Itthon

2018-10-14 07:55:00

Nő a születésszám, de egyre kevesebben vállalnak gyereket: mit érnek a kormányzati intézkedések?

A gyermekvállalást ösztönző következő családpolitikai intézkedés a háromgyerekes nők SZJA-mentessége lehet. A javaslatot várhatóan a lakosság is véleményezheti a novemberi konzultáción, amelynek egyik legfontosabb célja a demográfiai problémák beemelése lesz a közbeszédbe. A Hetek cikke.

A Magyar Idők nemrég kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a gyermekvállalás ösztönzéseként felvetődött, hogy a háromgyermekes nők életük végéig mentesüljenek a személyi jövedelem-adó fizetése alól. A novemberi, demográfiáról szóló nemzeti konzultáció erre vonatkozó kérdést is tartalmazni fog, továbbá a férfiak véleményét is meg szeretnék kérdezni a gyermekvállalás feltételeiről. A lap úgy tudja, hogy a vélemények összegzése után újabb családpolitikai intézkedések várhatóak, illetve bővülhetnek a már érvényben lévő támogatások, kedvezmények.

„A nagycsaládos anyukák szja-mentessége még csak egy tervezet, és nem valószínű, hogy léteznek hozzá hatástanulmányok. Elég nehéz feladat is lenne ennek a lépésnek a születésszám-növelő hatását minden egyéb tényezőtől különválasztva megmérni” – vélekedett a Heteknek Újvári Enikő, a tervezett gyerekek megszületéséért küzdő Három királyfi, három királylány Mozgalom programvezetője. A mozgalom szakemberei szerint ezeknek az intézkedéseknek a hatása együttesen érvényesül, s a számszerű eredményüknél is fontosabb a szimbolikus üzenetük, ami a családot tervezőket megerősíti abban, hogy fontos és támogatott cél a gyermekvállalás.

A gyerekvállalás fő feltétele

A Kopp Mária által alapított mozgalom 2007-ben végzett egy kutatást arról, hogy a fiatalok miben látják a gyermekek vállalásának fő feltételeit. „A válaszokban elsősorban nem az egzisztenciális vagy karrier-kilátások jöttek elő, hanem a segítő közösség megléte, a munka–magánélet egyensúlya, illetve ezzel szerves összefüggésben nagyon markáns volt az atipikus munkavégzési formák, illetve a munkaerőpiac rugalmasságának az említése” – összegzett Újvári.

A lap kérdésére hozzátette: vannak olyan kormányzati eszközök, amelyekkel bővíteni lehetne az atipikus és egyéb foglalkoztatási formákat. Ma Magyarországon a 15–64 éves korosztály részmunkaidős foglalkoztatási aránya – a gyermekes anyáké is – alig 5 százalék, miközben az EU28 országainak átlaga 20 százalék.

Egyre kevesebben szülnek egyre több gyereket

A népesedési probléma kezelése valóban égető: a KSH adatai szerint a 2011-es népszámlálás és a 2016-os mikrocenzus között további 134 ezer fővel csökkent az ország lakossága. A születésszám – a 2014 utáni enyhe emelkedés óta – lényegében évek óta stagnál, de úgy, hogy közben a termékenység nőtt. Ugyanis az egy szülőképes korú nőre eső gyerekszám az elmúlt években 1,5-re emelkedett, azaz egyre kevesebben hoztak világra egyre több gyermeket.

Kapitány Balázs demográfus a Heteknek adott interjújában kifejtette, hogy a családpolitikai intézkedések születésösztönző hatása csak hosszú évek múltán szokott jelentkezni. Utalt arra is, hogy egy határon túl nem a ráfordítás nagyságától függ a hatékonyságuk, és Magyarország az 5 százalékos GDP-aránnyal már túl van ezen a mértéken. Az eddigi intézkedések közül a 2010-ben bevezetett családi adókedvezmény hatása az, ami már leginkább látható: a demográfusok szerint ezzel egy szűk réteg, a jól kereső – főleg diplomás –, harmadik gyermeküket vállaló, kétszülős családok jártak jól. Körükben 20-30 százalékos a termékenységnövekedés, ami viszont korlátozott számú – évi mintegy ezer – plusz gyermeket jelent, mivel kicsi a célcsoport.

Minden valószínűség szerint hasonló lenne a nagycsaládos anyák szja-mentességének hatása is, azaz a minél magasabb látható jövedelemmel rendelkező családokat érintené a legkedvezőbben. Azt, hogy az egyes intézkedések önmagukban csak korlátozottan hatásosak, jól mutatja az is, hogy a 2015-ben bevezetett csok-ot tavaly év végéig 66 ezren vették igénybe, miközben a nagycsaládos háztartások száma 200 ezer, az egy- és kétgyermekeseké pedig 1,1 millió.

További részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

További belföldi híreink