Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-08-23 06:18:00

Három konfliktusos ügy is a parlament elé kerülhet ősszel

Az Országgyűlés szeptember közepétől megkezdi őszi ülésszakát. A kormány ehhez kapcsolódóan időben benyújtotta a törvényalkotási programot. Ennek kapcsán a Policy Agenda által kidolgozott Politikai Hatás Index (PHa-index) segítségével az elkövetkező hat hónap jogalkotási munkáját vizsgálták a kutatók, és megnézték, mely területeken lehet konfliktusokra számítani.

A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvénytervezeteknek- írja elemzésében a Policy Agenda.

A kormány által benyújtott törvényalkotási program 39 törvényjavaslatot tartalmaz. 2006 óta vizsgálva a parlamenti ciklusok első rendes ülésszakát az látszik, hogy 2010-hez hasonló a nagyságrendje a törvényjavaslatok számának.

Ha 2010 óta nézzük a kormányzati törvényalkotási programot, akkor az látszik, hogy a kabinet fél évente átlagosan 41 törvényt tervezett elfogadtatni az Országgyűléssel. Érdemes hozzátenni, hogy a törvényalkotási- és a ténylegesen megvalósult program ritkán találkozik, legalábbis az elfogadott törvények számát tekintve. Az eddigi tapasztalatok alapján kb. 40%-kal haladja meg a tervezetet a ténylegesen elfogadott, a kormány által benyújtott törvények száma- hívják fel a figyelmet az elemzők.

Amik konfliktusos ügyek lehetnek…

A jelenlegi törvényalkotási programban szereplő törvények közül három kezdeményezés lehet olyan, amelyik konfliktussal járhat a Policy Agenda szerint. Ezek a következők:

1. egyházi törvény: a 2010-es „fülkeforradalom” után a parlament új egyházi törvényt fogadott el. Ennek kapcsán azóta nemzetközi bíróság előtt is pert vesztett a magyar állam, és az Alkotmánybíróság három határozatával is változtatásra kérte fel a jogalkotót. Az előző parlamenti ciklusban már elkészült egy módosítási verzió, de sajtóhírek alapján a kormánypártok között is vita volt ennek kapcsán. Azt is hozzá kell tenni, hogy kétharmados többség hiányában a kormány túl sokat kockázatott volna azzal, ha a belső vitákkal teli javaslatot akkor a parlament elé viszi. Mivel most már a kétharmad biztosított a kormánypártok számára, ezért nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért nem tesznek eleget az Alkotmánybíróság döntésének, és módosítják a szabályozást.

2. rendvédelmi feladatokat ellátók szolgálati viszonyának szabályozása: a nyári „uborkaszezon” egyik komolyabb belpolitikai vitája volt az, hogy a túlórát a jövőben nem lehet kifizetni a rendőröknek, hanem az csak szabadnappal „váltható” meg. Nem lehet azonban tudni, hogy a Belügyminisztérium által tervezett módosítás a jogalkotási terv indoklása szerint hogyan kezeli ezt a problémát. Az ellenzék és a szakszervezetek számára azonban a javaslat vitája mindenképpen alkalmas lesz arra, hogy támadják a kormány szándékait.

3. tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény: normál esetben ez a szabályozás kevés figyelmet kapna. Az MTA Kutatóintézeteinek finanszírozását érintő változások miatt ugyanakkor politikai témává vált a tervezett módosítás. A jogalkotó szándéka szerint ősszel csak a kutatóhelyeknél keletkező szellemi alkotások szabályozását végezné el az Országgyűlés. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy ismét fellángol a vita az MTA és a kormány között, ha addig nem sikerül megállapodniuk egymással.

És ami még jöhet…

A kormánypártok szeretnek élni a frakciókormányzás eszközeivel. Ennek egyik jele a képviselők által benyújtott törvényjavaslatok jelentős száma. Az igazán éles, és konfliktusos ügyek így kerülnek a parlament elé, ezért erre számítani lehet az őszi ülésszak során is- írják a Policy Agenda elemzői, majd hozzáteszik: nem látható előre, hogy a „kultúrharc” milyen képviselői-javaslatokat generál, de biztosnak látszik, hogy a kormánypártok részéről jogalkotási eszközökkel is megtámogatják ezt a témát.

Két törvénynek a „sorsa” még biztosan nem került nyugvópontra, és ezek kapcsán az ősz során a kutatók szerint várható valamilyen jogalkotás. Az egyik a „Lex CEU”, hiszen egyre nehezebb lesz mindkét félnek az időt húzni ebben a kérdésben. Az egyetemnek már terveznie kell a következő időszakot, és ennek kapcsán - politikai jelentőségű kérdésként - a kormánynak el kell döntenie, hogy „elengedik” az egyetemet, vagy jogalkotással „maradásra bírják”.

Az ún. Stop Soros törvény erős. belső és külső politikai és szakmai kritikákat kapott. A Velencei Bizottság kritikái kapcsán akár sor kerülhet a törvény valamilyen korrekciójára, ez azonban politikai szempontból mindenképpen vereség lenne a Fidesz számára. Ezért csak valami nagyobb megállapodás részeként jöhetne szóba a módosítás- vélik a Policy Agenda elemzői. Hozzáteszik: politikai szempontból nézve kevés az esély arra, hogy a kormánypártok, mind a CEU, mind a Stop Soros kapcsán engednének a külső nyomásnak és jelentősen „visszatáncolnának” az eredeti szándékuktól.

atv.hu

 

Ősztől az ATV-n a világ legnagyobb hírcsatornájának híreit és tudósításait is láthatják a nézők, magyar nyelven. Az ATV-n hetente jelentkező, magyar nyelvű CNN híradó első adását októbertől láthatják majd a nézők. Ha a világban bármilyen rendkívüli esemény történik, a CNN Breaking News híreit élőben közvetítheti az ATV.
Ajánlom

További belföldi híreink