Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-06-03 07:12:00

Fordulat jön az oktatásban?

Párbeszédet sürget a kormánnyal oktatásügyben a Magyar Tudományos Akadémia, ezúttal közgyűlési határozatban fogalmazva meg aggodalmait. „Az Akadémia közössége folyamatosan készen áll arra, hogy javaslataival segítse a kormányzat munkáját” – hangsúlyozta a Heteknek Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke. Az EMMI szerint a párbeszéd már megindult az oktatás szereplői között. A Hetek cikke.

Fordulat jön az oktatásban?

„A közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára” – fogalmazott februári közleményében az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB), sürgetve egyúttal a középfokú szakképzés tanterveiben a közismereti tárgyak, különösen a természettudományi tárgyak arányának növelését. A KEB a Köznevelési Törvényben lefektetett alapelvekre hivatkozott – ezek között ugyanis olyan célok szerepelnek, mint az életkori sajátságoknak megfelelő műveltség fejlesztése, vagy az a passzus, miszerint a köznevelési rendszer kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

Ezután az MTA májusi közgyűlése határozatban is megerősítette, hogy a hazai oktatási rendszer korszerűsítését a kormány egyik legfontosabb feladatának tartják. Pléh Csaba emlékeztetett arra, hogy az Akadémiának a hetvenes évek óta jelentős szerepe volt a közoktatás tartalmi és módszertani formálásában. Az ezzel kapcsolatos szakmai munkát most a KEB végzi, amely részt vesz az MTA tantárgy-pedagógiai módszertani kutatásaiban, továbbá a Nat-tal, pedagógusképzéssel, digitalizált oktatással, tankönyvek tudományos tartalmaival kapcsolatos javaslatokat is kidolgoz.

Mint Pléh Csaba mondta, nem jellemző, hogy az MTA közgyűlési határozatban is foglalkozik az oktatásüggyel, s azáltal, hogy ezt mégis megtették, nyomatékosítani szeretnék, hogy a Nat most folyó felülvizsgálata során elengedhetetlennek tartják a közoktatás tartalmi és szervezeti kérdéseinek alapvető újragondolását. Pléh szavaiból kiderült, hogy a KEB sem ismeri a Nat készülő változatát, annak felülvizsgálatában nem vesz részt.

Az oktatásügyben zajló jogalkotási mechanizmussal kapcsolatban Pléh Csaba úgy vélekedett, a pozitív változások nem a döntéshozás szintjén indulnak el, hanem mindenekelőtt kiterjedt párbeszédre lenne szükség az iskolákban zajló folyamatokról, amikről a különböző kormányzati szerveknél (OH, KK, OKI stb.) jelentős adatállomány is rendelkezésre áll. Jelezte: az akadémiai közösség bízik abban, hogy a jövőben érdemibb párbeszédre nyílik lehetőség a kormányzattal szakpolitikai kérdésekben.

A lap megkérdezte az Emmi szakállamtitkárságát, hogy várható-e ezen a téren előrelépés. A minisztérium válaszából lényegében az derült ki, hogy

a kormányzati vagy parlamenti döntéshozatal során az elsődleges tanácsadó szervnek a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalt tekintik, és eddig is ide csatornázódik be minden kompetens szervezet, így az MTA delegáltjának a javaslatai is. 

Az Akadémiával az együttműködés tehát az Emmi megfogalmazása szerint „nem tervezett, hanem folyamatos”. Mint írták, bizonyíték erre az is, hogy Csépe Valéria, az MTA korábbi főtitkár-helyettese lett az új Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos.

„Egyébként pedig az Akadémia aktív közreműködő szerepét természetesnek vesszük, hiszen a közoktatás nem kizárólagosan kormányzati feladat, ezért ebben számítunk minden kompetens és felelősséget érző szervezet közreműködésére” – fogalmazott az Emmi.

További részletek a Hetek pénteken megjelent számában.

atv.hu/Hetek

További belföldi híreink