elviekben - és jó esetben gyakorlatban is - saját tevékenységével a közérdeket, vagy legalább annak egy részét jeleníti meg, amikor a választóit képviseli. Az ellenzéki képviselők ezekre az előjogokra alapítva szállták meg a köztévét, de ezt jogellenesen tették. Amit tettek, nem ellenőrzés volt, nem aránytalan volt, hanem nyíltan jogsértő.

De azt ott ki döntötte el? A biztonsági őr? Ők nem jogászprofesszorok.

- A köztévé belső utasítási rendjét illetően pontosan annyi információm van, mint Önnek. Attól, hogy bejön ide a Miniszterelnökségre egy képviselő, - jöttek már ellenzéki képviselők is -, és ellenőrzési jogát kívánja gyakorolni és valamilyen szerződésbe betekint, attól még nem lesz jogosult aláírni a miniszter helyett. Ugyanennek analógiájaként: attól, hogy ő bemehet ellenőrzési jogosítványa gyakorlását elősegítendő a köztévét vagy más intézményt ellenőrizni, attól még annak működtetésére és irányítására semmilyen jogosultsága nincs.

Hogy értelmezi, hogy "legalább fájjon nekik" ?

A Parlamentben, azon a bizonyos szerdán, amikor, a jobbikos Jakab Péter beült a miniszterelnök székébe és megakadályozta, hogy szavazzon vagy az, hogy az ellenzéki képviselők nem engedték föl a pulpitusra a levezető elnököt, Latorcai Jánost, fennállt a terrorcselekmény előkészülete, a Btk.-tényállás? Az Index írt egy cikket egy olvasói vélemény alapján arról, hogy ez akár terrorcselekmény előkészülete is lehet.

- Hogy a miniszterelnököt nem hagyták szavazni, az konkrét fizikai akadályoztatás volt. Ott álltam és láttam, hogy ez történt.

Kövér László szerint a fegyelmi részét a házszabálynak szigorítani kell. Mi jön, még magasabb pénzbírság? Parlamenti őrség általi kivezettetés?

- Indokolt lehet akár a szigorítás is, de szerintem a kulcskérdés nem ez. A rendszerváltozás után 2012-ig nem volt parlamenti fegyelmi jog. Azóta az események visszaigazolták, hogy jól ítéltük meg, hogy szükség van rá. Lehet, hogy alábecsültük a szükséges szankciók mértékét és azt ilyen események után indokolt is megvizsgálni. De én bármilyen furcsa, mégsem a kérdés jogi megítélésében látom a megoldás kulcsát. Az kulcsfontosságú, hogy fogadjuk el, hogy a parlamentáris demokrácia szabályai szerint az országgyűlés többsége hoz döntéseket. Ez 1990 óta így volt eddig, függetlenül attól, hogy ki volt ellenzékben és ki kormányon. Ha ezt valaki nem tartja tiszteletben, akkor a választópolgároknak kell a következtetéseket levonni, hogy akarnak-e anarchiát, akarnak-e valamilyen, a kisebbség által a többségre erőltetett diktatúrát. Hiszen ez a parlamenti képviseleti demokrácia alapvető szabályainak a lábbal tiprása - függetlenül a magatartás büntetőjogi értékelésétől.

Kövér László az InfoRádióban azt mondta, "legalább fájjon nekik". Ezt értelmezné?

- Az Ön állandó ragaszkodása ellenére, hogy más szavait értelmezzem, szerintem a házelnök szavait senki nem tudja jobban értelmezni, mint ő maga. Hogy mégis megfeleljek az elvárásnak: jogsértés ne maradjon szankció nélkül és ha lehet, akkor a szankció álljon arányban a jogsértéssel.

Azt, hogy az ominózus szerda előtt két nappal a parlamenti őrség, ami fegyveres testület, felsorakozott a folyosó melletti lépcsőn, ellenzéki képviselők fenyegetésként értékelték, az MSZP-s Korózs Lajos a hitleri Reichstaghoz hasonlította a mai parlamentet, és azt posztolta, nem hagyja, hogy "náci bábuk" itt őket majd nyakon ragadják. Miért volt arra szükség, hogy felsorakozzon a parlamenti őrség?

- Most lépjünk túl azon, hogy a színvonaltalanságnak van az a mélysége, amellyel az ember nem szívesen vitatkozik. Korózs Lajos először megválaszolhatná a kérdést, hogy milyen érzés a Nagy Imrét kivégeztető párt jogutódjának képviselőjeként a még elmúlt hetekben is antiszemita botránytól hangos Jobbikkal elvtársi szeretetben összeforrni. De ha bárkinek kétsége lett volna azzal kapcsolatban, hogy az őrség jelenléte indokolt volt, akkor két nap múlva megkapta rá a választ.

Ha indokolt volt, miért nem hívta be őket Kövér László ? Nem akart címlapfotókat a kormány?

- Nyilván ezt a házelnöknek kell megítélni, de vélhetően nem akarta valóra váltani, az ellenzék vágyát, amiért az egészet csinálták, hogy egy velük szembeni, adott esetben jogszerű és arányos fellépés, az...

Világhír legyen?

- Azt a látszatot keltse, mint hogyha itt már az ellenzéki képviselőket hurcolnák ki az ülésteremből.

De Önök nem korlátozzák a jogaikat?

- Nehéz komolyan venni a kérdést azután, hogy az elmúlt hetekben ellenzéki képviselőket nem csupán jogszerű, de még jogellenes fellépéseik során sem korlátozta senki.

Csak kisebbségi kormánynál nem működik ellenzék nélkül a Parlament

Mit érzett ott az ülésteremben? Felháborodást? Szégyent?

- Nem, méltatlannak tartottam az ellenzék magatartását. Jogos kérdés: kell-e az embernek szégyellnie magát a saját ellenzéke miatt? Az Országgyűléshez méltatlan produkciónak tartottam, ami történt, még ha a magyar parlamentarizmus második világháború előtti történetében ez nem is egyedülálló, de a rendszerváltás utáni időszakban igen.

Van arra forgatókönyvük, hogy a tavaszi ülésszakban hasonló provokációval, obstrukcióval akadályozza meg az ellenzék a parlamenti szavazásokat?

- Egy ilyen ellenzékre mit lehet mondani? Elviekben minden lehetséges. Ha kell, akkor mindenre lesz forgatókönyv is, ezért mondom, hogy végső soron ennek a magatartásnak a gátja nem néhány parlamenti őr lesz - még akkor sem, ha rájuk is lehet szükség -, hanem a magyar társadalom normálisan gondolkodó többsége. Hiszen a magyar társadalomnak a kormánypártokkal szimpatizálónál lényegesen szélesebb köre gondolja úgy, hogy az ellenzék parlamenti “viselkedése”, majd ami ennek következményeként az utcán történt, az tűrhetetlen, elfogadhatatlan. Ezt azok többsége is így gondolja, akik nem a kormánypártokkal értenek egyet vagy nem bennünket tiszteltek meg a szavazatukkal. Szerintem az antidemokratikus ellenzéki fellépésnek ez lesz a demokratikus korlátja.

Mennyiben mások ezek az ellenzéki tüntetések? Januárban is elég sok lesz, országszerte, Orbán Viktor Házavató Bulija a Várban címmel is szerveznek tiltakozást.

- Eddig nem akartak karácsonyfát felgyújtani. Több a szélsőséges megnyilvánulás és kevesebb a tüntető.

A Hősök tere tele volt, az körülbelül harmincezer tüntetőt jelent, mielőtt a Kunigunda útjára mentek.

- A rendőrségi becslések szerint nem volt olyan tüntetés, ahol a résztvevők száma a tízezret meghaladta volna. Még akkor sem, amikor Gyurcsány Ferenctől a Jobbikig a teljes ellenzék a szakszervezetekkel kiegészülve kéz a kézben hívott az utcára “mindenkit”. Egy valós tömegtámogatottság nélküli, viszont agresszív és szélsőséges kisebbség tüntetett. Tisztelet egyébként annak a kevés kivételnek, aki jogszerűen élt a gyülekezési joggal.

Miért vonták vissza Semjén Zsolt törvényjavaslatát, mely nemzeti ünnepeken, állami ünnepségeken, ünnepnapokon tiltotta volna a tüntetéseket nemcsak a Kossuth téren és az emlékhelyeken, de a széles sugarú környékén is?

- Érdemes átgondolni, hogy melyek azok a nemzeti ünnepek, ahol az államnak néhány területen elsőbbsége van a rendezvények megtartása kapcsán. Semmi nem sürget bennünket, ésszerű szabályozást kell alkotni. Mi a gyülekezési jogot sosem korlátoztuk erőszakkal, sőt, most a rendőrség még az erőszakos tüntetéseknél is végtelen türelemmel viselte az állomány tagjait ért inzultusokat...

Volt azért sok könnygáz... Ha az ellenzék úgy döntene, hogy bojkottálja a parlamenti üléseket, Ön szerint a parlament működne ellenzék nélkül is ? Orbán Viktor mondta '98 decemberében, amikor az ellenzék kivonult, hogy "úgy látszik a parlament működik ellenzék nélkül is".

- Csak kisebbségi kormánynál nem működik ellenzék nélkül a parlament. Ez jogi és nem politikai kérdés, mert a parlament nem attól működik, hogy az ellenzék vagy a kormány jelen van, hanem hogy a határozatképesség biztosítható, azaz a képviselők többsége részt vesz a munkában. Mi a rendes ülésszakban bejárunk a munkahelyünkre és eleget teszünk a kötelezettségeinknek. Szeretnénk értelmesen dolgozni, és attól, hogy az ellenzék időnként nem szeretne, a mi szándékaink változatlanok.

Miért tüntetnek? Ezt elemezték a Fidesz-elnökségi ülésén?

- Mindenkinek van ezzel kapcsolatosan saját elképzelése. Egy tízmilliós országban azt elérni, hogy néhány ezer ember radikalizálódjon és szívből utálja a kormányt, az nem teljesítmény. Én hosszú ideje úgy gondolom, hogy ami ma a tüntetéseken megnyilvánul, vagy ami kiváltotta a tüntetéseket, az az magatartás, amely miatt az ellenzéknek nincs reális esélye a választásokat megnyerni. Az ellenzéken belüli küzdelem a biztos ellenzéki szavazók magjának a kegyeiért zajlik, de az a rendkívül erős retorika és kormány iránti gyűlölet, amellyel az ellenzéki pártok őket megnyerni igyekeznek, kizárja többségi támogatást, mert nagyon távol áll egy átlagos, a mindennapi élet nehézségeit leküzdeni akaró és a politikától a saját bajaira válaszokat váró választópolgár gondolkodásától. Miután az ellenzék a kemény magnak politizál, az akciókat, amelyek a köztévében, az utcán, a parlamentben zajlottak, a többség elítéli, vagy közröhej tárgyaivá válnak, mint, mondjuk, a köztévénél. Azt nem tudom, hogy a tüntetések januárban érnek véget, februárban vagy az EP-választások után - bármelyik lehetséges -, de tömegtámogatásra aligha fognak szert tenni.

Ha veszélytelenek a tüntetések a kormányra nézve, akkor miért vetette fel Bayer Zsolt a Békemenetet? A Pesti Srácoknak adott interjúban Ön is azt mondta, van rá igény.

-Annyit mondtam, hogy van rá igény, ezért megfontolás tárgyává kell tenni.

Viszont a jobbikos Varga-Damm Andrea már kedvesen a DK-s Gréczy Zsoltról posztol. Megtörtént a lélektani áttörés, egységesül az ellenzék a DK-tól a Jobbikig.

- Ha a felek úgy ítélik meg, hogy a Jobbik és Gyurcsány Ferenc egymásra találása kölcsönös siker, azon én csak mosolyogni tudok.

Miért? Orbán Viktor számára veszélyesebb egy egységesülő ellenzék, mint egy rivalizáló. Már van 2019-es jelszavuk, Stop Orbán! És kitűzőjük is...

- A kormány számára egy hiteles ellenzék veszélyes, de a mai ellenzék és különösen az említett összefogás minden korábbinál hiteltelenebb.

Kell új stratégia Önöknek a tüntetések miatt az EP-kampányra?

- Szerintem nem.

Az Echo Tv-ben és a Hír Tv-ben a jobboldali véleményvezérek egyre többször beszélnek a "migránspárti" "Soros-támogatott" Bajnai Gordon visszatéréséről az egységesülő ellenzék élére. Van ennek realitása Ön szerint?

- Ahogy kutatok a memóriában, mintha ilyet már hallottam volna. Rendkívül sikertelen próbálkozás volt. Szerintem nincs realitása.

"Eddig is így volt, és nem látja az okot arra, hogy most ez miért lenne másképp" - így reagált Kövér László az InfoRádióban arra a kérdésre, hogy végül elülnek-e a tüntetések. Ön szerint?

- Szerintem is elülnek.

A "rabszolgaság" nettó butaság

Anélkül, hogy módosítanák a „rabszolgatörvényt”?

- Nincs „rabszolgatörvény”, tehát nem is kell semmit módosítani. A túlóra-szabályozás önkéntességen alapul, ezért a "rabszolgaság" nettó butaság. A törvény csak ürügy volt a tiltakozásokhoz.

De Önöknél ki rontotta el?

- Senki nem rontotta el.

Semmit nem rontottak el?

- Ha az a kérdés, hogy egy jogszabály-tervezetet jobb-e úgy előterjeszteni, hogy már semmilyen módosítás a parlamenti szakaszban nem szükséges - tehát elejétől fogva tökéletes -, és ezért azután következetesebben lehet kommunikálni, akkor ez kritikaként e módosítás kapcsán felvethető. Azonban az elfogadott jogszabály szövegének ismeretében az ellenzéki vádak alaptalanok.

A szakszervezetek tiltakoznak, országszerte útlezárásokat szerveznek, a közvélemény-kutatások szerint a lakosság 83 százaléka elutasítja a "rabszolgatörvényt", mert úgy érzik, hogy fokozza a kiszolgáltatottságot, a Fidesz-szimpatizánsok kétharmada, 63 százalékának sem tetszik a Republikon Intézet szerint. Akkor kinek az érdeke?

- Óvatos lennék ezekkel a közvélemény-kutatásokkal. A gyakorlati tapasztalatok mindenki számára megnyugtatóak lesznek. Legyünk méltányosak az ellenzékkel szemben. Most a választópolgárok közül többeket sikerült nekik becsapniuk, mint általában. De ez nem változtat azon, hogy ez egy korrekt szabályozás. A magyar választópolgárok éppenhogy nem rabszolgák, hanem nagykorúak, és képesek eldönteni, hogy mennyit akarnak dolgozni. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy az egész törvénymódosítás a magyar munkavállalók körülbelül 11 százalékát érinti. De minden egyes törvénynél és minden egyes döntésnél az a lehetőség fennáll, hogy fél év múlva, egy év múlva, két év múlva megnézzük a hatásait. Nekem meggyőződésem, hogy...

Működni fog, amit a miniszterelnök is mondott?

- Igen.

A parlament gazdaságfejlesztési bizottságában a fideszesek úgy módosították a Kósa-Szatmáry javaslatot, hogy a kollektív szerződés legyen érvényes 400 óráig. De a törvényalkotási szuperbizottság vissza szigorította 300 órára a kollektív szerződéses garanciát. Miért?

- Úgy gondoltuk, hogy annál nagyobb garancia nincsen, minthogy mindenki egyénileg szabadon dönthet arról, hogy az eddigi törvényi kereteken túl, de az Európai Unió által engedett határokon belül kíván-e túlórát vállalni.

A kollektív szerződés nagyobb garanciát jelent a munkáltatóval szemben, mint az, hogy valaki egyénileg dönthet egy alá-fölérendeltségi viszonyban a munkaadóval szemben.

- Nem. A kollektív szerződést az egyes munkavállalók akaratával szemben is lehet módosítani, ott nem szükséges 100 százalékos egyetértés, egyénileg pedig mindenki szabadon dönthet, hogy vállal-e túlórát. Az alá-fölérendeltségi viszony egy munkajogviszonyban az utasítási jog szempontjából igaz, de ez a túlórára nem terjed ki. Hogyha ebben az országban ugyanaz a 12 százalékos munkanélküliség lenne, amely a leköszönt szocialista kormány időszakában volt 2010-ben, akkor lehetne vitatkozni azon, hogy a munkáltató tud-e nyomást gyakorolni a munkavállalóra a túlórakeret növelése érdekében. Ma azonban 3 százalékos a munkanélküliség és lasszóval keresik a szakképzett munkaerőt. Ha valaki szakképzett munkaerőként munkahelyet akar váltani, néhány héten belül ezt meg tudja tenni. Tehát az önkéntesség valódi önkéntességet jelent.

A 12 hónapos munkaidőkeretet miért növelték 36 hónaposra? Az ellenzék azért is követeli a visszavonást, hogy ne háromévente számolják el és fizessék ki a túlórát.

- Itt az Ön által az előbb még a legfontosabbnak ítélt garanciát ne felejtsük el, azt, hogy a 36 hónapos munkaidőkeret kizárólag a kollektív szerződés esetén vezethető be. Amit az ellenzék mond, nem igaz. A túlórát minden hónapban ki kell fizetni. És kollektív szerződés nélkül nem lehet a 12 hónaptól felfelé.

Munkajogi elemzők szerint azonban egy 36 hónapos munkaidőkeret esetében, ha valaki túlórázott az első évben és 8 órás "műszakban" dolgozott , a harmadik évben azonban a munkaadó csak napi négy órás munkaidőben dolgoztatja, akkor az első év túlóráit beleszámíthatja a harmadik év mínusz négy órájába, és nem fizeti ki a dolgozónak, ahogy az állásidő utáni munka pótlása sem számít majd túlórának, és nem kell utána fizetni.

- Belső különbségek a munkaidő-beosztásban lehetnek. De ott is vannak végső, a munkavállalót védő szabályok, mint például a heti negyvennyolc óra, attól függően, hogy ki milyen munkarendben dolgozik, de az átlag negyven óra felett csak túlórák lehetnek. Azokat viszont minden hónapban ki kell fizetni.

A kiszivárgott hírek szerint a túlóratörvény-módosítást már a választások előtt tervbe vették, de nem akartak kockáztatni.

- Ez nem igaz, a választások előtt a politikai döntéshozatalban a kérdés sosem volt napirenden. Frakcióvezető voltam, ezért minden olyan kérdést ismertem, amelyben érdemi politikai döntést kellett hozni. Ilyen kérdés még beszélgetés tárgya sem volt.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, de Palkovics László miniszter is azt mondta, hogy a változtatásokat gazdasági szereplők kérték.

- Munkaerőhiány van az országban, nemcsak a multiknál, hanem a kis- és közepes vállalkozásoknál is. Erre kell reagálni. Ha egy valós problémára megoldásokat keresünk, akkor ezeknek a száma nem végtelen, ezért a kis- és közepes vállalkozók vagy éppen a multik is juthattak hasonló következtetésre. A kormány azonban kizárólag az ország érdekeit tartotta szem előtt, amikor a képviselői indítvány támogatásáról döntött. A kormány szuverén döntéshozó.

"Mi érjük el a legjobbat"

2019 az ön várakozása, reményei szerint tud-e jobb év lenni ’18-nál?

- Azt szeretnénk, hogy minden év jobb legyen az előzőnél.

Akkor az EP-választáson legkevesebb 14 mandátumra lesz szükség a 21-ből a kétharmadhoz.

- Most nem politikai szempontból vagy nem a Fidesz pártpolitikai érdekei mentén válaszoltam a kérdésre. Ennél fontosabb, hogy minden év egyre jobb legyen Magyarországon, és hogyha például megnézzük a gazdasági növekedést, a béremelkedéseket, akkor jó esély van rá, hogy akár egymást követő harmadik évben is tíz százalék fölötti béremelkedések legyenek átlagosan.

Tehát jövő májusban több lesz a mostani 12 mandátumnál?

- Én teljes egészében elégedett leszek, hogyha az Európai Néppártban - amely mégiscsak Európa legerősebb pártja, és reméljük, hogy a választás után is az marad - továbbra is a legerősebb tagpárt lesz a Fidesz. Az egész Európában arányos választási rendszerben az Európai Néppárt közel ötven tagszervezetéből a legutóbbi két EP-választáson senki nem kapott olyan választói támogatást - 56, illetve 52 százalékot - mint a Fidesz. Most is azt remélem, hogy mi érjük el a Néppártban legjobb eredményt.

További belföldi híreink