Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-10-12 11:02:00

Orbán beszélt Káslerrel, "hot topic" az egészségügy

Orbán Viktor tegnap egyeztetett Kásler Miklóssal az EMMI-ről - tudtuk meg. A miniszternek az egészségügyre kell összpontosítania, arról viszont, hogy a kiegészítő biztosítási rendszer peremfeltételeinek a kialakítása lenne az "első számú küldetése", egy magas rangú kormányzati forrás munkatársunknak azt mondta: nem tud ilyesmiről. Az viszont már csak idő kérdése, hogy mikor lesz hivatalosan is a felsőoktatás felelőse Palkovics László innovációs miniszter.

Orbán beszélt Káslerrel, "hot topic" az egészségügy

Tegnap megint egyeztetett a miniszterelnök az EMMI-ről Kásler Miklóssal, akire hihetetlen össztűz zúdult a múlt héttől az egészségügyi államtitkár lemondása okán. Azóta adott egy interjút a Magyar Időknek, abban próbált mindent elmagyarázni. Korábban a kormányoldalon azt lehetett hallani, hogy "inog a széke". Államtitkára, Nagy Anikó lemondása mától hivatalos, a Magyar Közlöny szerint Áder János államfő már aláírta. Az államtitkár távozása és az elbocsátott szívsebész körüli feszültségeket, a külsős plasztikai sebész állami kórházas műtétre való behívása miatti konfliktushelyzetet fokozta, hogy Székely László egyik volt betege időközben meghalt.

A sajtóban időközben olyan hírek jelentek meg, hogy Horváth Ildikót, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet stratégiai igazgatóját kérte fel a miniszter új egészségügyi államtitkárnak. Ezt viszont Kásler Miklós tegnap, a Magyar Időknek adott interjújában még nem mondta el. Az EMMI-miniszternek most mindenekelőtt a "hot topic" területté vált egészségügyre kell összpontosítania. Kásler az interjúban arról egyáltalán nem beszélt (nem is kérdezték), hogy valóban első számú feladatként jelölték-e ki a számára miniszteri kinevezése után az egészségügyi kiegészítő biztosítás peremfeltételeinek a megteremtését. Munkatársunknak az elmúlt hetekben több fideszes politikus is evidenciaként beszélt erről, az MNB 180 pontos versenyképességi javaslatcsomagjának is van a magánbiztosítókról és a kiegészítő biztosításokról szóló pontja.

A tegnap megjelent HVG is úgy értesült, hogy augusztusban az EMMI-ben el is készült a kiegészítő biztosítás elaborátuma, de mivel a Fidesz egészségügyi szakpolitikusai előtte nem határozták meg a sarokpontokat - hogy mi maradjon az ingyenes társadalombiztosítási körben, és miért kelljen majd plusz fizetni -, a javaslattal "Kásler leégett a kormányülésen". Mindenesetre egy magas rangú kormányzati szereplő munkatársunknak azt mondta, nem tud ilyesmiről. Az EMMI pedig tegnap közleményben tudatta, hogy a kormány nem akarja szűkíteni az ingyenesen elérhető ellátások körét, és hogy számukra az egészségügy nem üzlet. (Arról egyetlen híradás sem szólt, hogy bárki szűkítené az ingyenes kört.)  Az EMMI közleménye arra adott reakció volt, hogy a szocialisták azzal kezdték támadni a kormányt, fizetőssé akarja tenni az egészségügyet. A 2008-as szociális népszavazás után a Fidesz ellen komoly politikai fegyver az ellenzék részéről a fizetős egészségügy és oktatás emlegetése.

A humán tőkébe való befektetésnek óriási szerepet szánna az MNB szakértőgárdája is. De forrásaink szerint a versenyképességi küzdelemben az egészségügy és az oktatás esetében, fontos a szemléletváltás, Matolcsyék, és a "kvázi" gazdasági miniszter Palkovics sem elvont filantróp alapon, hanem első lépésben gazdaságpolitikai-finanszírozási oldalról közelíti meg a két "hot topic" ágazatot. Az MNB ide vonatkozó javaslatainak 2. pontja például az "Eredményességhez kötött finanszírozási módszerek alkalmazásának a bővítéséről" szól, annak a felismerése jegyében, hogy az egészségügyben egyszerre van jelen a hiány, de a pazarlás is. Megszorítástól és pusztán egyoldalú pénzügyi ellenőrzéstől - kancellárok kinevezése -, nem várható  siker, ezért vannak, akik a "maradvány érdekeltségben" látják a megoldás kulcsát, de a gyógyszerár-korrekció bevezetését is mérlegelnék. Mindezek megalapozása miatt is folyik a kórházaknál például ÁSZ-vizsgálat.

Palkovicshoz outszorszingolják a felsőoktatást

Egyre több jel mutat arra, hogy a paradigmaváltás súlyát a felsőoktatásban leveszik Kásler miniszter válláról. Kormányközeli forrásaink szerint már csak idő kérdése, hogy mikor lesz hivatalosan is a felsőoktatás felelőse Palkovics László, akinek a közelmúltban a tárcájához került a Corvinus fenntartói jogosítványa az EMMI-től. Az innovációs miniszter szerint a Corvinus új működési modelljéhez vezető folyamatot - hogy állami fenntartású alapítvány tart fenn egy egyetemet - az egész magyarországi felsőoktatásra szükséges kiterjeszteni. A változás célja pedig az, hogy amerikai mintára módosuljon a rendszer, hogy a világ kétszáz legjobb egyeteme között legalább egy magyar intézmény szerepeljen. A 168 óra azt írta, hogy egyetemek sora számára lehet vonzó a Corvinus-modell, a MOME jövőjéről állítólag már a kormányelőterjesztés is elkészült. A lap cikke szerint az alapítványi út/magánegyetemmé válás folyamatából nem következik szükségszerűen, hogy az egekbe szöknek a tandíjak és hogy arányaiban lényegesen kevesebb lenne a támogatott/ösztöndíjas képzés.

Az MNB 180 pontos anyagának 22 pontja az egészségügyre vonatkozik, azonban a részletek kidolgozása nélkül, nyilván nem akarták túlfeszíteni a kompetencia-határokat.

Kásler Miklós a tegnapi Magyar Időkben megjelent interjújában az első helyen említette, hogy az egészségügyben kidolgozták már a magán- és állami ellátás szétválasztását célzó javaslatot, és teljesen világos jogi, működési és finanszírozási viszonyok lesznek. Az atv.hu írta meg, hogy a legutóbbi kötcsei pikniken Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy a kórházak állapota rendben van szerinte, de az egészségügyben változtatni kell. Első lépésként szét kell választani a magán és az állami tulajdont: vagyis azt, hogy magánpraxisokkal rendelkező orvosok állami kórházakban, rendelőkben állami infrastruktúrát használnak.

Azt Kásler az interjúban nem erősítette meg, hogy ez azt is jelentené, hogy jön az államosítás és a magán labor- és képalkotó diagnosztikát bármilyen értelemben visszaszorítanák, de "a fordítottjáról" sincs szó. A miniszter szerint jön a sürgősségi ellátásról szóló javaslatuk is, hogy egyetlen betegnek se kelljen feleslegesen órákat várnia. Az RTL Klub Híradója tegnap számolt be egy halálesetről, ami ismét összefüggésbe hozható a sürgősségi ellátással: Nyírmadán meghalt egy 11 éves kisfiú szerdán, aki előző nap az iskolában leesett a lépcsőn, elvitték a kórház sürgősségi osztályára, ahol megvizsgálták, de nem tartották bent.

2015 február: napirenden a magán- és az állami szétválasztása

Orbán Viktor már 2015 februárjában, a Fidesz kihelyezett frakcióülése előtt látható türelmetlenséggel nyilatkozott az egészségügy helyzetéről a Hír Tv-nek, mégpedig azt: hatalmas összeget, 500 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre és az intézményi átalakításokra, s miután „a hardver megvan, most már a szoftvert szeretné látni". Azaz olyan népegészségügyi programokat, amelyek eredményt hoznak, és a mindennapokban igazolódnak vissza: kevesebben halnak és betegszenek meg. "Az egészségügyi államtitkárnak és a tárcát vezető miniszternek azt kell megmondania, hogy ez a rengeteg pénz hogyan igazolódik vissza, hogyan valósul meg a cél, hogy ne betegedjenek meg az emberek" - mondta a kormányfő. Akkor Balog Zoltán volt az EMMI csúcsminisztere, Zombor Gábor pedig az egészségügyért felelős államtitkár - ő fél évvel később, 2015 augusztusában lemondott.

A miniszterelnök három és fél évvel ezelőtt Zsóry fürdőn is azt mondta a magán és az állami egészségügyi ellátás kapcsán, mint amiről most Kötcsén is beszélt. Hogy a magánszektornak van helye az egészségügyben, de nem veheti át az állami ellátást és nem lehet közpénzt a rendelkezésére bocsátani. "Állami tulajdonban lévő, államilag működtetett, minden magyar ember számára elérhető és jó színvonalú egészségügyre van szükségünk". Aki szeretne ezen felüli szolgáltatáshoz jutni, annak meg kell fizetnie.  Az állam pedig ezt tudja támogatni adókedvezményekkel, szabályozással - utalt Orbán Viktor már 2015-ben a kiegészítő biztosításra,  aminek a bevezetésével tovább lehetne fejleszteni az ellátórendszert. A már nyáron elfogadott 2019-es adótörvények viszont most éppen nem ebbe az irányba, nem a kiegészítő biztosítás irányába mutatnak.

További belföldi híreink