Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-06-23 15:42:00

Meghalt az MSZP volt elnöke

Életének 95. évében, pénteken elhunyt Nyers Rezső, közgazdász, politikus, az 1968-as gazdasági reform atyja, az MSZMP utolsó, az MSZP első elnöke, volt államminiszter.

Meghalt az MSZP volt elnöke
MTI Fotó: Földi Imre

1923-ban született. 1938-tól betűszedőként, majd nyomdászként dolgozott. 1940-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, amelynek 1945 és 1946 között kispesti titkárhelyettese volt- írja nekrológjában a Népszava. Nyers 1946-1947-ben a lap kiadóhivatalában dolgozott, majd 1947-ben az SZDP Pest megyei és Pest környéki titkárhelyettese, később titkára lett. Az SZDP és az MKP (kényszerű) egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének (KV) póttagja, a párt Pest Megyei Bizottságának szervezőtitkára. 1948-ban a lemondatott Kisházi Ödön helyére hívták be az országgyűlésbe, melynek 1953-ig maradt tagja.

Főosztályvezető, majd miniszter

1951-ben a Belkereskedelmi Minisztérium zöldség- és gyümölcs főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Ugyanebben az évben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1954-től a Kossuth Akadémia tanulója is volt. Mindkét helyen 1956-ban végzett. 1954-ben a Szövetkezetek Országos Szövetségének (Szövosz) elnökhelyettese és az MDP KV tagja lett. 1956-ban Hegedüs András kormányában rövid ideig élelmiszeripari miniszter volt. Alapító tagja az 1956-os forradalom leverése után megalakult Magyar Szocialista Munkáspártnak- írja a lap. Nyers Rezső a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány közellátási kormánybiztosa, majd 1957-ben a Szövosz elnöke és az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett. 1958–tól 1998-ig, amikor visszavonult a politikától országgyűlési képviselő.

Új gazdasági mechanizmus

1960-ban nevezték ki pénzügyminiszterré, majd 1962-ben az MSZMP KB titkárává, 1966-ban lett a Politikai Bizottság tagja. 1968-ban Fock Jenővel, a Minisztertanács akkori elnökével dolgozták ki a gazdasági reformcsomagot, az új gazdasági mechanizmust, amelyet aztán a párt Komócsin Zoltán-féle konzervatív szárnyának térnyerése folytán leállítottak. Ekkor egy időre politikai parkolópályára került. 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki, emiatt távozott a párt KB-titkári posztjáról, majd 1975-ben kikerült az MSZMP PB-ből is. 1976-ban a Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának elnöke lett. A párton belüli reformmozgalmak erősödése idején, 1987-ben először az Országgyűlés reformbizottságának elnökévé választották, majd 1988-ban újra az MSZMP PB tagja és államminiszter lett. Emellett az Új Márciusi Front (ÚMF) alapítója is volt. 1989 júniusában az MSZMP elnökévé és a Politikai Intéző Bizottság tagjává választották, e tisztségeket az októberi pártkongresszusig töltötte be- írja a Népszava.

Az MSZP első elnöke

Amikor 1989-ben megalakult a Magyar Szocialista Párt, annak Nyers Rezső lett az elnöke. Pozícióját 1990-ig töltötte be. 1993 és 1995 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt. A Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Nagy Imre-per: magyarázkodni kényszerült

A magyar baloldal küzdelmeit szimbolizálta Nyers Rezső közel évszázados élete. Munkásként kezdte, majd közgazdászi tanulmányaival együtt rátalált a politika- írta halálát követően a Demokratikus Koalíció. A párt felidézi, hogy élete alkonyán Nyers Rezső magyarázkodni kényszerült a Nagy Imre-per kapcsán, hogy megszavazta a miniszterelnök elleni, előre tudható eredménnyel záruló “jogi” eljárást.

Mint írják, a Demokratikus Koalíció "a nehéz és küzdelmes életút végén tisztelettel emlékezik Nyers Rezsőre. Részvétünket nyilvánítjuk a családnak, a magyar baloldal politikai közösségének. Emlékét megőrizzük." 

atv.hu


További belföldi híreink