Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-09-26 05:10:00

Mi lesz a hajléktalanokkal október közepe után?

Alig több mint fél hónapjuk maradt hátra a hajléktalanoknak, és onnantól tilos lesz közterületen életvitelszerűen élni – ezt a módosítást még júniusban szavazta meg a parlament. Az ellenállás akár elzárással is járhat. Mégis nagy a bizonytalanság a területen, hiszen nemcsak a helyzet rendezését segítő forrásokban nincs megegyezés, de a „célokban” sem.

Mi lesz a hajléktalanokkal október közepe után?
Fotó: MTI

A nyári alaptörvény-módosítás – többek között – a hajléktalankérdést is érintette, méghozzá úgy, hogy október 15-től nem lehet életvitelszerűen közterületen élni, mivel minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely. Ez persze annyiban nem újdonság, hogy a jelenlegi formájában is hatályos, 2013-as szabálysértési törvény is hasonlóan rendelkezik, csak szűkebb meghatározással. A különbség pedig annyi, hogy most nemcsak a világörökség területének minősülő közterületeken, hanem általánosságban minden közterületen tilos lesz életvitelszerűen élni.

„Kényes ügy”

Bő fél hónappal az új szabályozás életbe lépését megelőzően is nagy a tanácstalanság az ágazatban. A Hajléktalanokért Közalapítvány rendezésében ugyanis még szeptember közepén rendeztek egy konferenciát Balatonföldváron, a szakma képviseletével. Itt – többek között – arról egyeztettek a felek, hogy a gyakorlatban hogyan is fog kinézni az október 15-ét követő helyzet: s bár joganyag is készült erről, azt az EMMI elutasította. Az atv.hu forrásai szerint ugyanis nemcsak a forrásokon nem sikerült megegyezni, de a „célok sem találkoztak még”, jelentsen az bármit is.

Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy tisztábban lássunk az ügyben, az alábbi választ kaptuk: „új szabályozási elem, hogy a helyszíni intézkedés során, ha a hajléktalan a jelenlévő hatóság felajánlott segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében, akkor nem indul szabálysértési eljárás. Az alkalmazható szankciók köréből a pénzbírság teljesen kikerül.  Ha az elkövető a közérdekű munka elvégzését nem vállalja, akkor elzárás szabható ki. Az intézkedéssel kapcsolatos további részletek kidolgozása folyamatban van.” A konferencia több résztvevőjét megkerestük, ők azonban nem szerettek volna nyilatkozni az ügyben, tekintve, hogy az „kényes”.

Jól jönnének az olcsó munkásszállók és bérlakások

Az atv.hu több olyan szervezetet is megkeresett, akik a fedél nélküli emberek segítésével, elszállásolásával foglalkoznak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a gyakorlatban hogyan valósulhat meg a közterületről való kitiltás, és hogy az ellátórendszer fel van-e készülve arra, hogy egy esetleges „második roham” is elinduljon, tekintve, hogy e jelenlegi rendszer ellátottsága helyenként már így is nehezen bírja el őket. A helyzetet tovább bonyolíthatja az ősz beköszönte, és az azzal járó krízisidőszak, ilyenkor ugyanis a telítettség bőven meghaladhatja a 100%-ot is.

A Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese arról beszélt: bár elhivatott emberek és jó modellprogramok is vannak,

a jelenlegi hajléktalan-ellátás arra alkalmas elsősorban, hogy az embereket tünetileg kezelje, ellássa, és nem feltétlen segít abban, hogy kikerüljenek ebből az élethelyzetből.

Nagy Gábor az október 15-én életbe lépő intézkedések hatása miatt arra számít: 5-10%-kal nő majd az ellátottak száma náluk.  Hozzátette: örülne, ha bővíthetnék az ellátásban lévő helyeiket, hosszú távon szerinte más lehetőségeket is érdemes lenne átgondolni, mint az olcsó munkásszállók, vagy szociális bérlakások helyzete.

Mint mondta, vannak olyan személyek, akik rendszeres munkajövedelemmel rendelkeznek, és kiléphetnének a szállókról, ugyanakkor a budapesti lakáspiaci helyzetet elnézve, ez még egy pályakezdő számára is komoly fejtörést okozhat. A törvénnyel kapcsolatban azt mondta: minden bizonnyal arról van szó, hogy „van egy tünet, amit megpróbáltak jogi úton kezelni”, de maga a problémamegoldás még nincs kitalálva.

Visszalépés a Kádár-korszakhoz képest

Komoly dolog úgy betenni valamit az Alaptörvénybe, hogy azt nem előzte meg komolyabb utánajárás – erről már a Menhely Alapítvány igazgatója beszélt portálunknak. Igaz, egyfajta jogharmonizáció történt Aknai Zoltán szerint, hiszen a szabálysértési törvénynek köszönhetően eddig is voltak helyek, ahol nem lehetett életvitelszerűen élni. A jelenlegi törvény csupán ezt terjesztette ki. Ugyanakkor az igazgató kiemelte: kicsit visszalépés ez a kádári korszakhoz, amikor a közveszélyes munkakerülőket bezárták, elzárták, vagy eltüntették az emberek szeme elől.

Hozzátette: felfedezhető egy ilyenfajta párhuzam, mert akik nem fognak tudni, vagy nem akarnak együttműködni, azok ebbe a helyzetbe kerülhetnek majd.  
Aknai Zoltán szerint egyedül „szinte lehetetlen” kitörni ma Magyarországon a hajléktalan élethelyzetből. A fedél nélkülieknek pedig nemcsak pénzük nincsen, de társas kapcsolataik sem nagyon. Az igazgató kiemelte: sok olyan ember van az ellátórendszerekben, akik már képesek lennének bérlakásokban élni, de azok nincsenek, így nincs továbblépési lehetőség.

„Nagyobb dolog történik”

A hajléktalanság persze nemcsak Budapestet, de az ország többi részét is érinti. A Szegedi Kistérségi Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény főigazgatója arról beszélt az atv.hu-nak, hogy nehéz lenne meghatározni a Szegeden és környékén lévő hajléktalanok számát, mindenesetre úgy véli, van még szabad kapacitása az intézménynek. Hozzátette: azt nem tudni, hogy október 15-ét követően ez mire lesz elég.

Zsótér Ágnes szerint, hogy hova kerül majd egy hajléktalan az új szabályozást követően, azt elsősorban az illetékes terület, régió diszpécser szolgálatának feladata lesz koordinálni. Elsősorban az ő feladatuk, hogy felkutassák a legközelebbi olyan helyet, ahová a fedél nélküli embert befogadhatják. Mint mondta, korábban is voltak arra törekvések, hogy a közterületeken ne tartózkodjanak hajléktalanok életvitelszerűen, több-kevesebb sikerrel.

Most talán „nagyobb dolog történik”, merthogy, nem pusztán a jogszabályi hátteret rendezik, hanem konkrét, szakmai lépéseket is kidolgoznak, a rendszerbe új elemeket, újabb férőhelyeket, bővítéseket szándékoznak beépíteni a szükségleteknek megfelelően.

Több tízezren lettek magukra hagyva

A Város Mindenkié csoport egyik aktivistája sem érzi pozitív előrelépésnek azt, hogy akár elzárással is járhat, ha valaki életvitelszerűen él a közterületen. Udvarhelyi Tessza szerint a szociális munka alapvető etikai kódexével is ellenkezik, hogy valakit kényszerítsenek arra, hogy segítséget kapjon, vagy kérjen, és olyan helyen legyen, ahol ő nem akar lenni. Szerinte ez a személyi szabadság abszolút korlátozása, és nem is lesz hatékony, ha úgy kap segítséget, hogy ő azt nem kérte.

Az AVM képviselője azt is kiemelte: közel 30-40 ezerre teszik a fedél nélküliek számát, miközben az ellátórendszer nem úgy van kialakítva, hogy megoldásokat nyújtson a rászorultaknak. Hiába kényszerítik be őket az intézményekbe, azok nem képesek szerinte tartós lakhatást biztosítani, és olyan lakáspolitikai intézkedések sincsenek, amelyek azt tennék lehetővé, hogy kikerüljenek ezekről a szállókról. Udvarhelyi szerint minimális esélye van ma egy hajléktalannak, hogy kikerüljön egy ilyen élethelyzetből. Mint mondta, nagyon nagy elköteleződésre és sok segítségre van szükség, miközben – úgy véli – az állam is magára hagyta ezeket az embereket, mert semmilyen segítő mechanizmus nem létezik arra, ha valaki ki szeretne törni.

További belföldi híreink