Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-10-19 07:32:00

Hajléktalantörvény: megindult a számháború a férőhelyekről

Számháború kezd kibontakozni a hajléktalan férőhelyekről, miután a törvény arra kötelezi a fedél nélkülieket, hogy vegyék igénybe a szociális ellátórendszert. A kormány csaknem húszezer férőhelyről beszél, miközben a fedél nélküliekkel foglalkozó szervezetek ezt a számot 10-11 ezerre teszik. Fura módon valószínűleg mindkét szám igaz. Eközben a hajléktalanok száma – legalábbis A Város Mindenkié csoport aktivistája szerint – 30-40 ezer között mozog.

Hajléktalantörvény: megindult a számháború a férőhelyekről
Két hajléktalan Budapest központjában. Fotó: Reuters

Egy hajléktalanná vált gödöllői mérnök az új hajléktalantörvény első „áldozata” szerda délután. Az új jogszabályok – amelyek október 15-i hatállyal léptek életbe – szerint Magyarországon szabálysértésnek számít az, ha valaki életvitelszerűen tartózkodik a közterületen. Mint ahogyan tette azt a gödöllői férfi is, akit egy padon ülve találtak rá. A rendőrség elzárást kért a férfira, végül az eljáró bírósági titkár csak figyelmeztetésben részesítette a hajléktalant.

11 vagy 19 ezer férőhely van?

Az új szabályozás rengeteg vitát generált, az egyik legfőbb vitapont az, hogy van-e elég férőhely Magyarországon ahhoz, hogy a fedél nélküli embereket elszállásolják – a törvény ugyanis ezt írja elő. A férőhelyek számáról különböző számok hangzanak el. A szociális ügyekért felelős államtitkár szerint 19 ezer férőhely van ma Magyarországon – mindezt a törvény életbe lépésének estéjén nyilatkozta a Hír TV-nek. Fülöp Attila nemcsak az átmeneti szállóhelyeket, de a nappali melegedőket és éjjeli menedékhelyeket is belevette a statisztikába. Ezzel szemben az Utcajogász Egyesület önkéntese arról beszélt az ATV Start című műsorban, hogy ez nem igaz. Kiss Natália azt mondta: 9500 férőhely van, ami a krízisidőszakban plusz 1500 hellyel egészülhet ki. Az önkéntes szerint tehát 11 ezer férőhely van ma Magyarországon a krízisidőszak alatt.

Az atv.hu nemcsak az Emberi Erőforrások Minisztériumát kereste meg kérdéseivel, de két, a hajléktalan emberek megsegítésére specializálódott civil szervezet munkatársával is beszélt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a számháború közepette melyik szám áll közelebb a realitáshoz – ha egyáltalán van mód arra, hogy ezt meghatározhassuk.

A megkérdezettek szerint a 19 ezres szám valóban csalóka lehet, főleg azért, mert abban már a nappali melegedők is benne vannak. A Menhely Alapítvány igazgatója szerint mindegyik szám igaz, ugyanakkor a nappali melegedőket érdemes megkülönböztetni a hajléktalanszállóktól. Az itt található férőhelyek ugyanis székeket takarnak, vagyis ahány férőhely, annyi szék. Majd Aknai Zoltán kiemelte: még ez sem feltétlenül igaz, hiszen a működési engedélyben szereplő férőhelyeket tüntetik fel, de ha például van egy száz fős nappali melegedő, az nagyjából harminc embert tud egyszerre leültetni, és a forgás miatt nem mindig ugyanazok ülnek ugyanazon a helyen, hanem cserélődnek.

A Menhely Alapítvány igazgatója – csakúgy, mint az Utcajogász Egyesület képviselője – nagyjából 11 ezerre teszi ma a férőhelyek számát, amely alatt az éjjeli menedékhelyeket, átmeneti szállókat érti. Pluszban kiegészítve azokkal az időszakos férőhelyekkel, amelyet ugyanazokon a helyeken engedélyeznek pluszban, a krízisidőszak alatt.
 
Aknaihoz hasonlóan A Város Mindenkié csoport (AVM) aktivistája is hasonló férőhely-számokról beszélt az atv.hu-nak. Udvarhelyi Tessza 10 ezerre teszi ezt a számot, szerinte egyébként az számít férőhelynek, ahová lefeküdhet a fedél nélküli ember, a nappali melegedők esetében viszont ez nem állja meg a helyét. Majd kiemelte: az éjszakai szállásokból kétféle van. Az egyik az ún. átmeneti szálló, itt fizetni kell, de cserébe állandó lakhelye van az embernek: szobája, szekrénye van, szerződést kötnek vele és szociális munkás segíti. A másik az éjjeli menedékhely, ami ingyenes, és csak este lehet bemenni. Itt viszont nincs szerződés, ahogyan állandó ágy sem.
 
Udvarhelyi a fedél nélküli emberek számát jelenleg nagyjából 30 ezerre teszi, noha pontos számok nem állnak rendelkezésre. Azért sem – tette hozzá – mert Magyarországon egyedül egy februárban készített felmérés próbálja meghatározni a számukat. Pontos számot viszont ez sem ad, tekintve, hogy attól függ: adott napon a szociális munkások mennyi emberrel tudtak beszélni. Az a felmérés négyezer „utcás” és hatezer „ellátóhelyes” embert jelölt, de ennél többen vannak, hiszen, mint mondta, csak az ellátóhelyeken nagyjából 10 ezer ember van jelen.
 
Az aktivista a központi elektronikus nyilvántartásra alapozza saját számlálását, amely jelöli, ha egy ember bármilyen szolgáltatást igénybe vesz a hajléktalan ellátórendszerben, legyen az egy nappali melegedő, vagy éppen egy éjjeli menedékhely. Két évvel ezelőtt pedig összesen 40 ezer egyén szerepelt ebben, aki igénybe vette a hajléktalan ellátás valamelyik szolgáltatását. Udvarhelyi Tessza kiemelte: ebben nincsenek benne azok, akik soha nem vettek igénybe szolgáltatást, ugyanakkor olyanokat is tartalmaz, akik ugyan nem hajléktalanok, de például annyira rossz állapotú a lakásuk, hogy bemennek nappali melegedőbe, étkezni vagy melegedni télen. Erre alapozzák azt a 30-40 ezres számot, amelyet a szervezet hangoztatni szokott.

Reagál az EMMI

Kérdéseinkkel az EMMI-t is megkerestük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mire alapozzák azt, hogy ma Magyarországon 19 ezer férőhely van országszerte, mint ahogyan arra is, hogy ezekből milyen hányadot tesznek ki a nappali melegedők és éjjeli menedékhelyek. Azt is megkérdeztük, hogy a minisztérium belső számításai alátámasztják-e azt a 30 ezres számot, amelyet A Város Mindenkié csoport kommunikál a hajléktalanok számát illetően.
 
 Az EMMI válaszában kiemelte, hogy „minden hajléktalannak jut és fog jutni hely”, majd hozzátették, hogy az október 15-én hatályba lépett módosításokkal egyidejűleg a kormány létrehozott egy 300 millió forintos „Hajléktalan-ellátási tartalékalapot”. Ennek célja, hogy az ellátórendszer felkészülhessen a tartósan közterületen élő hajléktalan befogadására és egyben hosszú távú ellátására. Mint írták, a 19 ezer férőhely még a legnagyobb krízis idején sem volt kihasználva, ugyanakkor – ha szükséges – akkor készek beavatkozni, a tartalékalapra támaszkodva.

További belföldi híreink