Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-06-13 13:45:00

Elúszik a külföldi nyaralás a forintgyengülésnek köszönhetően?

Az exportra építő cégek kifejezetten nyerhetnek a forintgyengüléssel, míg az importált termékek, és ezáltal a fogyasztói árak is drágulhatnak – vélekednek a szakértők. Kedd reggel a magyar fizetőeszköz rég nem látott mélypontra esett az euróval szemben. Hogy ez milyen hatással lehet a magyar gazdaságra, és az átlagemberek mindennapjaira, arról szakértőknél érdeklődtünk.

Elúszik a külföldi nyaralás a forintgyengülésnek köszönhetően?

Kétéves mélypontra süllyedt a forint kedd reggelre az euróval szemben: az euró/forint árfolyam ugyanis 321 feletti szinten állt, igaz, azóta valamelyest korrigált az árfolyam. Legutóbb egyébként 2015 elején járt ilyen magasságokban az euró, a dollár, és a font értéke.

Korábban a szakértők úgy vélekedtek, hogy a magyar valuta gyengélkedésében a kőolaj árának szárnyalása is szerepet játszik, mint ahogyan az is, hogy megindultak a kamatemelések, kiváltképp az amerikai piacon. Az atv.hu most arról érdeklődött, milyen hatással lehet a magyar gazdaságra, és egyben az átlagember mindennapi életére az, ha ennyire gyenge marad a forint.

Lesz, akinek mélyebben a zsebébe kell nyúlni

A kérdés inkább az, hogy mennyire lesz tartós ez a gyengülés – nyilatkozta lapunknak a Gazdaságkutató Zrt. alelnöke. Ha rövid ideig áll fent az, hogy a forint 320 közelében ragadt az euróval szemben, akkor a hatások is kisebbek lesznek, és maximum azokat érinti majd, akik külföldön nyaralnak, és euróban fizetik a szállást. Nekik kellemetlen lehet, mert „mélyebben a zsebükbe kell nyúlni”, és drágábbak lesznek a külföldi utazások – magyarázta Akar László.

Hosszabb távon – ha marad a tendencia –, akkor a gazdaságra gyakorolt hatások is erősebbek lehetnek – mondta a közgazdász. Az exportálók jobban járhatnak ugyan, az importért viszont többek kell fizetni. Ebben az esetben pedig már a mindennapokra is kihatással van a forint gyengülése, mivel az infláció miatt magasabb lesz az áremelkedés.

Akar László azt is elmondta, a magasabb infláció attól is függ, meddig tarthat ez a tendencia, és „hol a vége a történetnek”. Hogy kire milyen hatással lehet ez? Nos, az attól függ, milyen mértékű jövedelemmel rendelkezik az illető, de annak típusa is meghatározó lehet. Ha valaki bérből él, akkor abban reménykedhet adott esetben, hogy a béremelés is figyelemmel lesz erre, de ha valakinek a családi pótlék az elsődleges jövedelemforrása, az kevesebbet fog érni, tekintve, hogy régóta nem emelték, tette hozzá a szakember.  

Az MNB nem kéne, hogy közömbös legyen

A GKI alelnöke úgy véli, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás őrzése, tehát nem lehet közömbös az árfolyam-alakulás tekintetében, ha az már a kitűzött inflációs céljait is veszélyezteti. Az, hogy jelenleg 320 körül mozog a forint, vagy kicsivel afelett, még nem jelent „óriási inflációs nyomást” – emelte ki.

A közgazdász szerint sok múlik a mértékeken is. Itthon ugyanis 310-315 közötti forintot szoktunk meg, és ha ez kicsivel 320 felett marad, akkor annak még nagy hatásai nem lesznek.

Majd hozzátette: potenciálisan több lehetőség bekövetezhet, de az valószínű, hogy nem lehet „széllel szemben menni” hosszú távon.  Magyarul: az a jegybanki felfogás, hogy „minket nem érdekel semmi”, és tartjuk az alapkamatot ott, ahol van, még akkor is, ha gyengébb forint, vagy magasabb az infláció, egy bizonyos idő után nem folytatható. Ez persze – legalábbis egyelőre – spekuláció.

Annyiban viszont bölcsen jár el az MNB – erősítette meg Akar –, hogy nem tűz ki árfolyamcélokat. Az elmúlt években ezekből ugyanis rendre piaci probléma keletkezett. Sok veszéllyel járhat ez, ugyanakkor úgy gondolja a Gazdaságkutató alelnöke, hogy az nem igaz, hogy teljesen lényegtelen lenne az árfolyam egy okos jegybanki politika számára.

Gyártók és feldolgozók költségei elszállhatnak

Egy banki tanácsadó mindeközben már úgy véli: a gyengülésnek export oldalon pozitív, míg a felhasználói oldalon negatív a hatása. Glósz Andrea azt mondta: egy exportáló cégnek „hihetetlenül jó” a 320-as árfolyam. Főleg, ha euróban számláz, a költségei viszont forintban merülnek fel, hiszen ebben az esetben extra nyereségről beszélhetünk. Egy magyar család viszont – aki külföldi nyaraláson töri a fejét, vagy már le is foglalta azt, és a szállást euróban kötötte le –rosszul jöhet ki a gyengülésből. Hozzátette: a gyártó, vagy feldolgozóipari tevékenységet végzők költségei is elszállhatnak, amennyiben az alapanyagok beszerzése euróban történik.

Hosszabb távon tehát – ezzel az árfolyammal – az exportáló cégek nyerhetnének, a belföldi cégeket ugyanakkor az árstruktúrájuk újragondolására kényszerítené, hogy alkalmazkodhassanak a megnövekedett kiadásokhoz. Glósz Andrea kiemelte: az árnövekvés sem kizárt, főleg, ha valamilyen termék, vagy alapanyag importálásra szorul. Ugyanis ez a későbbiekben a fogyasztói árba is beépülhet. Nem feltétlen a napi élelmiszerekre kell itt gondolni, ami a hazai piacokon is beszerezhető, és azt sem gondolja, hogy a napi fogyasztás szintjén lehetne rosszabb a helyzet.

Van beleszólás

A banki tanácsadó azt is elmondta: a gazdasági környezetet irányító szereplőknek van ráhatásuk arra – bizonyos szempontból –, hogy az árfolyam, vagy más mutatók hogyan alakuljanak.

Amikor a nyilatkozatokban kihátrálnak, hogy nincsenek befolyással különböző dolgokra, akkor az „nem mindig van így” – folytatta. Az olajárakat természetesen nem tudja Magyarország befolyásolni, az euró árfolyamba azonban, úgy véli, a gazdaság vezetői beleszólhatnak különböző eszközökkel, akármelyik irányról is legyen szó.

További belföldi híreink