Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-06-09 06:02:00

Sertéspestis: találtak Magyarországon olyan állatot, ami 1 millió másikat megfertőzhetne

Az ATV stábja bejutott a NÉBIH zárt laborjába, ahol megmutatták, hogy vizsgálják a sertések mintáit. Aggodalomra semmi ok, a vírus emberre veszélytelen. Az ágazatnak azonban óriási károkat okozhat.

Idén tavasszal Magyarországot is elérte az emberre veszélytelen, disznókra viszont halálos kór, az ASP, azaz afrikai sertéspestis: a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, testszerte vérzésekkel járó vírusos betegsége. Az első esetet idén április 21- én regisztrálták, egyelőre csak vaddisznók esetében.

„Két megye érintett. Először Heves megyében találtuk meg a vírust, ott nyolc esetben állapítottuk meg azóta a betegséget, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig két esetben állapítottuk meg a betegséget”- közölte az ATV Heti napló Sváby Andrással című műsorában dr. Bognár Lajos országos főállatorvos.

A betegség Afrikából indult, ahol a közönséges varacskos disznó és egyéb vaddisznó fajok, valamint kullancsok terjesztik. Innen valószínűleg emberi beavatkozással áthajózott a Kaukázus térségébe, ahol elsőként Grúziában ütötte fel a fejét, majd Oroszországon és Ukrajnán keresztül elérte Európát.

Jelenleg már több európai országban is megjelent. Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Oroszországban, Csehországban és Romániában is kimutatták. Tavaly az ukrajnai Tiszaújlakon már nem csak vaddisznókban, hanem házi sertésekben is.

„Az afrikai sertéspestis vírusa egy rendkívül nagy túlélő képességgel rendelkező vírus, csak a disznó és a vaddisznó, ami fogékony, viszont minden váladékával is terjeszti a vírust az állat. Azaz nyállal, vérrel, egyéb váladékaival, ürülékével is, és sajnos a húsban akár hónapokig is életképes marad és fertőzőképes marad”- közölte Bognár.

Ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az állategészségügyi hatóság szakemberei a vadásztársaságokkal szorosan együttműködve mindent megtesznek, hogy megfékezzék a betegség terjedését.

„A vírusnak a határokon való feltartóztatása gyakorlatilag lehetetlen. Ha vadgazdálkodási oldalról nézzük ezt a dolgot, akkor a vaddisznók nem ismerik az országhatárokat”

- fogalmazott Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára.

Most az országot zónákra osztva, veszélyességi szempontból külön kezelve vezettek be vadászati korlátozásokat, vagy éppen intenzív gyérítéseket a vaddisznóállomány tekintetében, miközben folyamatosan figyelik az elejtett egyedeket. „Azokon a területeken, ahol a vaddisznó vadászata még engedélyezett, ott a vaddisznóból mintát kell beszolgáltatni, ezt laboratóriumi vizsgálat követi. A NÉBIH szakemberei megvizsgálják és a laborvizsgálat visszaérkezésének függvényében lehet a vaddisznó testet, vadhúst értékesíteni”- magyarázta a szakember.

Az ATV stábja bejutott a NÉBIH zárt laborjába, ahol a virológiai laborvezető elmondta, magyarországi esetek között nem egyszer találták azt, hogy a vírus sűrűsége elérheti a 10-14-es kópiaszámot is, ami óriási mennyiséget mutat. „Hogy jobban tudjam szemléltetni, egy olyan sertés, amiben ilyen mennyiségű vírus van, az körülbelül egymillió másik sertést képes megfertőzni”- mutatott rá Dr. Bálint Ádám. Azt fontos leszögezni, és a szakemberek is megerősítették, hogy eddig a vírust csak vaddisznóknál regisztrálták. A házi sertésektől vett mintákban nem találtak a betegségre utaló tüneteket.

Ennek ellenére a vírus miatt Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Ausztrália, Fehéroroszország és Dél-Afrika Magyarország egész területéről, Macedónia pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét. Ami igen érzékenyen érintheti a Magyar mezőgazdaságot és a húsipart egyaránt. Az áprilisi bejelentés óta, mindössze egy hónap alatt 10%-ot esett a sertéshús felvásárlói ára.

„Piaci zavar van, azt egyértelműen lehet látni. Érezhető az, hogy az export piacokat elvesztettük, de minden szereplő igyekszik mindent megtenni, hogy a baj a lehető leggyorsabban kezelve legyen”

- mondta Fitos Gábor, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója. Hozzátette: ugyan a probléma létezik és egyfajta pánik is érzékelhető, de a szigorú magyar állattartási szabályok miatt szinte elképzelhetetlen, hogy a vágóállatok a fertőzött vadállománnyal találkozzanak. Probléma inkább a kisebb telepekkel és az otthon, magáncélra tartott sertéseknél lehet, de őket is folyamatosan tájékoztatják.

A vírus az ágazatnak viszont óriási károkat okozott már eddig is, és mire levonul, szakértők szerint ez az összeg a 10-11 milliárd forintot is elérheti.

atv.hu

További belföldi híreink