Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-06-13 15:04:00

Benyújtotta Varga Mihály a jövő évi költségvetés tervezetét

Felkerült a parlament honlapjára a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerda délután.

Benyújtotta Varga Mihály a jövő évi költségvetés tervezetét

Július 20-án lesz a jövő évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazása - jelentette be Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután átvette Varga Mihály pénzügyminisztertől a 2019-es büdzsé tervezetét szerdán a Parlamentben.

Ismertette, az általános vitát június 27-29-ig tartja a parlament, a bizottsági részletes viták pedig július 3-5. között lesznek.

A költségvetési bizottság július 11-12. között foglalkozik a javaslattal, majd július 16-án dönt a parlament az összegző módosító javaslatról - mondta az MTI összefoglalója szerint.

Marad az egykulcsos, 15 százalékos szja

Jövőre is marad az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, amely az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a 2019. évi költségvetési törvény tervezetét.

Az elmúlt évek célzott áfacsökkentéseit is megtartja a kormány jövőre, vagyis a tej, tojás, sertés- és csirkehús, hal és egyéb alapvető élelmiszerek továbbra is az 5 százalékos áfakörbe tartoznak majd - ismertette.

fotó: mtiFotó: MTI

Jövőre folytatódik az elmúlt években megszokott adócsökkentés iránya. A kormány azzal számol, hogy a reálkeresetek az idén is jelentősen nőnek, erre tekintettel 2019-ben további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás alapján. Ezzel 100 milliárd forint marad a vállalkozóknál - hangsúlyozta a miniszter.

Minden szakterületnek legalább annyi vagy több forrás jut a jövő évi költségvetésben, mint az ideiben - mondta Varga Mihály. Ismertette, egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra 15 milliárddal, kultúrára 68 milliárddal, a közbiztonságra pedig 156 milliárd forinttal több jut jövőre. A nyugdíjak megtartják reálértéküket, sőt nyugdíjprémiumot is fizet a kormány 2019-ben is. Megemlítette azt is, hogy tartalékot képeznek a köztisztviselői kar béremelésére, a pontos szám ősszel derülhet ki, most folynak az egyeztetések. Kifejtette, hogy valamennyi, erre a ciklusra vonatkozó uniós pályázatot már kiírtak, a hangsúly a források felhasználásán lesz jövőre.

A 2019-es pénzforgalmi hiány 998,433 milliárd forint 

A jövő évi költségvetés 19 580,097 milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 587,531 milliárd forint kiadási főösszeggel és 998,433 milliárd forint hiánnyal számol - derül ki az Országgyűlésnek szerdán benyújtott dokumentumból. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya a GDP 1,8 százaléka.

A nominális GDP 43 935 milliárd forint. A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 16 586,249 milliárd forintot tesznek ki.

A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1634,521 milliárd forint, kiadási főösszege 2 036,622 milliárd forint, hiánya pedig 402,101 milliárd forint.

A harmadik elem, az uniós fejlesztési költségvetés bevételi főösszege 1359,326 milliárd, kiadási főösszege 1955,659 milliárd, hiánya pedig 596,332 milliárd forint.

28 milliárd forint lesz az Országgyűlés költségvetése

Több mint 28 milliárd forintra növekszik jövőre az Országgyűlés Hivatalának költségvetése az idei 20,3 milliárdos keret után - olvasható a 2019-es büdzsé javaslatában.

Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés értelmében bő 4 milliárd forinttal többet költ a Ház személyi juttatásokra, és mintegy 700 millió forinttal dologi kiadásokra. Növekszik a járulékok összege, a beruházásokra fordított keret pedig 2 milliárd forinttal emelkedik.

A Köztársasági Elnökség fejezetben szereplő összeg jövőre mintegy 90 millió forinttal emelkedik, 2,5 milliárd forintra, amelyből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje szűk 1,5 milliárd. Nőnek a személyi és dologi kiadások.

Nő az igazságügyi terület költségvetése

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) és a bíróságok támogatása 2019-ben számottevően nő az idei költségvetéshez képest: az IM jövőre 14,744 milliárd forintos támogatást kap, a bíróságok pedig 138,428 milliárdot - derül ki a 2019-es költségvetési törvényjavaslatból. 

Az IM jövő évi költségvetésében a 14,744 milliárd forintos támogatás mellett 930 milliós tervezett bevétel szerepel. Az idei évben ez az összeg 8,955 milliárd, illetve 630 millió forint.

Az IM fejezetén belül a közigazgatási bírósági szervezet létrehozásának és működésének előkészítésével kapcsolatos kiadások támogatására 1,648 milliárdot szánnak a 2019. évi költségvetési törvényjavaslatban.

A bíróságok költségvetési támogatása a javaslat szerint jövőre 138,428 milliárd lesz, amihez 2,258 milliárdos tervezett bevétel járul. Idénre a bíróságok 114,648 milliárdos költségvetési támogatás mellett 2,258 milliárdos bevételt terveztek.

Az ügyészség jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 48,253 milliárd forint, ami kiegészül 102 milliós tervezett bevétellel. A vádhatóság idei költségvetése 43,267 milliárdos támogatással és 102 milliós saját bevétellel számolt.

Az Alkotmánybíróság jövő évi támogatása a törvényjavaslat szerint 1,911 milliárd forint, ami idén 1,879 milliárd.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jövőre 1,319 milliárdos támogatásból gazdálkodhat, az idei keret 1,331 milliárd.

287 milliárd kiadás a KKM-nél

Összesen 287,2 milliárd forint kiadást és 6,98 milliárd forint saját bevételt irányoz elő a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat.

Ez azt jelenti, hogy mintegy 67,1 milliárd forinttal többet költhet jövőre a tárca, mint az idén.

A parlament honlapjára szerda délután felkerült javaslat alapján a kiadások legnagyobb részét - 73,96 milliárd forintot - a külképviseletek igazgatására szánt működési kiadás jelenti, ehhez 6,36 milliárd forint működési bevétel társul.

A minisztérium központi igazgatására 11,4 milliárd forint működési kiadást és 187,8 millió forint működési bevételt irányoznak elő.

Nemzetközi tagdíjakra és európai uniós befizetésekre csaknem 16,7 milliárd forintot fordítanak. Az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges pénzügyi hozzájárulást 143 millió forintban határozták meg.

A Nemzeti Befektetési Ügynökségnek 2,71 milliárd forint működési kiadást szerepeltet a költségvetési javaslat, az Információs Hivatalnak pedig 12,41 milliárd forintot.

A határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására 4 milliárd forintot fordítanak.

A törvényjavaslat szerint az államháztartáson kívüli szervezetek közül 200 millió forintot az európai önkormányzatok és régiók együttműködését segítő Európai Területi Társulások támogatására szánnak, 365 millió forintot pedig a Demokrácia Központ Közalapítvány segítésére. Csaknem 655 millió forintot kap a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, és 200 millió forintból támogatnak egy vízipari külpiaci tevékenységet segítő programot.

Nemzetközi fejlesztési együttműködésre 200 millió forint jut.

Az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére 20,5 milliárd forintot fordít a tárca. Külgazdasági fejlesztési célelőirányzat címen 5 milliárd forint szerepel a javaslatban, kötött segélyhitelezésre 15 milliárd forint jut. Közép-európai külgazdaságfejlesztési célelőirányzat címen 1,5 milliárd forint áll a tervezetben.

A KKM felügyelete alá tartozó szervezetekre és szakmai programokra jövőre 247 millió forintot szánnak, kulturális diplomáciai projektek támogatására 400 millió forintot, az állami protokoll támogatására pedig 250 millió forintot költenének.

A javaslatban 500 millió forintot irányoznak elő a Budapesti Víz Világtalálkozó megrendezése, 612 millió forintot pedig az amerikai magyar közösség erősítését célul tűző Magyar Foundation of North America támogatására fordítanának.

A tervezetben 2,23 milliárd forint szerepel az űrtevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátására.

Kevesebb tömeges migráció kezelésére, több terrorellenes célokra

A jövő évi költségvetés tervezete alapján az ideinél 35 milliárd forinttal kevesebbet költhet majd a Belügyminisztérium (BM) a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra, ugyanakkor 23,5 milliárd forinttal többet fordíthat terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó feladatokra.

A Belügyminisztérium összesen 773 milliárd forintos kiadással számolhat 2019-ben a szerdán beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat szerint, szemben az idei 791 milliárd forinttal. A fejezet 27 milliárd forintos bevétellel számol - ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel -, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 746 milliárd forint lesz jövőre.

A legszembetűnőbb változás, hogy amíg a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2018-ra 50 milliárd forintot irányzott elő a büdzsé, 2019-re ugyanerre a célra 35 milliárd forinttal kevesebbet, mindössze 15 milliárd forintot fordítanának. Jelentősen nőnek ugyanakkor a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadások: amíg idén 1,5 milliárd forintot terveztek erre a célra, jövőre már 25 milliárd forintot fordítanának erre.

Több mint egymilliárd forinttal csökken a tárcánál a személyi juttatásokra tervezett összeg: jövőre 6,2 milliárd forintot fordítanak erre, miközben az ez évi költségvetésben 7,5 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat 4,4 milliárd forint helyett valamivel többet, 4,5 milliárd forintot fordíthat személyi juttatásokra jövőre. A Terrorelhárítási Központ költségvetése alapvetően nem változik 2019-ben: a személyi juttatások összege 13 milliárd forint marad, dologi kiadásokra azonban az ideinél kevesebbet, 2,6 milliárd forint helyett 2,3 milliárdot fordíthatnak. 

Kevesebbet fordíthat személyi kiadásokra a büntetés-végrehajtási szervezet is: az idei 47 milliárd forint helyett mindössze 39,8 milliárd forintot. A büdzsé tervezete szerint 2019-ben nem lesz jelentősebb börtönberuházás: beruházási célra az idei 25,6 milliárd forinttal szemben mindössze 2,6 milliárd forint szerepel a költségvetésben, a dologi kiadások is 31 milliárd forintról 22,9 milliárdra csökkennek jövőre.

A rendőrségnél nő a személyi juttatások összege, az idei 218 milliárd forinttal szemben 234 milliárdot fordítanak erre a tervezet szerint, ugyanakkor az idei 17,2 milliárd forint helyett csak valamivel több mint 7 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, felújításokra. 


Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,9 milliárd forintról 8 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,8 milliárd forintról 14 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az idei 1,14 milliárd forint helyett 1,19 milliárd forintot költhet személyi jellegű juttatásokra. A katasztrófavédelemnél a személyi juttatások összege 55 milliárd forintról 56,5 milliárdra nőhet, a beruházások tervezett összege azonos az ideivel: 3,7 milliárd forint. 

Nem változik jelentősen a személyi juttatások összege a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál, ahol ebben az évben 4,76 milliárd forintot, 2019-ben 5 milliárd forintot terveznek erre a célra. A szervezet idén 458 millió forintot költhetett beruházásokra, jövőre a tervek szerint 217 milliót.

Szintén a személyi juttatások összege nő a legnagyobb mértékben a vízügyi igazgatóságoknál: az idei 11,5 milliárdról 15,8 milliárd forintra.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül jelentős a víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítására fordítható 1,2 milliárd forintos összeg (ez megegyezik az ez évivel). A kormányzati hálózatok konszolidációjára, kapacitásainak, teljesítményeinek növelésére és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztésére kiírt uniós pályázat hazai támogatásának biztosítására 3 milliárd forintot terveznek. Kormányzati infokommunikációs célokra is többet költhet majd a tárca: az idei 35 milliárd forinttal szemben 61 milliárdot.  

Az Országos Polgárőr Szövetség a javaslat szerint jövőre is megkapja több mint egymilliárd forintos támogatását, és nem változna az önkéntes tűzoltó-egyesületek és mentőszervezetek támogatása sem, továbbra is évi 700 millió forintot terveznek erre a célra.

Némileg csökken, 14,4 milliárd forintról 14,2 milliárdra a hivatásos életpályával összefüggő kiadásokra szánt összeg, ugyanakkor és továbbra is körülbelül 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre a hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadásokra.

Az ideivel megegyező mértékben, 822 millió forinttal támogatná a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerét a Belügyminisztérium.

A kormány által szerdán benyújtott költségvetési javaslat szerint mintegy 86 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre csaknem 513 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP több mint 1,16 százalékának felel meg. Az idei költségvetésben ez az arány 1 százalék körül volt.

A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik azt.

Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások már 2024-re elérik majd a - NATO által elvárt - 2 százalékos GDP-arányt.

Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre 4,1 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 580 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

A honvédelmi tárcánál jövőre több mint 38 milliárd forintos bevétellel számolnak. A jövő évi költségvetés is rögzíti, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételét a honvédség technikai modernizációjára, valamint a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre kell fordítani, hogy a honvédség "rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, illetve a NATO elvárásaihoz".

A tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 14 milliárd forintos keretet tervez a tárca.

Jövőre is folytatódik a 2015-ben indított fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, így újra emelkedik a katonák fizetése is. A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2019 januárjától 44 600 forint lesz. Ezzel együtt rögzítették: a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi.

Civil szervezetek hadisírgondozással, hadisírkutatással kapcsolatos tevékenységének támogatására 12 millió forint a keret. Ezen felül a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány működéséhez 14 milliárddal forinttal járul hozzá a HM.

A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat több mint 20 milliárd forinthoz jut a honvédelmi költségvetésből.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire több mint 38 milliárd forint juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti Honvédkórház számára 319 millió forintos beruházási forrást is terveztek a költségvetésbe. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál csaknem 29 milliárd forintos bevétellel is számolnak jövőre.

A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 344 millió forintot kap a honvédségi keretből.
A Honvédelmi Sportszövetség támogatására jövőre is 1,1 milliárd forintot biztosítanak. Ezen felül külön a Honvédelmi Sportközpontok fejlesztésére több mint 524 millió forintot is tartalmaz a költségvetés.

Jövőre is 3,8 milliárd a pártoknak 

A korábbi évekhez hasonlóan jövőre is mintegy 3,8 milliárd forintot biztosít a központi büdzsé a pártok és alapítványaik gazdálkodására a szerdán benyújtott költségvetési törvényjavaslat alapján.

A parlamenti pártok közül a Fidesz csaknem 968 millió forintos költségvetési forrásból gazdálkodhat jövőre, a Jobbik 510 millió, az MSZP 305,5 millió, az LMP 218 millió, a DK 207 millió, a KDNP több mint 180 millió, a Párbeszéd pedig 91 millió forintot kaphat.

A Fidesz esetében ez több mint 90 millió forintos emelkedést jelent, míg a Jobbiknál 34 milliós, az LMP-nél 44 milliós, a KDNP-nél 27 milliós, a DK-nál pedig 75 millió forintos a forrásbővülés az idei évre biztosított pénzhez képest.

Az MSZP-nek ugyanakkor 121,5 millió forinttal, a Párbeszédnek pedig 16 millióval csökken a költségvetési támogatása 2019-ben.

Az országos listán mandátumot nem szerzett pártok esetében a Momentum Mozgalom mintegy 44 millió forintot, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig csaknem 25 millió forintot kaphat a büdzséből.

A pártalapítványok közül a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 573 millió forint, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 274 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 140 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) 83 millió, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 76 millió, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 58 millió, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) pedig 11 millió forint költségvetési támogatást kap a tervek szerint.

Tartaléknak 45 millió forintot tervezett be a kormány a pártalapítványok támogatására.

Ugyanannyi jut a családpolitikai és a szociális területre

Az ideivel szinte azonos összegből gazdálkodhat jövőre a családpolitikai és a szociális terület - derül ki a 2019-es költségvetési törvényjavaslatból.

A tervezet szerint ehhez az évhez hasonlóan 2019-ben is ugyanannyit szán a kormány a Nemzeti Tehetség programra és az Erzsébet-programra: előbbi ismét mintegy 3,1 milliárd forint, utóbbi pedig 4,4 milliárd forint lesz, esélyteremtési és önkéntes programokra pedig megint 85 millió forint jut.

Családpolitikai programokra jövőre - 600 millió forinttal kevesebbet - hárommilliárd forintot fordítanak, családpolitikai célú pályázatokra pedig ehhez az évhez hasonlóan ismét 65 millió forintot szánnak.

A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. jövő évi támogatása megegyezik az ideivel; előbbire 65 millió forintot, utóbbira 300 millió forintot fordítanak a javaslat szerint, és változatlanul 100 millió forint marad a Családbarát Ország Nonprofit Kft. támogatása.

A 35 év alattiak sikeres nyelvvizsgájának támogatására jövőre megint 2,7 milliárd forintot, a 20 év alattiak jogosítványszerzésének támogatására pedig majdnem 1,7 milliárd forintot irányoztak elő.

A Biztos Kezdet Gyerekházakra, az utcai szociális munkára, közösségi ellátásokra és a krízisközpontokra ugyanannyi, 2,1 milliárd jut jövőre, és nem változik a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségét segítő programok támogatása sem, ez ismét 260 millió forint lesz.

A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációját segítő programokra 2019-ben szintén 239 millió forintot szánnak, nyolcmilliárd forinttal emelkedik viszont a foglalkoztatásuk támogatására fordított összeg, az idei 34 milliárd helyett jövőre 42 milliárdot fordítanak erre a célra.

Az autistaotthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakóotthonok támogatására ehhez az évhez hasonlóan 2019-ban is 190 millió forint jut.

Nem változik a mozgáskorlátozottak gépkocsiszerzési és -átalakítási támogatása, jövőre ismét 841 millió forintot szán erre a kormány, valamint a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és az elemi látásrehabilitáció támogatása is marad 555 millió forint.

A fogyatékossággal élők érdekképviseleti szervezeteit az ideivel teljesen megegyező összeggel támogatja a kormány 2019-ban: az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) 154 millió forintot kap, a Siketek és Nagyothallok Országos Szövetségének (Sinosz), valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) pedig 195,5 millió forint jut. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) jövőre is 191 millió forintot, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) majdnem 62 millió forintot, a Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE) pedig 27 millió forintot kap 2019-ban.

Budapesti fejlesztésekre több mint százmilliárd

A Miniszterelnökség és a hozzá kapcsolódó intézmények, programok, előirányzatok 790 milliárd forintos, a Miniszterelnöki Kormányiroda 183 milliárd forintos, míg a Miniszterelnöki Kabinetiroda 122 milliárd forintos kiadással számolhat a szerdán benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint. Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésére közel 109 milliárd forint, míg turisztikára 84 milliárd forint lesz 2019-ben.

A Miniszterelnökség kiadásai idén még 870 milliárd forintra rúgtak, a 2019-es költségvetésben a tárca előirányzatai között azonban már nem szerepel az országvédelmi alap, vagy a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata.

Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés szerint a Miniszterelnökség fejezete több mint 51 milliárd forintos bevétellel számol, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan 738 milliárd forint lesz.

Maga a minisztérium a tavalyi szűk 30 milliárd helyett idén közel 26 milliárd forinttal gazdálkodhat. Egymilliárd forinttal több lesz azonban személyi juttatásokra és négymilliárd forinttal lesz több dologi kiadásokra. Beruházásokra az idei 8 milliárd forint helyett 438 millió lesz.

Az ideihez képest némileg kevesebb forrásból, 227 milliárd helyett 224 milliárd forintból gazdálkodhatnak a fővárosi, a megyei és a járási kormányhivatalok. Beruházásokra 4,4 milliárd forintja lesz a hivataloknak. A hivatalok - az ideihez hasonlóan - 41 milliárd forintnyi működési bevétellel számolhatnak.

Külön soron szerepel Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztése, erre közel 109 milliárd forint lesz. Kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházásokra 7,2 millió forint működési és 2 milliárd forint felhalmozási kiadás van tervezve a javaslatban. A Bozsik Stadion fejlesztésére 3,4 milliárd forintot terveznek.

A Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatásának sorában 2 milliárd forint működési és 88,7 milliárd forint felhalmozási kiadás szerepel. A javaslatban 50 millió forint van a Bocuse d'Or versenyek támogatására. A Nemzeti Hauszman Tervre az idei 2 milliárd forint helyett jövőre több mint 10 milliárd forint lesz. A Modern városok programra 150 milliárd forint helyett 135 milliárd forintot fordíthat a kormány.

A Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelésére ismét csaknem 107 milliárd forintot irányoz elő a tárca. 


Több pénz jut az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpontnak, az idei 600 millió forint helyett 850 millió forint.

A most létrejött Miniszterelnöki Kormányiroda 183 milliárd forintos kiadással számolhat, 6,7 milliárd forintos bevétele mellett. Ide került a szerencsejáték-felügyelet, amely jövőre 1,5 milliárd forintot költhet.

Itt szerepelnek olyan központi kezelésű előirányzatok, mint a szerencsejátékból befolyó 4,8 milliárd forintos koncessziós díj, a dohánytermékek kiskereskedelmének 1,3 milliárd forintos koncessziós díja, az MFB Zrt. összesen 500 millió forintos támogatása vagy a Magyar Közút Zrt. hétmilliárd forintos tőkeemelése. A kormányiroda működésére 1,5 milliárd forint lesz, ebből 206 millió forint beruházásokra.

Turisztikai előirányzatok kerültek a Miniszterelnöki Kabinetirodához, ezért a idei 26 milliárd forint helyett jövőre 122 milliárd forintból gazdálkodhat. A kabinetiroda 50 millió forintos bevétellel is számolhat.

A kabinetiroda működésére az ideivel nagyjából azonos összeg, 3,8 milliárd forint lesz.

Az idei költségvetés szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal idén 417 millió forintból, jövőre már 444 millió forintból gazdálkodhat.

Kormányfői protokollra 497 millió helyett jövőre 493 millió forint lesz. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra 20 milliárd forint helyett 29 milliárd forintot terveznek.

Turisztikai célelőirányzatra és turisztikai fejlesztési célelőirányzatra 84 milliárd forint szerepel a büdzsében az idei, még a fejlesztési minisztérium fejezetében szereplő 53 milliárd forint helyett.

Ennyi pénzt kap az NKA, MTA, MMA és a filmalap

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 11,4 milliárd, a Magyar Nemzeti Filmalap 10 milliárd, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 9,4 milliárd, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több mint 56 milliárd forintból gazdálkodhat.

A Nemzeti Kulturális Alap - zömében a játékadó NKA-t megillető részéből származó - tervezett bevétele 11,4 milliárd forint, ebből 9,1 milliárd forint fordítható az alapból nyújtott támogatásokra. A Bethlen Gábor Alap az ideinél csaknem két milliárd forinttal több támogatásból, mintegy 28 milliárd forintból gazdálkodhat, ebből a Magyarság Háza program támogatására jövőre is 216 millió forint juthat.

Jelentősen növekszik a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) költségvetése, amely az idei 6,7 milliárd helyett 2019-ben 9,4 milliárd forintból gazdálkodhat. 

Titkárságára 6,6 milliárd (ebből személyi juttatásokra 4,9 milliárd), kutatóintézetekre 277 millió, a Magyar Építészeti Múzeumra 941,7 millió, pályázatokra 200 millió, a Pesti Vigadó programjaira 13 millió, a Nemzeti Szalon programjaira 100 millió, a Makovecz Emlékközpontra 105,7 millió forintot költhetnek a törvényjavaslat szerint.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésének központi támogatására 56,1 milliárd forintot irányoz elő a törvényjavaslat, a tervezett saját bevétele 44 milliárd forintot tesz ki. Az MTA kutatóközpontjainak működésére 32 milliárd, fejlesztésekre, beruházásokra mintegy 1,7 milliárd forintot szánnak. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont fejlesztésére 1,1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetési tervezet, amelynek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatalra vonatkozó fejeztében további 3 milliárd forint szerepel a kutatóközpont fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások támogatása címen. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatására 153 millió forint juthat.

Ezen felül az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetben az MTA kutatóhálózatának támogatására 20,1 milliárd forint szerepel. Ugyanitt az akadémiai kiválósági programok támogatására 3,5 milliárd, kutatói pályázatokra 1,8 milliárd, kutatási kiválóság támogatásra 12,6 milliárd forintot irányoznak elő. A kutatási és fejlesztési feladatok között Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatására 694 millió, infrastruktúra-fejlesztésre, felújításokra 1,8 milliárd forintot költhetnek.

A Magyar Nemzeti Filmalap működésére 2019-ben is 10 milliárd forintot szán a kormány, a nemzeti filmvagyon kezelésével és védelmével kapcsolatos támogatás 806 millió forint lesz. A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítására 1,5 millió forintot irányoz elő a jövő évi költségvetési törvényjavaslat.

A települési önkormányzatok által fenntartott vagy támogatott előadóművészeti szervezetek támogatására 12,78 milliárd forintot szánnak, ebből színházművészeti szervezetekre 9,68 milliárd forint, táncművészeti szervezetekre 180 millió forint, zeneművészeti szervezetek támogatására 2,9 milliárd forint költhető el.

Frissül...

atv.hu

További belföldi híreink