Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-05-14 05:10:00

Mikor is hagyjuk le Ausztriát? Matolcsy csak 2050-ra jósolja az EU-s csúcshódítást

2030-ra az EU átlagot érhetjük el, az osztrák fejlettségi szintet csak 2050-re - ezt még márciusban mondta Matolcsy György, aki így Orbán Viktorhoz képest húsz év késéssel jósol magyar EU-csúcshódítást. A miniszterelnök víziója az élretörésröl már 2017 szeptemberében Ausztria lekörözése volt, 2030-as dátummal. De idén januárban Berlinben is előjött a bűvös szám, Orbán Viktor akkor már úgy látta: 2030-ban a V4-ek a németországi szintet is elérhetik.

Mikor is hagyjuk le Ausztriát? Matolcsy csak 2050-ra jósolja az EU-s csúcshódítást

A kiszivárgott információk szerint először 2017. szeptember közepén, Velencén a Fidesz-frakció kihelyezett ülésén beszélt Orbán Viktor szigorúan zárt körben - és a jelenlévők szerint is "elképesztően optimistán" - arról, hogy 2030-ra Magyarország lehagyja Ausztriát.

A miniszterelnök a 12 évre szóló, 3 ciklusos előrejelzést akkor az unortodox gazdasági intézkedésekre, lényegében a "matolcsyzmusra" alapozta a fideszes képviselők interpretációja szerint. A frakcióülés után viszont a kormányzati megszólalók sajtótájékoztatókon cáfolták, hogy a miniszterelnök Velencén ilyesmit mondott volna. A Kötcsén nyolc éve megálmodott vihart kavart, 15-20 évre szóló centrális erőtér-koncepció után nyilván azért sem erősítették meg a zárt körben elhangzott túlon túl szép elképzelést, mert a hírünk megjelenése után gazdasági elemzők azonnal kiszámolták: az orbáni kijelentés Ausztria megelőzéséről legfeljebb 2099-re lenne reális, bizonyos feltételek teljesülése esetén. És afölött lamentálgattak, hogy mire is gondolhatott Orbán Viktor valójában? Amennyiben esetleg az egy főre jutó GDP-re gondolt, csak akkor teljesül a miniszterelnök célkitűzése, ha feltételezzük, hogy Ausztria innentől kezdve nagyjából stagnálni fog, ahogy az utóbbi években tette. De akkor átlagosan évi 8,9 százalékot kell a magyar GDP-nek növekednie ahhoz, hogy 2030-ra utolérje Ausztriát.

Azonban az Orbán-kormány 2017-et megelőző éveiben átlag 2,3 százalékos volt a növekedés. Ennek közel a négyszeresét kellene tehát tartani 14 éven keresztül - hangzottak az elemzői vélemények. S míg 2016-ban a magyar GDP 112,4 milliárd euró volt, az osztrák ennek több mint triplája, 349,3 milliárd euró. A magyar átlagbér 6702, az osztrák pedig majdnem az ötszöröse, 28 306 euró. 

Azóta Orbán Viktor jelezte Varga Mihálynak - akit minden lehetséges fórumon méltat, nagyra értékelve a teljesítményét -, hogy az elkövetkező négy évben hoznia kell a 4 százalékos növekedést.

Nyilván már minimum ezzel kalkulált Orbán Viktor csütörtökön a parlamentben, amikor miniszterelnökké választása és eskütétele után a beszédében kijelentette, mivel "egy húron pendülnek az emberekkel, ezért most nem négy, hanem tíz vagy inkább 12 évre tervez". Ő ugyanis mindig egybefüggő korszaknak látta a 2010 és 2030 közötti időszakot.

Orbán Viktor szerint, bár sokan hihetetlennek tartják, Magyarország 2030-ra az Európai Unió 5 olyan országa közé fog tartozni, ahol a legjobb élni, dolgozni. És az új típusú versenyképességi rangsorokban is a legjobb ötben lehetünk 2030-ra - mondta. Most a parlamentben tehát már az EU-élbolyt jelölte meg, ahová tartozik majd Magyarország - feltéve, ha még 12 évig ö marad kormányon. Az Orbán Viktor által megfogalmazott elérendő célok/eredmények/ígéretek három ciklus távlatában: a népességcsökkenés megállítása, gyorsforgalmi utak kötik össze a fővárost a megyeszékhelyekkel, az autópályák elérnek az országhatárokig, fél óra alatt el lehet érni a gyorsforgalmi utakig, Paks 2 és a napelemek tiszta energiával látják majd el az országot, az exportot 50 százalékkal növelik, népegészségügyi programok-népbetegségek csökkentése, új magyar honvédséget (mert a szomszédok fegyverkeznek), a fővárost és a nagyvárosainkat közúton, vasúton és levegőben is összekötik a szomszédainkkal, Lengyelország vezető szerepét támogatják, Budapestnek régi nagyságát és fényét visszaadják, a nemzetegyesítés epicentruma lesz, digitalizáció! 

Mindehhez képest januárban Berlinben a német cégvezetők előtt tartott előadásában a Welt-Wirtschaftsgipfel fórumon, amikor Orbán Viktor az unió versenyképességéről beszélt, a bűvös 2030 már úgy hangzott el: a V4-ek szép tempóban növekednek és 2030-ra utolérik a nyugati ipari országokat, Németországgal közös motorjaivá válnak az uniós közösségnek, nettó befizetői lesznek az EU-nak. Azaz: 2030-ban jórészt Németország és a visegrádi országok finanszírozzák majd az Európai Uniót - állította a miniszterelnök januárban Berlinben.

Akit viszont még szeptemberben Velencén pozitív példaként emlegetett, - Matolcsy György -, márciusban a Boscolo Hotelben egy gazdasági fórumon szintén beszélt a 2030-ról, de ö azt datálta, hogy 2030-ra Magyarország az EU átlagos fejlettségi szintjét éri el. Orbán Viktor volt gazdasági minisztere, mostani jegybankelnök 2 hónappal ezelőtt még azt prognosztizálta, hogy Ausztria fejlettségi szintjét csak harminckét év múlva, 2050-re érjük el. Persze csak akkor, ha a magyar gazdaság is beveszi "azt a nagy kanyart", ami jön a világgazdaságban. Mert "a digitalizáció kora következik, a világ országai áttérnek az ipar 4.0-ra" - mondta Matolcsy György márciusban.

Tegyük hozzá: Matolcsy György volt nemzetgazdasági minisztériuma, az NGM már egy 2011-es 177 oldalas konzultációs anyagában, ami a Magyar növekedési terv címet viselte, felbukkant a 2030-as évszám, mégpedig "három gazdasági övezet" kapcsán, amik 2030-ra a következőképpen tágulnak ki: lesz egy Amszterdamtól Münchebig futó nagy, dinamikus sáv, mely Bécs felé elágazik és "tovább nyomul" előre a Pozsony-Győr-Budapest vonalon, majd ismét elágazik Kecskemét-Szeged-Temesvár, illetve Miskolc-Kassa-Krakkó irányba. A másik új dinamikus övezet a Berlin-Prága-Bécs-Pozsony-Budapest vonalon alakul ki. Harmadikként a Varsó-Krakkó-Pozsony-Bécs-Budapest vonal dinamikus fejlődését jósolták, azzal, hogy e vonalon "a távolban felsejlik a Balti- gazdaságokkal az integráció - ez már egy észak-keletről dél-nyugatra futó olyan integrációs vonal, "ami az ipari korszak előtt működött és 2030-ig újra épülhet" - írták Matolcsyék a 2011-es kiadványban. A konzultációs anyag 2022-re teljes foglalkoztatottságot jósolt.

További belföldi híreink