Itthon

2018-11-15 07:02:00

Varga Mihály: Valószínű, hogy nem tisztességes módon köttettek a "last minute" LTP-szerződések

"Az látszik, hogy spekulatív volt az igénybevétel, hozamvadász szempontok érvényesültek. Itt valószínű, hogy talán nem szabályos vagy nem tisztességes módon köttettek a szerződések" - mondja Varga Mihály az atv.hu-nak adott interjúban az utolsó 48 órában kötött "last minute" lakástakarék-szerződésekről. Ezek felülvizsgálata nem a Pénzügyminisztérium hatásköre, hanem a pénzügyi felügyeleté. Felülvizsgálják a sportcélú tao-támogatásokat, húznak felső határt, de "ez is egy piac". A felcsúti sportakadémiánál "eredményesen dolgoznak" - fogalmazott. Rokkantnyugdíjak: lesz új szabályozás, de a a pénzügyminiszter nem beszélt kompenzációról. "Nagyon remélem, hogy lesz a MOL-nak majd ehhez köze" - mondta a Corvinus egyetem finanszírozásáról. Abban is bízik, hogy Brüsszel az év végéig utal még 700 milliárdot. Rogán Antalt és Matolcsy Györgyöt is megvédte.

Varga Mihály: Valószínű, hogy nem tisztességes módon köttettek a "last minute" LTP-szerződések
Fotó: atv.hu

A parlament úgy döntött, hogy 2023-ig marad az 5 százalékos lakásáfa, de csak azon ingatlanok esetében, melyek november 1-én már rendelkeztek építési engedéllyel. Miért hosszabbították meg a 2019. december 31-es határidőt?

Az építőipar szempontjaira is tekintettel voltunk. Az ÉVOSZ és építőipari szakemberek azt vetették föl, hogy egy "shutdown" - hirtelen leállás - lenne az ágazat számára, amennyiben 2019. december 31. után másnap már nem 5, hanem 27 százalékos lenne az áfa. A kormány is kereste a megoldást. A benyújtott adótörvény-tervezetben azt javasoltuk, hogy ha "szerkezetkész" állapotig eljut egy építkezés, akkor még vonatkozzon rá a befejezés után is a kedvezményes 5 százalékos áfa-mérték. De rugalmasak voltunk, elfogadtuk az ágazat véleményét, hiszen azt, hogy mi a "szerkezetkész", rendkívül nehéz megítélni. Az ő javaslatuk az volt, hogy legyen egy határnap, november elseje, amíg a már megkapott építési engedélyekkel a kedvezményes 5 százalékos áfát igénybe lehet venni egészen 2023 végéig.

Az ATV Híradónak nyilatkozott egy adószakértő: szerinte a határnap ellentétes az EU-joggal. Az unió áfa-irányelve szerint az áfa megfizetése a teljesítéshez tartozik. Az építési engedélynek pedig semmilyen kihatása sincs a lakás eladásának idejére, módjára, mértékére.

Vitatom ezt az álláspontot. Eddig is volt határnap az áfa esetén, 2016. január 1. és 2019. december 31. az 5 százalékos áfánál. Ez nem új az EU számára. Ilyen átmeneti intézkedésre mindig volt lehetőség, tehát ez az érv nem állja meg a helyét.  

A november elsejével van a probléma.

A teljes megszűnésnél ez jobb, valahol pedig húznunk kellett egy határt. Nem lett volna szerencsés a magyar államigazgatásra és az építési hatóságokra ráengedni egy olyan rohamot, amelyből aztán később perek tömkelege származhat. Ki dönti azt el, hogy az ügyintéző hibája okozta-e, hogy egy építési engedélyt nem adtak ki, mondjuk, december 31-ig? Volt korábban ugyanis olyan felvetés is, hogy december 1-je vagy december 31-e legyen a dátum. Azzal, hogy végül ez lezárt időponthoz kötődött - hiszen november 5-én jelentettük be, hogy november 1-ig kiadott engedélyekről van szó - a viták lehetőségét jelentősen csökkentettük. Teljesen normálisnak tartom ezt a megoldást.

Nem tart uniós eljárástól, jogi lépésektől?

Jogász mindenre van, ettől nem kell félni, ez a mai kor része. Bízunk abban, hogy az unió ebben az ügyben semmiféle kifogást nem talál.

fotó: atv.huFotó: atv.hu

"Nem álnéven wellnessezek"


Tarlós István szombaton megállapodást ír alá Orbán Viktorral, hogy jövőre is indul a főpolgármesteri posztért Fidesz-KDNP színekben. Ő ellenzi, hogy generálisan megszűnjön a kulturális tao - cégek, vállalatok felajánlása a fizetendő társasági adójukból például színházi, előadóművészi célra. A főpolgármester szerint csak a csaló színházak/társulatok pénzét kell elvenni. Ő azt sem érti, hogy Fekete Péter kulturális államtitkár miért rendelgeti be magához sorra a budapesti színházigazgatókat...

Először is rögzítsünk valamit: a kulturális ágazatot semmiféle veszteség nem éri az előadóművészi tao lezárásával, az átrendezéssel. A kulturális tao helyett olyan pályázati forrást biztosít majd a kormány a központi büdzséből, ami nagyságrendjében pontosan ugyanakkora lesz, mint amit 2017-ben igénybe vettek.

37 milliárdról van szó.

Így van, ilyen nagyságrendről beszélünk. Másrészt, a sajtó tele van az olyan visszaélésekről szóló hírekkel, hogy a kulturális célu tao-t nem arra használták fel, ami a cél volt, hogy ebből kulturális-művészeti előadások jöjjenek létre. Sok esetben nem is voltak előadások, rendezvények, vagy ezeknek a látogatottsága nagyon is másodlagos tényező volt. Ezért kellett a kormánynak lépni. Természetesen a kulturális élet képviselőivel is megvan az egyeztetés, az a célunk, hogy a valós szereplők nyugodtan dolgozhassanak.

Tarlós István lobbizik az ellen is, hogy csökkenteni akarják a Madách Színház és a Centrál Színház költségvetési támogatását. Ő azt mondja, hogy ennek pénzügyileg nincs is oka, csak más intézmények vezetői féltékenyek... A kasszakulcs Önnél van.

Ezt egy érdemi párbeszéd részének tekintem. Miért vetnénk szemére a főpolgármesternek, hogy a fővárosi kulturális intézményekért mindent megtesz? Ez a dolga. Szerintem a főpolgármester is végzi a munkáját, a kormány is mérlegeli, hogy milyen támogatási keretösszegeket tud biztosítani. Fővárosi intézményekről van szó, mindig annak voltam a híve, hogy nemcsak a munkát, hanem a terheket is osszuk meg közösen. Ezekről nyilván majd a kulturális tárca egyeztetni fog a főpolgármester úrral vagy a megbízottjaival. Senkinek nem érdeke, hogy a színházak ne tűzzenek műsorukra új darabokat.

A sportcélú tao-t miért nem vizsgálják fölül? A felcsúti sportakadémia tao-támogatása kapcsán kiderült, az Index írta meg, hogy 5,4 milliárdról forintról a már csillagászati 9 milliárd forintra emelték még a nyáron a sportfejlesztési program igényüket, mert a Felcsúton lévő 1800 férőhelyes sportcsarnokot építik...

A sportcélú tao-t éppen most korlátozzuk, erről is szólt a módosítás. Az alapítványnál pedig eredményesen dolgoznak. Ez is egy piac. A sport területén is verseny van a forrásokért, az, hogy egy cég hová, milyen célra utalja a fizetendő társasági adójából a felajánlást, a vállalat döntése. 

A Felcsút után a következő a sorban a tao-nál az Ön államtitkárának, Tállai Andrásnak a mezőkövesdi futballklubja, a Zsóry-Mezőkövesd, de nagy eséssel, csak 800 millióval a második.

Én azt hittem, hogy többre képes az államtitkár úr, ezen csodálkozom is, hogy nem nagyobb összeget gyűjtött be a futballklubnak.

Visszatérve a 9 milliárdra emelt felcsúti rekord igényre....

Tudja Ön, hogy egy első osztályú futballklub működtetése, fenntartása, a játékosok fizetésétől kezdve a létesítmény fenntartásáig, a mosodáig mibe kerül? Szerintem több száz millió forint. Ahhoz, hogy a magyar foci versenyképes legyen az európai piacon, ahhoz befektetni kell a labdarúgásba. Ezek gazdasági vállalkozások. A magyar foci akkor tud valaha majd talpra állni, hogyha megfelelő hátteret biztosítunk ehhez. De a teljes magyar sportágazat, magyar csapatsportok, a jégkorong, a vízilabda vagy a többi is mind olyan terület, amibe invesztálni kell ahhoz, hogy nagy sikereket érjünk el.

fotó: atv.huFotó: atv.hu

A  futball, kézilabda, vízilabda, jégkorong és röplabda látvány-csapatsportágak mind-mind tao-támogatásra érdemesek a törvény szerint. A felcsúti sportakadémia megnövelt, 3,6 milliárdos plusz programköltségét az Index cikke szerint a Magyar Labdarúgó Szövetségnek, az EMMI miniszterének, Kásler Miklósnak és a pénzügyi tárca vezetőjének, azaz Önnek kellett jóváhagynia.

Így van.

Ezt állítólag öt munkanap alatt hagyták jóvá. Pontosak tudták, hogy miért van szükség a plusz 3,6 milliárdra?

Nyolc óra alatt is nagyon sok munkát lehet elvégezni. Ezeknek a klubkérelmeknek, fejlesztési kérelmeknek az a jogszabályi útja, hogy a sportági szövetség dönti el, hogy milyen fejlesztéseket hagy jóvá. Itt annyi szerepe van csak a Pénzügyminisztériumnak, hogy a 300 millió forint fölötti beruházásokat jóváhagyja-e vagy sem. Elvi álláspontunk, hogy mindig a szövetség véleményét osztjuk. Ha a szövetség nem támogatja – és ilyenre is elég sok példa van –, akkor azt mi sem támogatjuk, azonban ha a szövetség befogadhatónak tartja, akkor mi is támogatni szoktuk. Nem gondoljuk, hogy jobban értünk egy sportág fejlesztéséhez, mint akik napi szinten ebben dolgoznak. Most a kézi- és kosárlabda szövetségtől érkezett sok ilyen a fejlesztési kérelem. Ha a szövetség támogatja, akkor a pénzügyi tárca is.

E szövetségek vezetői fideszes politikusok, Kocsis Máté a kézilabdáé, illetve Szalay Ferenc a kosárlabdáé. Ez nem rendkívüli, a birkózó szövetség elnöke Németh Szilárd a Fidesz alelnöke, honvédelmi államtitkár, és sorolhatnánk... A sportcélú tao-támogatások rendszerét is felülvizsgálják?

Igen, annyiban vizsgáljuk fölül, hogy azt mondjuk, hogy egy fölső korlátot húzunk a sportcélú tao-támogatások igénybevételének. Az volt a kormány álláspontja is, hogy a központi költségvetés számára az nem egy jó megoldás, ha kulturális tao helyett direkt állami támogatást adunk pályázati rendszerben, ugyanakkor aki eddig kulturális tao-t adott, az most más támogatást talál. Harmincmilliárdról van szó. Ez dupla teher és forráskiesés a büdzsének. 

Milyen nagyságrendnél lesz a korlát?

Az eddig kifizetett sportcélú tao-támogatások nagyságrendjét szeretnénk megtartani. 

Rogán Antal kabinetminiszter jegyez egy javaslatot, ha elfogadja az Országgyűlés, létrejön a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, és minden legalább 8 szobás, 16 ágyas magyar szálláshelyeket pedig köteleznének, hogy rögzítsék a vendégek adatait. Ezeket az adatokat a KSH és a NAV mellett a rendőrség és a Bevándorlási/Idegenrendészeti Hivatal is láthatná. Mi a véleménye?

Eddig is be kellett jelenteni a vendégek adatait, az idegenforgalmi adó befizetése az önkormányzathoz az alapján történt meg. Elég baj az, hogyha ilyen nem történt egy szálláshelynél, mert az azt jelentette, hogy akkor valószínűleg az idegenforgalmi adót sem fizették be. Ez azért fontos, mert az idegenforgalmi adó alapján is ad támogatást az állam önkormányzati, turisztikai fejlesztésekhez. Ha a feketegazdaság továbbra is 20 százalékos arányú marad, és ennek a turisztikai ágazat is ki van téve, akkor sajnos az adószintek is magasabbak.

Akkor a jövőben is nyugodtan wellnesszezik majd? Nem zavarja, hogy tudják, merre jár?

Miért zavarna? Ha szálláshelyet vettem igénybe, eddig is mindig bejelentkeztem, és nem álnéven, vagy nem más nevén. Ha az utcán sétálok, és egy utcai biztonsági kamera rögzít, miért is zavarna ez engem? Ez a biztonságról, a turisztikai módosítás pedig a tisztességes vállalkozók védelméről szól.
 

Korózs Lajos "nagyotmondás", cafeteria és minimálbér


Kapnak 2012-ig visszamenőlegesen kárpótlást azok a rokkantnyugdíjasok, akik javára döntött az Alkotmánybíróság? Az MSZP és a DK azonnali kártérítést követel. 186 ezer emberről lehet szó a családtagokkal együtt, és havi 50 ezer forintos mínuszt számolva esetükben körülbelül 3 millió forintról - Korózs Lajos volt MSZP-s szociális államtitkár legalábbis így kalkulál.

Az Alkotmánybíróságtól 2019. március végéig kapott a kormány arra lehetőséget, hogy jogszabály-módosítással éljen. Korózs Lajos eddig is a nagyotmondásáról volt ismert. Légből kapott számokat lehet mondani, de ennek semmilyen alapja nincsen. A kormány március végéig ezt a jogszabály-módosítást el fogja készíteni. Az Alkotmánybíróság döntését be kell tartani mindenkinek, a kormány eddig is ezt tette, ezután is ezt teszi.

2012-ig visszamenőleg kompenzálják a rokkantnyugdíjasokat?

Nem beszéltem kompenzációról. A szaktárca készíti elő a szükséges módosítást, olyan döntést fogunk hozni, ami rendezi az Alkotmánybíróság döntése után előállt helyzetet.

A 28.500 forintos nyugdíjminimumot tíz éve nem emelték, Rétvári Bencének, az EMMI államtitkárának a véleménye pedig az, hogy ez nem is indokolt, mert rendkívül keveseknek jár. Ezt hogy kommentálja?  

A kormány nyugdíjpolitikájának a lényege, hogy az ellátások minden évben megőrzik reálértéküket, 2010 óta mintegy 30 százalékkal növekedtek a nyugdíjak, míg vásárlóerejük tíz százalékkal nőtt. Emellett a tavalyi év után idén is járt a nyugdíjprémium. A kormány megbecsüléssel tekint a nyugdíjasokra, ennek jeléül több alkalommal is egyszeri, 10 ezer forintos Erzsébet-utalványban részesültek. A nyugdíj összegét az aktív évek és az átlagkereset szerint állapítja meg a nyugdíjrendszer, és rövidebb szolgálati idő és alacsonyabb kereset esetén is biztosít ellátást.

A cafeteriáról viszont már döntöttek, a SZÉP-kártya változatlanul marad és a sport-, illetve kulturális célok támogatására biztosít a kormány adókedvezményt a cégeknek, munkaadóknak. Azt gondolják, hogy a piac ki fogja kényszeríteni, hogy azokat az elemeket, amelyekre Önök már nem adnak meg, mint adókedvezményt, a munkaadók, fizessék ki a dolgozóiknak?

Így van.  Mi abban bízunk, hogy a munkaadók leginkább készpénzben adják majd meg a munkavállalóknak.

De akkor adózni kell majd az ilyen juttatások után.

 - 2018 első felében közel 10 százalékos reálbér emelkedés volt a magyar gazdaságban, tehát jól látható, hogy a munkaerőhiány miatt a munkaadók béremeléssel válaszolnak a munkaerő megtartására, az új munkaerő foglalkoztatására. Nem tartok attól, hogy a munkaadók számára ez egy olyan problémát jelentene, amit nem tudnának megoldani. Emlékeztetnék arra, hogy 2016 novemberében aláírtunk egy hatéves bérnövelési megállapodást, 2017-ben 15 és 25 százalékkal, 2018-ban pedig 8 és 12 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimumnak az összege. A munkaadók kezelni tudták ezt a helyzetet, és nemcsak hogy kezelni tudták, még további igényük volna munkaerőre. Ebből az következik, hogy a gazdaság növekedésével, a munkahelyek bővülésével párhuzamosan van lehetőség arra, hogy a bérek még növekedjenek.

fotó: atv.huFotó: atv.hu

Tehát rájuk tolják a felelősséget?

Nem tolunk semmit senkire. Éppen kedden indult el a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának a megbeszélése, ami a jövő évi minimálbérek összegét kell, hogy meghatározza. Nagyon hamar kiderült, hogy azzal mindenki egyetért, hogy valamilyen további növelésre, emelésre szükség van. A kérdés az lesz, hogy a munkaadók és a munkavállalók milyen összegben állapodnak meg.

Reális, hogy a 138 ezer forintos minimálbér 13 százalékkal emelkedjen, a 180. 500 forintos garantált bérminimum pedig 15 százalékkal?

A kormány nevében megismételtem a korábbi álláspontot, a munkaadók és a munkavállalók kell, hogy megállapodjanak. Ebbe nem kívánunk beleszólni. Jelenleg elég távol vannak egymástól az álláspontok, a munkaadók 5 százalék körüli emelést említettek, a munkavállalók 13-15 százalékot. Ha nem sikerül megállapodniuk, a vita alapján a kormány is javaslatot fog tenni egy összegre.

7-8 százalékos emelésre?

Nem tudok számokat mondani, nem érdemes találgatni. Hagyni kell most időt a szociális partnereknek a vita lefolytatására.

Cafeteria: a SZÉP kártya mellett miért csak a kulturális és sportcélú adókedvezményt biztosítják?

Túlságosan széttagolttá és szétaprózottá vált a rendszer. Az internetszolgáltatástól kezdve a tömegközlekedésen át az egészségbiztosítási pénztárig mindent igénybe lehetett venni. Akkor tudunk ilyen kedvezményt biztosítani, ha ez alapvetően egy célra fókuszál, mégpedig a humántőke, az emberi erőforrás megújítására. A SZÉP kártyán keresztül lehet cafeteriát a jövőben igénybe venni. A kártya pedig alkalmas arra, hogy pihenés, vendéglátás, szabadidős körben felhasználják.

Az a közhangulat, és azt vetik föl az ATV műsoraiban is, hogy fontosabb lenne esetleg az iskolakezdési támogatás például mint a sportcélú támogatás, aminek az lehet a  célja, hogy a sok-sok milliárdért vagy összességében száz milliárdokért épített stadionokban ne kongjanak a lelátók az ürességtől.

A kormány nagyon sok eszközzel segíti az iskolakezdést, például ingyen tankönyvcsomaggal, az étkezés biztosításával.

Hozamvadász LTP-szerződések, főállású anyaság, Corvinus és MOL-pakett?

A Világgazdaság konferenciáján Ön azt mondta, hogy 140 ezer "last minute" lakástakarék pénztári szerződést kötöttek az emberek, amikor már tudták, hogy a kormány megszünteti ezt a közkedvelt lakástakarékossági formát. Nem lakosságellenes az ilyen kijelentés?

Az utolsó 48 órában tömeges volt a szerződéskötés. Ebből is látszik, hogy sok esetben nem lakáscélú, hanem spekulatív volt az igénybevétel, hozamvadász szempontok érvényesültek. Amikor sokan, tömegesen próbálnak egy 30 százalékos állami támogatást igénybe venni, akkor azt nem feltétlenül lakásfelújításra akarták felhasználni...

Ezt tudják adatokkal bizonyítani? Korábban a megszüntetést előterjesztő Bánki Erik szaunákról beszélt...

Igen, természetesen, azért vannak erre számok. Amikor a legnagyobb lakáskassza-piaci szereplő a begyűjtött források kétharmadát – és ebben az állami támogatás is benne van – hitelként helyezi ki az ügyfeleihez, akkor itt szerintem nem az alapvető cél teljesüléséről van szó.

Tátrai Bernadett, a Fundamenta elnök-vezérigazgatója cáfolta az extraprofitot is, azt mondta, hogy a lakástakarékok 110 milliárd forint bevételt generálnak a gazdaságnak, az államkasszának, s mivel az állami támogatási keret 60-70 milliárdos volt az idén, az állam számára pozitív az eredmény.

Nem pontosak a számok, mert már 800 milliárdos állománynál tartunk, tehát messze nem 110 milliárd forintról van szó, hanem 800 milliárdról.

Ő az utolsó időszakról beszélt.

Ennek a piacnak a felét pont az említett lakáskassza uralja. Németországban a lakáskasszához adott állami támogatás 4 százalékos, Ausztriában az adott támogatás 1,5 százalékos és érvényes a 18 eurós felső korlát.

Meg tudja nyugtatni a közvéleményt, hogy valóban nem lesz visszamenőleges hatálya a törvénymódosításnak?

Miért lenne?

Sokan vannak, akik ettől félnek.

A kérdés mögött az az állítás lakozik, hogy itt valószínű, hogy talán nem szabályos vagy tisztességes módon köttettek a szerződések. Ez nem a Pénzügyminisztérium hatásköre. Ez a pénzügyi felügyeleté. A jegybank vizsgálhatja meg, hogy valóban határidőre történtek-e a szerződéskötések.  

fotó: atv.huFotó: atv.hu

Az utolsó 48 órában kötött szerződéseket fogja vizsgálni a felügyelet?

Nem vagyok a felügyeletnek a vezetője, nem tudok ebben az ügyben nyilatkozni.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a nemzeti konzultációt egy családügyi akcióterv követi majd. Pénzügyminiszterként tudja támogatni, hogy a három vagy több gyereket nevelő édesanyák életük végéig SZJA-mentességet élvezzenek?

Először várjuk meg az emberek véleményét, a visszaérkező válaszokat. Közszereplő vagyok, nem volna szerencsés, ha én itt megelőlegezném az emberek véleményét.

Novák Katalin családügyi államtitkár azt mondta az ATV Startban, hogy adókedvezmény vagy adómentesség formájában vezetik ezt be, ha meglesz rá a konzultációs felhatalmazás.

Abban teljesen egyetértek az államtitkár asszonnyal, hogy a teljes demográfiai fordulat még nem történt meg Magyarországon. Személyes véleményemet talán azzal tudom leginkább kifejezni, hogy én magam is négy gyereket nevelek.

Főállású anyaság?

Minden olyan formát, ami segíti azt, hogy több gyermek szülessen Magyarországon és több gyermeket vállaljanak a családok, támogatni kell. Nyilván a források határt szabnak annak, hogy ez milyen pontig mehet el. Ezt kell összehangolni, hiszen hosszú távon ha egy csökkenő népességben és elöregedő társadalomban élünk, akkor alapvetően a források is szűkülni fognak.

Meg tudja erősíteni a 168Óra hírét, hogy a MOL állami részvénypakettje biztosítja majd a Corvinus egyetem büdzséjét, ha már közalapítványi formában Palkovics László innovációs miniszter tárcájának a felügyelete alatt működik? A MOL-ban 25,2-os tulajdona van az államnak, és ez az éves osztalék szintjén legutóbb 23 milliárdot jelentett.

Nagyon szép emlékeim vannak, odajártam jártam egyetemre. De az az érzésem, hogy elmerülünk a részletekben, az "atomerőmű" biciklitárolójáról beszélünk, miközben az atomerőmű mégiscsak fontosabb talán, mint a biciklitároló. Mi is a kormány célja? Az, hogy Magyarországon olyan egyetemek legyenek, amelyek minőségiek, vonzóak és nemzetközileg versenyképesek. Jelenleg tart efelé egy-két egyetem, de azt gondolom, hogy nagyon sok tennivaló van még. A Corvinus-modell olyan új forma lenne, amely reális esélyét kínálja, hogy a BCE csúcsszinten jegyzett egyetemmé válhat. Ehhez biztosítani kell a forrásokat. A tervezett alapítványi megoldás egy olyan új forma lenne, ami nem illeszthető, vagy nehezen lenne illeszthető az EMMI-nél meglévő felsőoktatási keretek közé. Az, hogy a közhasznú alapítvány majd milyen formában gazdálkodik, mi lesz ennek a bevétele, milyen vagyonelemeket tehet hozzá ehhez az állam vagy más, ebben még nincs végleges döntése a kormánynak. Ezeknek a kialakítása most folyik.

Mi a személyes véleménye?

A személyes véleményem: nagyon remélem azt, hogy a MOL-nak, mint Magyarország legnagyobb vállalatának, a magyar gazdaság egyik zászlóshajójának lesz szerepe majd abban, hogy a magyar felsőoktatás hogyan születhet újjá és hogyan lehet új vonzó formákat kialakítani az egyetemi képzésben. Nagyon remélem, hogy lesz a MOL-nak ehhez majd köze.

A Corvinus rektora, Lánczi András, a MOL felügyelő-bizottságának a tagja lett, Hernádi Zsolt MOL-elnök pedig az egyetem címzetes tanára.

Mindez még nem kapcsolja automatikusan össze ezeket a szereplőket. De én remélem azt, hogy ezek a szereplők összekapcsolódnak majd, hogyha a Corvinus közalapítványi formában fog működni.

Az aranytartalék, Matolcsy "függetlensége", és a hiányzó 700 milliárd 


"Isten óvja Magyarországot, hogy az arany legyen a mentsvára" - Surányi György volt jegybankelnök reagált így arra, hogy az MNB bejelentette: tízszeresére, 3,1 tonnáról 31,1 tonnára növelték az aranytartalékot. Azt is mondta, hogy az aranynak a monetáris rendszerben nincs helye. Törökország, India Kazahsztán növelte leginkább az aranytartalékát mostanában. Ez unortodox vagy most ortodox döntés volt Matolcsy György részéről?

Az arany esetében, például egy nyakláncnál nemcsak szépészeti dologról van szó, hanem egy kincsképző funkcióról is. Az aranyhoz mindig is tapadtak ilyen funkciók. A 2008-as gazdasági válság után az derült ki az arany árfolyamának mozgásából is, hogy amikor válság van a világgazdaságban, akkor nagyon sokan úgy tekintenek az aranyra, mint egyfajta menedékre. Ezt értékelték a világ jegybankjai is, hiszen nagyon sok jegybank elkezdte növelni az aranytartalékát. Magyarországon korábban egy magasabb aranytartalék volt, ez éppen a 2000-es évek elejére leépült. A biztonságra való törekvésben nézetazonosságban vagyunk a jegybankkal.

A miniszterelnök kérte Matolcsy Györgyöt, hogy növelje az aranytartalékot, hozza haza Londonból. Ez nem sérti a jegybank függetlenségét?

Nem, mert a jegybank minden javaslatot megvizsgál, és aztán saját maga önállóan hozza a döntéseit.

Miniszter úr azt mondta a hét elején, hogy 4 százalék fölötti gazdasági növekedés prognosztizálható és tartható lesz a 2,4 százalékos államháztartási hiánycél (tudjuk, hogy 3 százalék fölött Brüsszel túlzottdeficit-eljárást indíthatna, ez "póráz" lenne). Viszont már szeptemberben látszott, hogy 1496,5 milliárdos, 110 százalékos a deficit.

A kormányon belül miniszterelnök úr a legnagyobb szövetségesem abban, hogy a hiányt tartani tudjuk. Ez az elmúlt években így is történt, csökkent az államadósság, most már nyolcadik éve, az államháztartási hiány mélyen 3 százalék alatt van. Sőt volt, amikor jóval 2 százalék alatt is volt. Azt persze, mindig figyelembe kell venni, hogy mi egy felzárkózó ország vagyunk, nagyon sok fejlesztésre, beruházásra van szükségünk.

És volt parlamenti választás, jövő májusban pedig európai parlamenti választás lesz.

Évről-évre fegyelmezett fiskális politikát követünk. Az általunk biztosított állami előleg, amit az uniós támogatásoknál fizetünk, helyes gyakorlat volt, hiszen beruházások nem várhatnak arra hónapokat, hogy az uniós támogatás megérkezzen. Ez értelemszerűen hatással van a pénzforgalmi hiány alakulására, ugyanakkor a Brüsszelnek kiküldött számlák alapján az időben később megérkező pénzek utólag elszámolhatóak. Tehát a tavalyihoz hasonló módon történik majd ez, és december végére a befogadott számláknak a döntő többségét az unió teljesítheti. Remélem, hogy év végéig még be fog folyni a kasszába közel 700 milliárd.

További belföldi híreink