Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-12-09 15:16:00

Palkovics László el nem mondott akadémiai beszéde

Palkovics Lászlónak már a beszéde is készen volt csütörtökön az Akadémia közgyűlésére, - amire aztán el sem ment - ami viszonylag békés, és valamilyen megállapodásra is utal benne - derül ki az atv.hu-hoz eljutott leírt "beszédből". A miniszter ezek szerint nem érzékelte a robbanásveszélyt az akadémiai '19-es negyedéves kutatási pénzek miatt. A szöveg az MTA-t az Akadémia előtti matuzsálem akácfához hasonlítja, de a Csárdáskirálynő is szóba kerül.

Palkovics László el nem mondott akadémiai beszéde

Az elmúlt hónapok felesleges vitákkal és „cselekvésképtelenséggel“ teltek, ezáltal elszalasztottuk annak a lehetőségét, hogy az új modell 2019 januárjától bevezethető legyen. Négy nappal ezelőtt - mondhatni az utolsó pillanatban - mégis megállapodás született, ennek eredménye, hogy a minisztérium 2019 első negyedévében vállalja az MTA kutatóintézetek bérköltségei finanszírozását, az MTA pedig egyéb forrásai terhére az intézetek első negyedévi finanszírozását - az atv.hu-hoz kiszivárgott információk szerint ezt mondta volna el Palkovics László innovációs miniszter az Akadémia közgyűlése előtt csütörtökön, ahová a váratlanul mégsem ment el.

Az újabb konfliktus csütörtökön robbant ki az MTA és Palkovics László között.

Pedig az Akadémia közgyűlésén a közös sajtótájékoztatóra Lovász László elnök mellé már ki volt készítve az innovációs miniszter névtáblája is. Palkovics László akkor azt mondta, az előzetes tervek ellenére azért nem ment el az MTA rendkívüli közgyűlésére, mert a testület elé olyan anyagok kerültek, amelyek "méltatlanok az MTA közgyűléséhez és nem tartalmaznak olyan pontokat, amelyekkel az akadémia köztestületét terhelni kellene".

Lovász László MTA-elnök így nélküle tartott sajtótájékoztatót és sérelmezte, hogy a miniszter jelenleg a 2019. első negyedévi teljes finanszírozás mintegy felét, a béreken felüli, dologi kiadásokra fordítható összeget visszatartja az ITM és az MTA közötti teljes megállapodás megszületéséig arra hivatkozva, hogy egyébként az "akadémia nem csinálna semmit". Ez a lépés méltatlan az akadémiához és a kormányhoz is - fogalmazott az MTA elnöke. Felidézte, hogy az Országgyűlés által elfogadott 2019. évi költségvetési törvény az MTA korábbi költségvetésének mintegy kétharmadát - 28 milliárd forintot - a kutatóhálózat fenntartásával kapcsolatos forrásokat is, a minisztériumhoz irányította át. Nem az MTA élezte ki a viszonyt a kormánnyal - szögezte le az MTA elnöke, hozzátéve, hogy hamis az a vád, amely szerint az akadémiai kutatóhálózat nem elég hatékony, hiszen ha az eredményességet a finanszírozás nagysága függvényében vizsgáljuk, az MTA kutatóhálózata Európa leghatékonyabbjai közé tartozik.

A világhírű agykutató, Freund Tamás, miután csütörtökön kiderült, hogy a béreken felül gyakorlatilag még a villanyszámlára sem kap pénzt a Magyar Tudományos Akadémia januártól, az ATV Híradónak azt mondta: fejvesztve fog menekülni minden tehetség innen.

Lovász László még a sajtótájékoztatón azt mondta, nagyon sajnálja, hogy Palkovics László távolmaradásával nem méltatta az akadémia legfőbb döntéshozó szervét, a közgyűlést arra, hogy közvetlenül is bemutassa elképzeléseit.

Mint az atv.hu-hoz eljutott információkból kiderült: Palkovics László hirtelen döntött úgy, hogy nem megy el az Akadémiára, hiszen a miniszternek már a beszéde is meg volt írva.

"Az elmúlt hónapokat értékelve úgy látom, az MTA igen sokáig félreértelmezte a helyzetet, és párbeszéd helyett a politikai nyomásgyakorlást választotta. Ezért sajnos hónapok teltek el érdemi lépések nélkül, noha egyértelmű és teljesíthető volt az az igény, amit a szabályozás és finanszírozás megújításának feltételeként - többször személyesen is konzultálva az akadémia vezetőivel - kértünk. Legyenek világosan kijelölve a priorizált kutatási területek, az MTA (és nem más) mondja meg, melyek azok a kutatási területek, amelyeket kiemelten szeretne támogatni, és hajtsa végre az intézmények átvilágítását azzal a céllal, hogy teljesítményük világosan megítélhető legyen" - tartalmazza a megírt, de el nem mondott beszéde.

Eszerint Palkovics László "a hétfői, Lovász elnök úrral történt egyeztetésük alapján" a következőkről akart csütörtökön, az Akadémián beszámolni: "Megállapodtunk arról, hogy az ITM fejezetbe átcsoportosított kutatási források felhasználása/elosztása 2019-ben pályázati úton kiválósági alapon, a közösen előre meghatározott kutatási prioritások mentén történik. A prioritásokra, az egyes szakmai keretek (pl. élettudományok, természettudományok) az MTA-ITM által felállított grémium tesz javaslatot, mint ahogy az eredmények elérését bemutatni hivatott teljesítményindikátorokra is. A források új típusú elosztásáig megtörténik az MTA kutatóintézetek átvilágítása/értékelése. Az átvilágítások és a helyzetértékelés valamint a prioritások kijelölése várhatóan 2019 első negyedévében történik meg, az új forráselosztási mechanizmus pedig 2019 áprilisától működtethető. Az intézményhálózat likviditásának/finanszírozásának fenntartása érdekében 2019 első három hónapjában az ITM havonta megelőlegezi az MTA kutatóintézetek személyi juttatásait és járulékait - a bérkeretet -, az MTA pedig saját forrásai terhére biztosítja az intézmények dologi (rezsi) kiadásait. 2019 áprilisától - a pályázati döntésnek megfelelően - véglegessé válik az egyes kutatóintézetek finanszírozása. Az így megállapított keret terhére az első negyedév megelőlegezett finanszírozását el kell számolni. Az ITM és az MTA vállalja, hogy saját hatáskörben - az államháztartási törvény szabályozási keretei között - biztosítja az előzőekben vázolt konstrukció szerinti finanszírozást az intézmények részére. Az MTA-intézmények ITM fejezetben tervezett támogatása a pályázati konstrukció hatályosulása (2019. április) esetén válik teljes körűen hozzáférhetővé" - szól a portálunkhoz eljutott szöveg.

A 2016-os megállapodás az alap

De a tervezett beszéd megírt szövegéből az is kiderül: Palkovics László mindenekelőtt szerette volna megnyugtatni az akadémikusokat, hogy

"senkinek sincs oka aggódni, a félelmet Önökben inkább a változás maga, mintsem annak valós tartalma okozza". 

"Egyesek azt vizionálják, hogy az alapkutatásokra jutó szerény állami ráfordításokat részben fejlesztéspolitikai célra csoportosíthatják át. Ilyen szándék nincs, a minisztérium az előirányzott 1410 milliárdos költségvetésén belül NEM az MTA keretének megcsonkítása a cél. Éppen ellenkezőleg: a tudomány és benne az alapkutatás is nagyobb figyelmet és szerepet kap a gazdaságpolitikában" - állítja az írásos verzióban.

A miniszternek szándékában állt, hogy a beszédében az Akadémián többször is hangoztassa a kölcsönös bizalom fontosságát az MTA és az ITM között.
A leírt beszédben Palkovics László hangsúlyosan egy 2016-os MTA-EMMI megállapodásra hivatkozik. "Nagyon fontosnak tartom, hogy bízzunk egymásban. Bízzunk az egymásnak adott szavainkban." 2016-ban az akadémia aláírt egy megállapodást az Emberi Erőforrások Minisztériumával, s ebben a dokumentumban az idén bejelentett javaslatok többsége már szerepelt.

"Mi e mentén a megállapodás mentén haladtunk. Az általunk tett javaslatok – az új KFI ökoszisztáma kialakítása és a finanszírozás megújítása - tulajdonképpen a megállapodásban rögzített célok mentén születtek.

Mi bízunk Önökben, bízunk a lefektetett és kimondott szavakban. És Önök is bízhatnak bennem, akadémikusként és miniszterként is." 

Ha visszaolvassák, vagy felidézik az elmúlt fél évben tett nyilatkozatainkat, vagy akár a közös tárgyalásainkon elhangzottakat, azt fogják látni, hogy a folyamat végére az teljesül, amit akkor megígértünk. "Vagyis: az MTA autonómiája nem sérül. Nem vonunk el forrásokat az alapkutatásoktól. Nem lesznek sem működési zavarok, sem finanszírozási problémák. A jó kutatók nem fognak nagyobb számban elvándorolni, mert az új rendszer egyik alappillére, hogy kiválósági alapon támogatunk. S végül: nem fog a jövőben sem marginalizálódni az MTA szerepe, mert az MTA-ra szükség volt, van és lesz is" - ezt tartalmazza a tervezett beszéd szövege, melyben a miniszter felsorolja, mit ígértek, és mit fognak tenni.

Az Akadémia része a rendszernek

Annyi változás lesz, hogy megállapodunk majd bizonyos „nagy ügyekben”, már csak azért is, mert nem áll rendelkezésünkre korlátlan mennyiségű forrás. Ésszel és hatékonyan kell elköltenünk azt, amink van.

A kutatási kiválóságot – azaz az egyes kiemelkedő kutatókat, az ő munkájukat, a kollégáikat – a továbbiakban is tématerületi megkötés nélkül finanszírozzuk, 

hasonlóan az EU ERC rendszeréhez. Az MTA továbbra is önállóan dönthet a személyi kérdésekről, a végrehajtandó projektekről és programokról - állítja a szöveg szerint a miniszter.

Palkovics László a leírt szöveg szerint nem győzi hangsúlyozni, hogy "az egységes innovációs és tudománypolitika megteremtése tisztán szakmai kérdés. A jelenleg zajló átalakítás nem csupán az MTA-t érinti, ő csak az egyik része a rendszernek. Az új struktúra szól a felsőoktatási intézményekről, a kutatásról, a kiválóságról, a vállalatok hatékonyságáról, az egész magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma optimalizálásáról".

Szándékaink azonosak, céljaink egybeesnek - állítja a tervezett beszéd leírt szövegében a miniszter, aki szerint "a kutatóintézetek finanszírozása a jövőben az MTA legjobb programjaiban - például a Lendület programban - alkalmazott metodikával és követelményrendszerrel történik majd. Jellemzően kutatócsoportokat, kutatási témákat kívánunk finanszírozni előre meghatározott eredménykritériumokkal. Az intézmények finanszírozása abban az értelemben pedig stabil marad, hogy az innovációs minisztériumban minden évben rendelkezésre áll majd a szükséges - eredményes munka esetén bővülő - keret.

A matuzsálem akác és a Csárdáskirálynő

A miniszter megírt beszédében egy, az Akadémia Széchenyi térre néző ablakán át is látható, a tér közepén álló „matuzsálem”, akácfával illusztrálta, ami a maga 229 évével már önmagában is tiszteletet érdemel, a francia forradalommal egy időben született, megélte a Lánchíd, az Alagút és az Akadémia építését, látta Ferenc József koronázását, de tartógerendák, vagyis segítség és védelem nélkül kipusztulna. "Budapest (látképe), a fővárosunk elképzelhetetlen nélküle. Mint ahogyan a Magyar Tudományos Akadémia nélkül sem, melynek a fához hasonlóan biztos fundamentumai vannak. Az örökség azonban időről időre gondozásra szorul, és ha azt akarjuk, hogy a látkép ne csorbuljon, sokat kell tennünk a jövőbeni megmaradásáért. A gyökeret meg kell tartani, a friss és erőteljes hajtásoknak utat kell engedni, a vadhajtásokat visszanyesni, s benne az életet megtartani".

De a tudomány változatlan szerepe kapcsán Palkovics László egy operett példát is hozott: "ahogy a Csárdáskirálynőben is mindig Szilvia a primadonna, úgy a tudomány képviselőinek is főszerep jut egy innovatív ország építése során. Az már más kérdés, hogy a korszellem, a megatrendek, a globalizáció, a technológiák változása a fő szerepeket is alakítják, és olykor el kell rajta gondolkodnunk, hogy még mindig a kosztümös jeleneteket igényli-e a közönség" - szól a tervezett beszédének szövege. A konklúziója pedig az: "van, amikor mindenáron ragaszkodnunk kell a változatlan hagyományokhoz, és van, amikor új dramaturgra van szükség, hogy betöltsük azt a szerepet, amit elvárnak tőlünk".

További belföldi híreink