Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-07-29 06:45:00

Büntetéssel aligha lehet hatni a hajléktalanokra

A frissen elfogadott jogszabályok szerint októbertől országszerte be lesz tiltva az utcán élés, és közmunkával vagy elzárással büntetik azokat az utcai hajléktalanokat, akik nem hajlandók szállóra bevonulni. A rendészeti fellépés hatékonyságáról azonban még a témával foglalkozó szakemberek véleménye is megoszlik. A Hetek cikke.

Büntetéssel aligha lehet hatni a hajléktalanokra

Már az Alaptörvény 2013-as módosítása is jogellenesnek nyilvánította az életvitelszerű utcai tartózkodást az úgynevezett „tilalmi zónákban”, melyeket az önkormányzatok meghatározott indokokkal – közegészségügy, közbiztonság, kulturális értékek védelme stb. – jelölhettek ki. Az ellenszegülőket szabálysértési eljárás keretében pénzbírságra vagy közmunkára, esetleg elzárásra lehetett ítélni.

Az Alaptörvény júniusi módosítása további szigorítást jelent, mivel az ország minden területére kiterjeszti a közterületi hajléktalanság tilalmát, azaz gyakorlatilag megtiltja Magyarországon az utcán élést.

Az utcai hajléktalanok száma régóta vita tárgya, mivel hivatalos statisztika nem áll rendelkezésre. A civilek országos összeírásai alapján a Város Mindenkié (AVM) csoport 30 ezerre teszi a legszélsőségesebb lakhatási szegénységben, azaz hajléktalanként az utcán, külterületeken, elhagyott épületekben, kunyhókban élők számát.

Az átmeneti szállók, éjjeli menhelyek férőhelyeinek száma idénytől függően 9500–11200 között mozog, téli fagyok idején a legtöbb szálló százszázalékos kihasználtság felett működik, és különösen vidéken kevés a férőhely. 

Lakatosné Jutka hajléktalan aktivista szerint az utcai hajléktalanoknak egy jelentős része még mindig a fővárosba koncentrálódik, ahol négyezerre tehető a létszámuk. Szakemberek szerint a hajléktalanoknak csak egy kisebb része az, aki mentálisan annyira leépült állapotban van, hogy nem képes a legminimálisabb alkalmazkodásra sem, vagy fél a többiektől, ezért nem hajlandó bemenni a szállóra. Arra pedig, aki végképp elvesztette minden motivációját, büntetéssel aligha lehet hatni.

„A 2013-as szabálysértési törvény kapcsán azt tapasztaltuk, hogy az első 3 évben az eljárások legfeljebb figyelmeztetéssel zárultak. 2016 óta pedig egyetlen szabálysértési eljárás sem indult közterület életvitelszerű használata miatt, feltehetően azért, mert a rendőrök is rájöttek arra, hogy teljesen értelmetlen a hajléktalanok büntetése.

Ha a rendészeti eszközök eddig sem működtek, akkor milyen alapon feltételezik, hogy a szigorúbb törvények betarthatók lesznek?”

 – kérdezte az aktivista. Szerinte részletkérdésekben is aggályos a törvény: például, aki az egészsége miatt nem képes közmunkát végezni, azt bebörtönzik, ha viszont közmunkára fogható, akkor éhezik, mert nem tud ételosztásokra járni.

Az AVM aktivistája szerint a szociális problémák nem szüntethetők meg rendészeti eszközökkel, ráadásul a veszélyeztetettek köre igen széles. A megoldáshoz egyeztetésekre lenne szükség, de eddig egyetlen benyújtott javaslatukat sem vették figyelembe a döntéshozók. A jogvédők a kiutat a lakhatáshoz való jog alkotmányba való visszaemelésében, s ennek megfelelően a szociális bérlakásrendszer kibővítésében látnák – ez jelenleg a lakásállomány mindössze 0,2 százaléka. „A hajléktalan emberek többsége állami segítséggel ki tudna lépni a hajléktalan ellátórendszerből, sokuknak most is van munkajövedelme. Szociális bérlakásokkal, illetve az üres önkormányzati lakások átadásával nagyon sok embert meg lehetne menteni a hajléktalanságtól és a börtönbüntetéstől, de erre sajnos nincs meg a politikai szándék” – állapította meg Lakatosné Jutka. Hozzátette: jelenleg kevés önkormányzat együttműködő – nem ritka, hogy inkább megvárják, hogy a házak összedőljenek, vagy kiköltöztetik a lakókat, hogy aztán panamázhassanak az ingatlanokkal.

Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a Heti Válasznak adott interjújában viszont nem látja aggályosnak, hogy bekerült az Alaptörvénybe az utcán lakás tilalma. “A mostani módosításban három pont szerepel: az állam törekszik a lakhatás biztosítására, az önkormányzat feladatokat kap, és csak a harmadik szól az életvitelszerű közterületen tartózkodásról. Ha ezt hierarchikusan nézem, akkor rendben találom. Az állam létrehoz egy lakásprogramot, amely megteremti, hogy mindenkinek legyen hol laknia. Ha valakinek kettétörik az élete, akkor az önkormányzat segít, azt mondja: gyere, éld túl a nehéz napokat. Amennyiben pedig mindezt biztosította, elvárhatja, hogy senki se aludjon az utcán.”- véli Vecsei.

Misetics Bálint szociálpolitikus ezzel szemben úgy látja, hogy a hajléktalansághoz kapcsolódó rendészeti problémák az eddigi szabálysértési törvény keretében is szankcionálhatók lettek volna, de ez sem történt meg. Magának a közterületi hajléktalanságnak, azaz a szegénységnek a büntetését szerinte kizárólag az indokolja, hogy a hajléktalanok látványa zavarja a lakosságot.

Részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

atv.hu / Hetek

További belföldi híreink