Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-09-14 06:19:00

Se híre, se hamva a beígért új börtönöknek

Bizonyosnak tűnik, hogy a kormány által korábban vállalt börtönök megépülnek, azt azonban a szakmabeliek sem tudják, hogy mikor. Minderre a börtönök túlzsúfoltsága ad okot, van olyan létesítmény is, ahol 160 ember jut 100 férőhelyre. Mindeközben a Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője szerint az új börtönök csak látszatmegoldást nyújthatnak, és egy évtizeden belül ugyanott lennénk, ahol a part szakad. Vig Dávid a büntetőpolitika változtatásában látja az egyedüli reményt.

Se híre, se hamva a beígért új börtönöknek
Fotó: MTI

Annak ellenére, hogy 2017 elején arról szóltak a hírek, hogy új börtönök épülnek, máig nem húzták fel ezeket az intézményeket. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) korábban közölte, hogy 2010-ben elindult a férőhelybővítési program a börtönök zsúfoltságának csökkentésére, aminek keretein belül további nyolc új börtön épülését vették tervbe: Kunmadarason egy ezerfős, Ózdon, Kemecsén, Csengeren, Komlón, Békésen, Hevesen és Komádiban pedig egy-egy ötszáz fős BV-intézet felhúzását hirdették meg. Hátterében az áll, hogy az utóbbi években a magyar állam számos pert veszített a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amiért a raboknak nem jut elég nagy hely a cellájukban. Az új intézmények nyitását 2018 tavaszára-nyarára tervezték, a közbeszerzési eljárások elindultak, a kormány később mégis érvénytelenítette azokat, mert a pályázók magas áron vállaltál volna a munkát.
 
Az atv.hu most annak ment utána, hogy mi a helyzet az új börtönökkel, terveznek-e kiírni újabb közbeszerzést a megépítéseikre. Portálunk többeket kérdezett, akik ismerik a területet, de nekik sem volt információjuk arról, hogyan állnak most a börtönök.

Olyan is volt köztük, aki még tavaly arra készült, hogy a csengeri intézményben folytatja a munkát, azóta viszont se híre, se hamva ennek a lehetőségnek. 

Mindeközben a BVOP pár hete azt írta szerkesztőségünknek, amikor a büntetés-végrehajtás személyi állománya felől érdeklődtünk, hogy „természetesen a toborzási tevékenységünk és ennek eredményeként az új felszerelők belépése folyamatos, az új BV-intézetek személyi állománya rendelkezésre fog állni”, amiből levezethető, hogy tervben vannak az új intézmények. A BVOP szerkesztőségünknek küldött mai válaszában viszont – amiben arról is érdeklődtünk, hogy terveznek-e újabb közbeszerzéseket kiírni a létesítmények felhúzására – már egyáltalán nem érintette a kérdést, helyette viszont leírták, hogy jelenleg (2018. 1-8 hó telítettségi mutatói) 124%-os a magyar börtönök átlagtelítettsége, majd hozzátették, hogy Magyarország Kormánya „elkötelezett a férőhely-bővítési program megvalósítása, és ezzel együtt a börtönök zsúfoltságának megszüntetése mellett”.
 

Lesznek börtönök, hiszen 2015-ben a magyar kormány megígérte ezt abban a strasbourgi eljárásban, amelyet a Helsinki Bizottság kezdeményezett a börtönök túlzsúfoltságával és a börtönkörülményekkel kapcsolatban a Varga-ügyben

 – erről már a Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője beszélt az atv.hu-nak. Vig Dávid emlékeztetett: a kormány akciótervben vállalta, hogy ezt új börtönök építésével fogja kezdeni, arról viszont nincsen tudomása, hogy a két sikertelen közbeszerzés után, kiírtak volna egy harmadikat is. A kérdésre, hogy az akciótervnek van-e határideje, azt felelte a rendészeti programvezető, hogy ezeknek a börtönöknek 2018-ban már épülniük kellene. Majd hozzátette: úgy tűnik, hogy a magyar kormány a különböző nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokat és vállalásait több esetben nem tartotta be. Ha ennek nem felel meg a kabinet, az abba a gyakorlatba helyezkedik, ami az utóbbi években már kialakult.

A Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője egyébként kiemelte: nem azt tanácsolják a kormánynak, hogy több börtön legyen, hanem hogy kevesebb embert ítéljenek el, ugyanis EU-s viszonylatban Magyarországnak magas a börtönnépessége. A megoldás szerinte az lenne, ha kevesebben kerülnének oda, vagyis inkább a bemeneti oldalról látják a problémát. A hajléktalanságnál sem az a megoldás, ha börtönbe juttatják őket, Vig szerint sokkal inkább segítené helyzetüket, ha nem a tiltásról hoznának büntetőszabályokat, hanem például szociális bérlakás-programot indítanának, amivel kezelhető lenne ez a társadalmi jelenség.

A szakértő hozzátette: nemzetközi kutatások mutatják, hogy a férőhelybővítés hosszú távon nem oldja meg a túlzsúfoltság problémáját, 5-10 év múlva ugyanis ugyanolyan túltelítettek lesznek az adott intézmények. Vig szerint a nyolc új börtön megépítésével járó mintegy 5000 új férőhely csupán rövidtávon jelenthetne megoldást, hiszen jelenleg a börtönökben mintegy 17500 embert tartanak fogva kb. 14000 férőhelyen. Ebből kiindulva a rendészeti programvezető úgy véli, hogy büntetőpolitikai változtatásra van szükség a probléma megoldásához.

A június végi (2018. június 30.) adatok szerint 125%-os a magyar börtönök átlagtelítettsége, ami persze „csak” egy átlag. 

Van, ahol egyáltalán nem áll fent ennek a problémája, mint a büntetés-végrehajtáshoz köthető, tököli Központi Kórházban és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben, magyarul a BV egészségügyi intézményeiben. A tényleges büntetés-végrehajtó intézményekben ugyanakkor már szinte százszázalékos a túltelítettség. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtó Intézetben a legrosszabb a helyzet, ahol csaknem 160%-os a túlzsúfoltság, vagyis 100 férőhelyre 160 ember jut. Mindemellett a Heves Megyei Büntetés-végrehajtó Intézetben és a Fővárosi Büntetés-végreható Intézetben sem sokkal jobb a helyzet. Előbbiben 158, utóbbiban 152 ember jut 10 férőhelyre.

Frissítés: 

A Belügyminisztérium honlapjára felkerült egy rendeletmódosítás tervezet, amit Pintér Sándor jegyez, a dokumentum szerint a rabok végeznék az új börtönök építésével járó munkákat – írja az Index.

A tervezet szerint az elítéltekre bíznák a földmunkáktól kezdve a szigetelésen át a festésig, nagyjából az összes munkát.

Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert túlzsúfoltak a börtönök, és további helyekre van szükség, az eddigi tevékenységköröket ezért kell bővíteni. 

További belföldi híreink