Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-12-20 07:11:00

Aláírja-e Áder János a túlóratörvényt?

"Miért ne írná alá?" "Remélem, erre adok nagyobb esélyt" - reagáltak kormánypárti politikusok, amikor megkérdeztük, hogy Áder János államfő vajon aláírja-e a "rabszolgatörvényt", vagy visszaküldi a parlamentnek. Ha aláírja, a szakszervezetek általános sztrájkot hirdetnek. Péntek este "Ne írd alá, János!" tüntetés lesz a Sándor palotánál.

 

 

"Miért ne írná alá? Mi oka lenne rá?" - kérdezett vissza az egyik magas rangú kormányzati politikus, amikor megkérdeztük, hogy aláírja-e Áder János karácsonyig a "rabszolgatörvényt".

A parlamentben múlt szerdán botrányos körülmények között megszavazott túlóratörvény országszerte tiltakozásokat váltott ki, vasárnap ellenzéki képviselők a köztévében szerették volna beolvastatni az 5 pontos petíciójukat, aminek az első pontja a "rabszolgatörvény" visszavonása volt. Hadházy Ákost és Szél Bernadettet másnap reggel az MTVA biztonsági emberei kidobták/kitoloncolták a székházból, a többiek hétfő este hagyták el az MTVA épületét, miután az óbudai jegyző birtokháborítás miatt felszólította őket erre. Ma viszont a párbeszédes Tordai Bencével, aki pendrive-on vitte be a Kunigunda utcába a követeléseket, Dobos Menyhért, a Duna Tv vezérigazgatója leült tárgyalni, igaz nem ígérte meg, hogy a köztelevízió valóban le is fogja adni a kész anyagot, vagy beolvassák a követeléseket a hírekben. 

Szerda reggel pedig az ATV Startban Székely Tamás azt mondta: általános sztrájk jöhet, ha a köztársasági elnök aláírja a rabszolgatörvényként elhíresült túlóratörvényt. Azt egyelőre nem tudta megmondani, mekkora sztrájkra lehet számítani, és azt sem, hogy milyen területeket érint majd, még abban sem biztos, hogy Áder János a törvényt aláírja. 

Ebben a munkatársunk által megkérdezett fideszes, kereszténydemokrata politikusok sem száz százalékig biztosak, de "remélik". Annak adnak nagyobb esélyt, hogy az államfő ellenjegyzi hétfőig, azaz még karácsony előtt a túlóratörvényt. 

Az aláírási menetrend: a parlament múlt szerdán fogadta el a törvényt, a vonatkozó törvények szerint az Országgyűlés elnökének öt napja volt aláírni. Az öt nap hétfőn járt le, Kövér László házelnök aláírta és hétfőn tovább is küldte a Sándor-palotába, ahol Áder János aláírása kell majd ahhoz, hogy utána a Magyar Közlönyben kihirdethessék a törvényt. 

Az aláírásra a köztársasági elnöknek is öt napja van. Ha ezt maximálisan kihasználja, akkor közvetlenül a karácsony előtti napokban kerül rá az aláírása a törvényre.

Áder János dönthet úgy is, hogy aláírás helyett alkotmányos normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Ez akkor valószínűsíthető, ha erős aggálya van, hogy a törvény alkotmánysértő. Ezt a lehetőséget a kormányoldalon nem tartják valószínűnek, hacsak a törvény zaklatott elfogadási körülményei miatt nem - emlékezetes, hogy szerdán az elnöklő Latorcai János a képviselői helyéről vezényelte a szavazást - a miniszterelnök és a miniszterei a testükkel védték - jegyzők nélkül, mert az ellenzéki képviselők elállták a pulpitusra vezető lépcsőket. Viszont a kormány és a fideszesek is teljesen törvényesnek nevezték a "rabszolgatörvény" megszavazását, amikor az ellenzék kétségbe vonta ezt. A törvényességre vonatkozó kijelentésüket gyengítené, ha Áder János az AB-hez fordulna. 

FRISSÍTÉS: 

Ma azonban volt olyan fideszes, aki arra hívta fel munkatársunk figyelmét, hogy szakértők szerint a 12 hónaposról most 36  hónaposra növelt munkaidőkeret az a pont lehet, ami jogilag megfontolandó lenne, ha az államfő az AB-hez akarna fordulni. Akkor is, ha a 36 hónap nem a túlórák kifizetésének a határidejét jelenti.

Másrészt a munkáltató által közölt munkaidő-beosztás módosításának a lehetősége - melyre a munkavállaló kérésére vagy annak hozzájárulásával kerül sor - azt is jelenti szakértők szerint, hogy a munkaidő-beosztás módosítása alapján végzett munka nem minősül majd rendkívüli munkavégzések. Azaz, a munkavállaló hozzájárulásával módosított beosztás alapján végzett munka: rendes munkaidő.

Az is okafogyottá tenné januárban az ellenzéki tiltakozásokat, és a szakszervezetek által kilátásba helyezett országos sztrájk meghirdetését ha a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordulna. Ilyen esetben  az indítvány elbírálására 30 nap áll a taláros testület rendelkezésére.

A köztársasági elnöknek joga van visszaküldeni a parlamentnek is a már elfogadott törvényt, megfontolásra. Egy ilyen döntés melletti politikai érv lehetne, és a kormánypártoknak azért kedvezne részben, ha Áder János ezt választaná, mert ezzel kifogná a szelet a tiltakozások vitorlájából: ha nincs aláírt rabszolgatörvény, mi ellen tüntetnek? Leghamarabb február közepén ül össze újra a parlament a tavaszi ülésszakra - addig okafogyottá válnának az ellenzéki demonstrációk, szakszervezeti tiltakozások, útlezárások. Ráadásul akkorra a kormánynak mindenképpen döntenie kellene a minimálbér emeléséről, és a garantált bérminimumról, melyek a most kiszivárgott hírek szerint messze elmaradnak a szakszervezeti-munkavállalói követelésektől. Ha ugyanis nem lesz megegyezés, a kormánynak kell ajánlatot tennie: a hírek szerint az emelés 8,7 százalékos lenne, ami 150 ezer forintos minimálbért feltételez. 

Ha valóban 8,7 százalékos emelésre tesznek javaslat, akkor elmondható: a kormány nem igyekszik tompítani/ellensúlyozni a "rabszolgatörvény", a túlórák miatti elégedetlenséget azzal, hogy megnyomja a ceruzát és kétszámjegyű minimálbér emeléssel kedvez a dolgozóknak. 

De, amennyiben Áder János megfontolásra visszaküldené a túlóratörvényt a parlamentnek, az azzal a veszéllyel is járna a Fidesz-KDNP többség számára, hogy a megismételt vita után a parlamenti szavazásnál az ellenzék - immár a múlt szerdai üléstermi tapasztalatok birtokában - minden bizonnyal ismét igyekezne meghiúsítani a szavazást, a levezető elnök akadályoztatásával úgy, hogy a képviselői helyét is elfoglalja, nemcsak a pulpitust. 

"Miért kellene ezt megkockáztatni?" - vetette fel forrásunk. 

Olyan forgatókönyvről forrásaink nem tudnak, hogy - ha Áder János most megfontolásra visszaküldené a parlamentnek -, akkor a kormány lényeges pontokon visszamódosítaná a már elfogadott törvényt, hogy csökkentenék a 400 órát, vagy a 36 hónapos munkaidőkeretet, és hogy az ellenzék számára is üdvözlendő változtatásokkal álljon elő.

Orbán Viktor miniszterelnök, amikor munkatársunk megkérdezte, hogy visszavonják-e a törvényjavaslatot (még a megszavazás előtt ) határozott nemmel válaszolt. Az ominózus szerdai napon pedig már a szavazás után azt nyilatkozta: "Fontos és jó törvényt alkottunk". Szerinte jót fog tenni a munkavállalóknak. 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig a legutóbbi kormányinfón, csütörtökön egyértelműen kijelentette: a kormánynak nem áll szándékában módosítani a már elfogadott törvényen. Arra, hogy a törvény miatt összehívnak-e rendkívüli parlamenti ülést, szintén nemmel felelt.

A kormányoldalon nem látnak a "rabszolgatörvényben" semmi veszélyeset a munkavállalókra nézve, azt ismételgetik, hogy a 250-ről 400-ra túlóra vállalása önkéntes lesz, illetve hogy nem 36 hónap, azaz három év után kell kiszámolni és kifizetni a túlóra pénzeket, hanem havonta. Szavaikból azonban az kiderült, hogy rá akarnak kapcsolni a felvilágosító kommunikációra. "Ezt elrontottuk, és nemcsak Kósa Lajos rontotta el, hanem közösen" - fogalmazott egyikük, átment ugyanis az az ellenzéki "csúsztatás", hogy a túlórapénzeket három évenként számolják majd el és fizetik ki. De ez még korrigálható  - mondta az egyik kormánypárti képviselő. Az eddigi tüntetések hatásától nem tartanak, azt pedig kételkedéssel fogadják, hogy valóban kibontakozna egy, az országot megbénító általános sztrájk. "A szakszervezetek gyengék, és talán nem is eléggé hitelesek". Az ellenzék a saját legelkötelezettebb szimpatizánsait tudja mozgósítani a parlamenti és az MTVA-s "szaladozásaival", akcióival - osztották meg meglátásaikat, azt érzékeltetve: nem érzik veszélyesnek a helyzetet, akkor sem, ha komolyabb tiltakozáshullám kezdődik, mert a Fidesz-bázist az ellenzéki "ellenállók" nem tudják a demonstrációkkal lemorzsolni. Az akcióik a balliberális kemény magnak tetszenek, azoknak, akik nem szavaznának a Fideszre. Ezért is mentek át a tüntetések Orbán-ellenes demonstrációkba, a rabszolgatörvény nem érinti az egész társadalmat. De bíznak a karácsonyi hangulatban is. 

A legfontosabb "érvnek" a nyugdíjemelést és a beharangozott béremeléseket tartják a rabszolgatörvénnyel szemben - derült ki a szavaikból. 

Kérdésünkre, hogy a magyarországi nagy német cégeknek megígérték-e, hogy január elsejével biztosan bevezethető lesz az új túlóra szabályozás, egy magas rangú forrásunk nemmel válaszolt. De - tette hozzá - ebből még nem vezethető le az, hogy Áder János visszaküldi a törvényt megfontolásra a parlamentnek.

További belföldi híreink