Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-07-13 06:47:00

A tudósok hallgatnak, de kíváncsiak Palkovics titkos Max Planck-tervére

Hallgatnak a tudósok. Nyilatkozat stopot ajánlott nekik az innovációs miniszterrel csatázó Akadémia. Az atv.hu-nak név nélkül több kutató is azt mondta azonban: július 20-a után, ha eldől a bizonyos 28 milliárd sorsa, tárgyalóasztalhoz kell ülni Palkovics Lászlóval. Semmilyen írásos javaslatot nem mutatott eddig nekik az elképzeléseiről, a kutatási pénzek elosztásának az átalakításáról - állítják. A miniszter "rejtélyes" Max Planck-modellje érdekli az akadémikusokat, de garanciákat akarnak a szabad kutatás folytatására.

A tudósok hallgatnak, de kíváncsiak Palkovics titkos Max Planck-tervére

A kutató professzorok nem nyilatkoznak és interjút sem nagyon adnak már július 20-áig, mert az MTA nem javasolja nekik. Azért jövő péntek az önként (is) vállalt szilenciumuk határideje, mert akkor dől el az MTA 28 milliárdjának sorsa, akkor szavaz a parlament a 2019-es büdzséről. Név nélkül azonban munkatársunknak többen is elmondták, mit gondolnak a Palkovics László innovációs miniszterrel  folytatott eddigi konzultációk után az akadémiai kutatás jövőjéről, a kialakult helyzetről.

A legnagyobb hibának azt tartják a tudósok, hogy Palkovics László semmilyen írásos javaslatot nem mutatott nekik az elképzeléseiről, a kutatási pénzek elosztásának az átalakításáról a 28 milliárdos botrány kirobbanása után, pedig többször is folytattak megbeszélést vele az MTA-pénzekről és az Akadémiai kutatásfinanszírozásáról. Ha megosztotta volna velük a terveit, az a bizalom és az együttgondolkodás alapja lehetett volna - mondják.

Azzal kapcsolatban, hogy jövőre már a Palkovics-minisztérium kezeli majd az MTA 40 milliárdos kutatási keretének 28 milliárdos részét - mint mondták - még csak azt sem tudják felelősséggel kijelenteni, hogy "államosítás" következne. Az első lépést látják, a 28 milliárd más költségvetési sorra helyezését, de nem tudják, mi a folyamat vége, sőt azt sem, hogy egyáltalán folyamatról van-e szó. Esetleg paradigmaváltásról. Lehet, hogy nem lesznek jelentős változások, de "lehet, hogy a feje tetejére áll minden". A Palkovics Lászlóval folytatott beszélgetéseken az volt a benyomásuk, hogy "nincs kidolgozva részletesen semmi", vagy ha igen, azt a miniszter, aki maga is akadémikus, a mostani fázisban nem árulja el nekik, nem hozza az MTA tudomására.

A tudósok zárt ajtók mögött többször is meghallgatták a miniszter "expozéját" és Palkovics László többször is megemlítette a Max Planck modellt. Konkrétumok azonban nem hangzottak el - állítják. Max Planck Nobel-dijas fizikus volt, róla nevezték el a németországi Max Planck Társaságot. Ez független non-profit kutatóhálózat, 80 intézete működik szerte Németországban.
 
Az egyik kutató szerint érdemes azon elgondolkodni, hogy ha Palkovics László egy 90+ 90 milliárdos költségvetésű Innovációs Alapban és egy másik, összességében 70 milliárdos, új Kutatási Alap létrehozásában gondolkozik - ahogy azt az atv.hu-nak adott nyilatkozatában ismertette -, és a Kutatási Alapot a Max Planck hálózatok mintájára alakítanák ki, akkor félő, hogy a társadalomtudományi, a kormányoldal narratívája szerint "liberális" genderkutatás, vagy a kiváncsiságvezérelt filozófiai kutatások fokozatosan kiszorulhatnak a rendszerből. A Max Planck intézetekben ugyanis állami finanszírozású, de főképp természettudományos (elit)kutatás folyik. Egy nukleáris vagy biológiai kutatásokkal foglalkozó intézet azonban kétségkívül egy ilyen rendszerátalakítási folyamat nyertese lenne - ismerték el.

Egy másik kutató hangsúlyozottan a miniszter konkrét elképzeléseinek az ismerete nélkül végigfutatta: egy ilyen folyamat végén az MTA "magára lenne hagyva", a Max Planck modell itthoni bevezetése a kutatóhálózat leválasztását is jelentthetné a Magyar Tudományos Akadémiáról.

Egyik általunk megkérdezett tudós sem gondolja, hogy Palkovics a CEU mellett kiálló MTA-n, tudományos intézeteken most állna bosszút, vagy hogy ez motiválná. "Ő rendszer-átalakításban hatékonyságnövelésben gondolkodik, társadalmi hasznosságban, uniós forrásokban. És ebben megingathatatlan" - konstatálta az egyik kutató. Szerinte azt sem érzik "ördögtől valónak" hogy kormányzati megrendelésre is kutassanak. Azt ugyanakkor a legfontosabb kérdésnek nevezte, hogy ha lesz egy nagy szerkezeti és rendszerátalakítás, az elvezetne-e oda, hogy a kutatóintézetek vezetőinek megváltozik a munkáltatója, és nem az MTA elnöke nevezné ki a főigazgatókat.

Azzal a Palkovics László által megfogalmazott céllal, hogy "legyen jobb a kutatás" nem lehet vitatkozni, mert olyan általános - mondták egybehagzóan, ezzel elvben mindenki egyetért. Végső soron az az általa hangoztatott kijelentés is elfogadható lenne az akadémikusok számára, hogy legyenek egy helyen a kutatási pénzek. Csakhogy - mondta az egyik tudós - nem mind kutatási pénz, amit annak neveznek. Például az Akadémia 28 milliárdja, ami körül a vita generálódott, és amit az innovációs minisztérium kezelésébe vonnak, ha az Országgyűlés megszavazza a jövő évi büdzsében ezt a módosítást, szerkezetileg két részből tevődik össze: a 20 milliárdos rész a bér-és működési költség, és fennmaradó 8 milliárd a kutatási támogatás.

Összességében lehet a Max Planck-modell tárgyalási alap, de erős garanciák kellenek, amik biztosítják a kutatási szabadságot - mondták többen is, megjegyezve: abszolút kutatói szabadságról eleve nem is lehet beszélni. Most is a kutatói közvélemény-szakmai bíráló testület véleményez egy-egy kutatási programot és vagy elfogadja vagy elveti.

Az olyan fenyegető jelzésekkel, hogy esetleg egyszer az a "csúnya eset" is előfordulhat, hogy az Országgyűlés ne szavazná meg az MTA-beszámolót, a munkatársunk által megkérdezett akadémikusok nem foglalkoznak. Azt pedig visszautasítják, hogy az MTA-nak ne lenne kutatási stratégiája. Megítélésük szerint előre kell nézni, "mert a 28 milliárd fontos, de az élet megy tovább", ezért július 20-a után munkabizottságokat kell létrehozni és el kell kezdeni a tárgyalásokat Palkovics Lászlóval - ez az általános véleményük.

Frissítés: cikkünk megjelenését követően az MTA Kommunikációs Főosztálya részéről a nyilatkozat stoppal kapcsolatos részt úgy pontosították: hivatalosan nem ajánlottak nyilatkozat stopot. A maga nevében - ha indokoltnak tartja személyes véleményként - mindenki azt mond, amit szeretne. Az MTA kommunikációs vezetője annyit kért, hogy vegyék figyelembe: az intézményi kommunikáció a vezetői interjúkon és a honlapon megjelenő közleményeken keresztül történik.

A múlt héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter befektetőkkel tárgyalt Münchenben, megbeszélést folytatott a Max Planck Institut lézerfizikai kutatóintézetében, ahol több együttműködési lehetőség is szóba került a német intézet és magyar egyetemek, kutatók között - jelentette az MTI. A tárca, illetve a kormány célja, hogy nagy német kutatóintézetek megjelenjenek Magyarországon, és itt folytassanak tevékenységet a magyar állam támogatásával, együttműködve azokkal a magyar szereplőkkel, amelyek ugyanazon a területen dolgoznak. Palkovics László a lehetséges együttműködési területek között említette egyebek között a lézerfizikát és alkalmazásait például a rákkutatásban, a gyógyszerkutatásban, illetve az iparban, a járműkutatásokat, telekommunikációt és a szoftverbiztonságot. A magyar cégek, intézmények, egyetemek hatékonyabban tudjanak részt venni a 2021-27-es uniós időszak innovációs kiírásain, megkezdik a német intézményekkel az együttműködést, ami segíti a későbbi közös pályázatokat a brüsszeli alapokra - mondta a miniszter.

További belföldi híreink