Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-11-09 14:54:00

Corvinus Egyetem: Nadrágszíj-meghúzás lehet a megoldás?

Jelentős költségcsökkentés jöhet a Corvinus Egyetemen, ha a vezetőség valóban komolyan gondolja, hogy 2020-tól nem csökkentik az állami helyek számát, miközben az önköltség sem száll el – árulta el egy, a neve elhallgatását kérő, de az intézmény költségvetésére rálátó forrás. Akadnak olyanok is, akik már most egymást ösztönzik, hogy új munkahely után nézzenek.

Rengeteg cikk született a Budapesti Corvinus Egyetem átalakításáról az utóbbi hónapokban. Ütköztek a vélemények, ugyanis az állam egy, a saját területén nemzetközileg is elismert „szuper egyetemet” hozna létre, míg az ellenzők, de a kritikusok is úgy vélik: mindazok elesnek a Közgáztól, akik nem tehetős családban nőttek fel. A Corvinus magánegyetemmé válását, és azt, hogy az intézmény állami alapítású alapítvány alá kerül, először a 168 Óra szellőztette meg  még szeptember elején. Nem telt el hosszú idő, az egyetem tájékoztatta polgárait, hogy a hír igaz, de mindenkit nyugtattak: elkötelezettek a térítésmentes tanulás lehetősége mellett.

Azóta két hónap telt el, ez idő alatt pedig rengeteg kérdés vetődött fel. A legfontosabb talán mégis az: hogyan lesz fenntartható a magánegyetem, ha kikerül az állam oltalmazó kezei közül? Bár voltak erre irányuló kérdések, de konkrét válasz nem érkezett. Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja is csupán annyit árult el egy október végi háttérbeszélgetésen, hogy az alapítványi modell javíthatja az egyetem finanszírozását. Például azzal, hogy a vállalati támogatásokat és pályázati pénzeket könnyebben becsatornázhatják.

Két lehetőség a 8 milliárdos támogatás pótlására

Tegyünk azonban egy rövid kitérőt a nyers számokhoz. Az egyetem szervezeti egységeinek összesítő költségvetése szerint 2018-ban a bevételi oldalon 15,8 milliárd forint, kiadási oldalon 19,3 milliárd forint áll, emellett van az egyetemnek egy görgetett 7,8 milliárdos maradványa. Az állami támogatás nagysága 8,7 milliárd Ft. Ugyanakkor, ha a Corvinus magánegyetem lesz, akkor éves szinten pótolnia kell a kieső állami támogatást, hogy a jelen feltételeknek megfelelően tudjon tovább működni, hiszen a Corvinus vezetői azt ígérték: továbbra is a mostani nagyságrendben lesz biztosított az ingyenes tanulás lehetősége. Mindeközben azt is ígérték, hogy az önköltségek összege sem fog emelkedni. Adódik tehát a kérdés, hogyan is képzelhető el mindez? Jelen állás szerint két forgatókönyv bontakozhat ki.

Az egyik lehetőség, hogy az állam részvénypakettet ruházna át a Corvinus fenntartására létrehozandó alapítványra – erről még szeptember közepén beszélt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón. Ha ennek mértéke akkora lesz, hogy az éves osztalék közel 7,5 – 8 milliárd legyen, lehetőség adódhat, hogy fennakadás nélkül működjön tovább az egyetem a jelenlegi oktatói és hallgatói létszámmal. A Portfolió becslése szerint a szóba jöhető állami tulajdonú részvények osztaléka nagyjából 35 milliárd éves hozammal bírnak. Bár a kormány mindezidáig nem nevezte meg az általa átadásra kínált részvények összegét, és bár nem kizárható, de aligha elképzelhető, hogy az összes részvényének negyedéről lemondana a Corvinusért.

A másik forgatókönyv lehet a magánegyetemmé váló intézmény előtt – ami sokkal valószínűbb –, hogy jelentős mértékű bevételnövelést, valamint költségcsökkentést készít elő a kancellária. Az előbbi a költségvetés szerkezetéből adódóan a hallgatói önköltség emelésével, az idegen nyelvű képzés arányának növelésével, valamint külső források bevonásával érhető el. Itt érdemes megjegyezni, hogy, hogy Pavlik Lívia korábban megemlítette, hogy a jövőben megfordulhatna az arány az egyetemen, vagyis a hallgatók 60%-a lenne önköltséges, míg 40%-a állami ösztöndíjas, míg a külföldi, szintén fizetős hallgatók arányát 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45 százalékra növelnék. Mindeközben költségcsökkentést a munkavállalói bértömeg – és az ezzel járó hallgatói létszám nagyarányú csökkentése –, valamint a hallgatói ösztöndíjak lefaragása hozhatna.

Elbocsátásra sem lesz szükség

Egy, a Corvinus gazdálkodására rálátó forrásunk szerint minden jel afelé mutat, hogy az említett bevételi tételek növelésén túl az egyetem gazdasági vezetése jelentős költségcsökkentéssel kívánja majd egyensúlyba hozni a megbillent költségvetést. Erre lehetséges mód, hogy az új felállásban kevesebb hallgatóval létszám mellett csökkenteni fogják az oktatói és dolgozói állományt.  Mint mondta, ettől tartanak is bent, hiszen július elsejétől megszűnik a munkatársak közalkalmazotti státusa, az alapítványi működés életbe lépésével elegendő lesz “nem kínálni munkaszerződést” az esetleges létszámleépítés áldozatainak, mégcsak elbocsátásra sem lesz szükség. Információink szerint egyes szervezeti egységekben a munktársak már egymást ösztökélik, hogy kezdjenek el új munkahelyet nézni.

Az egyetem vezetése arra is ígéretet tett, hogy Corvinus-ösztöndíj létrehozásával fogják támogatni a tehetséges, rászoruló hallgatók képzését. Az ösztöndíj mértékéről, elbírálási módjáról azonban nem tudunk jelenleg még semmit, a részletei még nincsenek kidolgozva. Mint ismert, annyi változás lesz 2020-tól, hogy már csak önköltséges helyet lehet megjelölni a felvételi lapon, majd az önköltség összegét az egyetem saját ösztöndíjából téríti vissza a magas pontszámot elérő hallgatóknak. Ugyanakkor, ha kizárólag önköltséges helyre lehet pályázni, figyelembe kell venni, hogy számos családnak nehézséget okozhat megelőlegezni a többszázezres első féléves tandíjat is. A helyzet kissé hasonlít a 2012-es Corvinus Hallgatói Kompenzációs Program elnevezésű kezdeményezésre – tette hozzá informátorunk. Miután kiderült, hogy abban az évben mindössze 75 fő nyerhet államilag támogatott helyre felvételt, az egyetem vezetése bejelentette, hogy ösztöndíjjal fogja támogatni a jó tanulmányi eredményt elérő hallgatókat. A kezdeményezés felemásan sikerült, elhúzódó előkészítés után sokan örülhettek, ha egyáltalán 25%-át megkapták az előre befizetett tandíjnak.

A szakszervezet helyet követel magának az asztalnál

Bár korábban Lánczi András, a Corvinus rektora dolgozói értekezletet hívott össze, az egyetem szakszervezete mégis kiszorulni látszik az intézmény átalakítási folyamataiból. A szakszervezeti bizottság azt sérelmezi, hogy az október 11-én megalakult projektszervezet felügyelő bizottságában jelenleg az egyetem felsővezetői mellett a hallgatói érdekképviselet kapott helyet, míg a munkavállalói érdekképviselet nem. Az októberi levelükben nemcsak azt kérték, hogy a szakszervezet vezetője részt vehessen az új működési modellt kidolgozó projektet felügyelő bizottságban, de azt is, hogy minden projekt-teambe delegálhassanak egy-egy tagot, a Közalkalmazotti Tanáccsal közösen. Mindemellett arra kérték még Pavlik Líviát, hogy helyet kaphassanak majd az új modell legfőbb vezető-döntéshozó testületében is, a mi feltehetően az alapítványi kuratórium lesz.

Utóbbinál még nem tisztázott, hogy kik és milyen jogkörrel lesznek tagjai a kuratóriumi bizottságnak, amely hatással lehet az egyetemen stratégiai irányításán túl az oktatott tananyagra is. Amennyiben a vállalati szféra is beszállna az elitegyetem fenntartói gárdájába, akkor kérdés: lesz-e bármi, ami meggátolja, hogy a tulajdonosi kör a vállalati érdekeknek megfelelően ne írja át tantervet – amely igencsak veszélyeztetné az egyetemi tudományos autonómiát. Jól látszik tehát, hogy a tervek igen impozánsak, mégis rengeteg kérdőjel van még.

További belföldi híreink