Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-11-18 07:40:00

Ennyi pénz kell hozzá, hogy Magyarországon a felső tízezerbe tartozzon valaki

A társadalom felső tíz százalékába már azok is beletartoznak, akiknek 50-70 millió vagyona van. Kétszáz család lehet az országban, akik 8 milliárdnál is nagyobb vagyonnal rendelkeznek.

Hogy pontosan hogyan néz ki nálunk a társadalom legfelső tizede, ezen belül a „felső tízezer”, arra csak szakértői becslések vannak. Ezek azonban a Hetek cikke szerint elég pontosan körülírják, hogyan alakulnak a különböző társadalmi csoportok a vagyon megoszlása alapján.

2018-ban kétszáz magyar családnak lehet nyolcmilliárd forint, és további 2000-2500 családnak lehet egymilliárd forint fölötti a vagyona. A felső tízezer alsó vagyonhatárát körülbelül 300-350 millió forint körülire lehet becsülni, mintegy 30-35 millió forint éves nettó háztartási jövedelemmel társulva. A kutatók szerint a felső tízezer is tagolt, melynek plafonja ismeretlen: az idetartozó családok jövedelme között akár ezerszeres különbség is lehet – s ez még csak a felső tized tizede.

Tóth István György a társadalom felső tíz százalékát négy csoportra osztja: alul vannak a „normális” polgári középosztályi foglalkozásúak (jól fizetett értelmiségiek, mérnökök, orvosok, egyetemi tanárok, ügyvédek, vállalkozók, állami alsó- vagy középvezetők), éves nettó háztartási jövedelmük 5-15 millió forint, vagyonuk 50-70 millió. Ők egyben az empirikus adatfelvételek horizontját is jelentik.

Őket követik a sztárügyvédek és értelmiségiek, médiaszemélyiségek, menedzserek, művészek, politikusok stb., akiknek jövedelme évi nettó 10-35 millió forint között, a vagyonuk 50-300 millió között mozog.

Felettük található az úgynevezett felső tízezer – nagyvállalkozók, topmenedzserek, értelmiségiek (művészek, sportolók, feltalálók stb.), vagyonukból élők (műgyűjtők, örökösök) –, évi 30-300 milliós jövedelem és minimum 300 milliós vagyon kíséretében. Legfelül vannak a toplistás szupergazdagok: 45-75 évesek, vannak köztük rendszerváltáskori vállalatvezetők és privatizációs szereplők is. Főként az iparban, építőiparban, a pénzügyi és agrárszektorban tevékenykednek.

A témáról bővebben is írt a Hetek pénteken megjelent száma.

További belföldi híreink