Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-05-13 12:17:00

Orbánék változtatnak-e a Kúrián a bírói tanácsokon?

Patyi Andrásnak már megvan a javaslata arra, hogy a Kúrián egy teljesen új, nagylétszámú kúriai tanácsnak kellene döntenie választási ügyekben. Amitől minden felbolydult: Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Kúria súlyosan beavatkozott a választásokba, amikor "elvett" egy mandátumot a Fidesz-KDNP-től a levélszavazatok miatt. Lesz-e "Lex Majtényiné"? Változtatnak-e a Kúrián a választási döntésekben illetékes bírói tanács konstrukcióján?

Orbánék változtatnak-e a Kúrián a bírói tanácsokon?

Brüsszel az igazságszolgáltatás teljes függetlenségéhez kötné az EU-tagállamokat illetően az uniós pénzek folyósítását, Orbán Viktor pedig éppen a választásokba való súlyos beavatkozással vádolja a Kúriát: a miniszterelnök szerint ugyanis elvettek a Fidesz-KDNP-től egy parlamenti mandátumot a "nem lezárt borítékról" szóló döntésükkel. Orbán Viktor az Alkotmánybíróság iránymutatására hivatkozott, Darák Péter Kúria-elnök szerint azonban az Alkotmánybíróság nem is hozott döntést, mert a levélszavazatok ügye nem tartozott a taláros testületre. Viszont: az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában utalt egy olyan felfogásra, ami ellentétbe állhat a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria álláspontjával - ismerte el Darák Péter, aki ezt másnap már a kormánypárti Echo tv-ben "nyugtalanítónak" nevezte. Kúriai elnökként neki van felelőssége, hogy egy ilyen tisztázatlan helyzetre megoldást találjon - mondta.

Az inkriminált döntésnél Orbán Viktor szerint - s ezt sajtófőnöke, Havasi Bertalan útján tudatotta a PestiSracok.hu-val - "a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához".

Így joggal vetődik fel: miért várnának arra, amíg a Kúria a maga részéről megfogalmaz valamilyen javaslatot?

A kormányoldalon már a kúriai döntés óta folyik a gondolkodás, hogyan lehetne kiküszöbölni a hasonló típusú döntéseket.

Patyi András, a választási bizottság elnöke pedig (akit Orbán Viktor a kampánya humoros pillanatait megörökítő videójában a szőnyeg szélére állítva egyszerűen csak "bírságbajnoknak" nevez az óvodásokkal való fényképezkedése miatt rá rótt 300 ezer forintos bírság miatt) már meg is fogalmazta javaslatát: "a bírósági döntések meghozatala során a nyilvánosság alapelve fokozottabban érvényesüljön. A választási döntések bírósági felülvizsgálata feladatának ellátására egyetlen speciális, nagyobb létszámú kúriai tanács, bírói tanács kerüljön felállításra, hasonlóan az önkormányzati tanácshoz".

Kérdés persze, hogy ha kifejezetten a választási ügyekre egy új, nagy létszámú kúriai tanácsot hoznak létre, azt Brüsszelben rendben lévőnek találják-e majd. Megéri-e Orbán Viktoréknak húzgálni az oroszlán bajszát, amikor például Manfred Weber az Európai Néppárt német frakcióvezetője arról beszél egy holland lapnak - az interjút hvg.hu szemlézte szombaton-, "látja, hogy Orbán jelenlegi politikája azzal fenyeget, hogy átlépi a vörös vonalat, miközben az ő célkitűzése az, hogy az EU visszatérjen a valódi parlamenti demokráciához". ( Weber viszont együtt kampányolt a héten Orbán Viktorral a Szlovén Demokrata Párt kampánygyűlésén.)

A kormányoldalon Darák Péter visszahívását/lemondását nem látják "kivitelezhetőnek", de az egyik magas rangú fideszes úgy tudta: nincs is ilyen szándék. Más kormánypárti képviselők a parlamenti folyosón azzal mentegették Darák Pétert, hogy a 4300 levélszavazatról szóló döntés nem az ő felelőssége, hiszen nem ő szignálja ki az ügyeket a bírói tanácsra, vagy az ügyben eljáró bíróra, "és hát ott van a Kúrián Majtényi László felesége, ő is ítélkezik ilyen ügyekben is, mint például a levélszavazatok ügye" - csóválták a fejüket a munkatársunk által megkérdezett honatyák.

A Kúria támadása nem újkeletű, kormánypárti lapok már legalább egy éve cikkeznek a Kúriáról mint "bírói államról" és arról, hogy a Kúria "törvények felettinek képzeli magát", politikailag motivált döntést hoz bizonyos esetekben. Ezen írásokban rendre felhívják a figyelmet a Magyar Idők és a Figyelő hasábjain is, hogy Majtényi László, a balliberális oldal volt államfő-jelöltjének a felesége a Kúria adó-, vámjövedék- és illeték-, valamint a pénzügyi felügyeleti ügyekben illetékes bírói tanácsának a tagja. És kiemelik, hogy ez az V. számú közigazgatási tanács az illetékes választási ügyekben is döntést hozni. Információik szerint korábban "ugyan szó volt arról, hogy a nyilvánvaló összeférhetetlenségre tekintettel Darák Péter főbíró másik tanácsba osztja be Kárpáti Magdolnát, ez azonban nem történt meg" - írták. Persze, a Soros-szál is megjelenik az ominózus cikkekben: Majtényi László ugyanis a Soros Alapítvány által létrehívott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke.

Mindamellett azt is felidézték megint, hogy Darák Péter elnök korábban azt a Rév István CEU-professzort hívta meg előadást tartani a Kúria klubjába a „liberális világrendet” veszélybe sodró internetes eszközökről, aki korábban Ceausescu román diktátorhoz hasonlította Orbán Viktort, illetve nehezményezte azt is, hogy a kormány inkább fogadna be „magyarul beszélő ukránokat”, mint muszlimokat.

A Fidesz-KDNP-nek a Kúria levélszavazatokról hozott döntése után is megvan a kétharmados parlamenti többsége, de a plusz egy, a 134. mandátum elveszett a számukra. Fideszesek szerint valóban "politikai szereplőként" viselkedett a döntéssel a Kúria.

A vádra Darák Péter az Echo tv-ben csak annyit mondott: „a kérdés nem megválaszolható, hiszen a bírák saját szakmai szabályaik alapján döntenek”. Azok a körülmények, amelyeket a sajtókritikák az elfogultság bizonyítékaként említenek, pedig vitathatóak - állította a Kúria elnöke. De szerinte is új problémákat vetett fel a levélszavazás, a konstrukciót át kell gondolni, és az ügyben bírósági kollégiumi értekezletet hív össze.

A Kúria jogosítványai: elbírálhatja a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, a felülvizsgálati kérelmeket, joggyakorlat-elemzést folytathat a jogerősen befejezett ügyekben, elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tehet közzé, dönthet az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, valamint dönthet a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. Ráadásul a Kúria "csak" megerősítette azt a döntést, miszerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) helyesen járt el, amikor a választás eredményének számításakor nem vette figyelembe azokat a levélszavazatokat, amiket nem a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által rendszeresített válaszborítékban küldtek el a szavazók.

Kérdés, mi és hogyan változhat a jövőben a Kúrián anélkül, hogy csorbulna az igazságszolgáltatás csúcsán a bírói függetlenség.

További belföldi híreink