Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-05-22 07:03:00

Megoldás vagy placebó a kerítés?

Európa bizonyos részein ma is létezik a menekültkrízis – mondta Tarjányi Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorának hétfő esti adásában. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: bár a balkáni migrációs útvonal Törökország és az EU megállapodásával lezárult, a Földközi-tenger más részein nagyon is élő problémáról van szó.

Nógrádi György és Tarjányi Péter

 

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő ehhez hozzátette: az idei év elejétől máig kilencszer annyi ember lépte át a török-görög határt, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Azt Nógrádi is elismerte, hogy ma nincs akkora emberáradat a balkáni útvonalon, mint 2015-ben, de hozzátette: nem lehet tudni, hogy akkor, a nagy migrációs hullám idején hányan jöttek Európába. Azt lehet tudni – mondta Nógrádi György – hogy a német statisztikák szerint 2015-ben egymillió főnél többen érkeztek Németországba.


Állítása szerint 300 ezren ebből a sokaságból eltűntek a hatóságok látóköréből.

Nógrádi szerint tény, hogy a migrációs hullám újra elindult, és az is tény, hogy az afrikai kontinensen 50-60 éve olyan népességrobbanás kezdődött, ami törvényszerűvé teszi egy Afrikából induló migrációs hullám elindulását, amelynek célpontja csak Európa lehet, hiszen – mint mondta – Ausztrália, az Egyesült Államok és a gazdag Öböl-menti országok „zárva vannak”.

A stúdióban vita alakult ki Bakondi György azon kijelentéséről, amely szerint továbbra is létezik az Európába tartó migrációs hullám, amely a magyar-szerb határon felhúzott kerítésnek köszönhetően kerüli el Magyarországot. Tarjányi Péter szerint a 2015-ös migrációs hullámnak alapvetően nem a magyar kerítés, hanem az EU és Törökország megállapodása vetett véget.

Nógrádi György szerint azonban a Macedóniából Szerbiába érkező bevándorlók száma azt mutatja, hogy a balkáni migrációs útvonalon nagyon is van forgalom, ám a magyar kerítés miatt ez más irányba terelődött. Szerinte a 2015-ös horvátországi választási kampány Magyarországgal kapcsolatos vitái is azt bizonyították, hogy a magyar kerítés nagyon is valódi hatással volt a balkáni migrációs útvonalon érkezőkre, akik Magyarország helyett Horvátország felé vették azt irányt.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet szülőföldjén tartani azt az Afrikában született embert, akit családjának életkörülményei késztettek arra, hogy útnak induljon Európa felé, miközben éppen Magyarország vétózta meg az Európai Unió afrikai migrációs hullámot megfékezni és az ahhoz vezető problémákat helyben orvosolni akaró erőfeszítéseit, Tarjányi Péter úgy felelt: Afrika problémái nemcsak diktátorokból, de a klímaváltozás következményeiből, az ivóvízhiányból is állnak. Emlékeztetett rá: a Kadhafi-rezsim bukásáig ezt az Afrikából Európába tartó menekült- és migránsáradatot a líbiai állam kemény eszközökkel tartóztatta fel, amiért számos európai ország sokáig támogatta is Kadhafi rendszerét.


Alapvetően tehát Kadhafi rendszerének volt köszönhető, hogy Európa sokáig nem találkozott az afrikai bevándorlók tömegeivel hosszú időn át – tette hozzá Tarjányi Péter.

Az Afrikából Európába tartó migrációs hullám egyáltalán nem szűnt meg, ma is milliószámra érkeznek Észak-Afrikába a kontinens belsejéből Európába tartó emberek – tette hozzá Tarjányi Péter.

A dublini egyezményt felváltani hivatott új európai idegenrendészeti és menekültügyi rendszerrel szembeni magyar vétóval kapcsolatban (aminek nemhivatalos indoka az volt, hogy a bolgár EU-elnökség által előterjesztett reform csak Németországnak lenne jó) Tarjányi Péter azt mondta: kétségtelenül létezik az a törekvés Németország részéről, hogy egy sor kérdésben saját nemzeti érdekeit érvényesítse az uniós döntéshozatal során, esetenként más tagállamok érdekeivel szemben is. A konkrét esetben ezzel együtt szerinte figyelembe kell venni, hogy az uniós menekültpolitika ténylegesen reformra szorul.

Nógrádi György szerint a mai német politika nem tekinti egyenrangú tárgyalópartnernek a kis uniós tagállamokat. Ráadásul a Brexit után a német és a francia álláspont még meghatározóbb az Unión belül, mint korábban volt, miközben azonban nehéz eldönteni, hogy Európát a közeljövőben Berlinből vagy Párizsból fogják-e vezetni. Nógrádi szerint 2015 óta több tekintetben változott a német migrációs politika és több vezető német politikus elismerte, hogy az idő a magyar kormány akkori álláspontját igazolta. 

atv.hu

További belföldi híreink