Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-05-04 13:03:00

Emelkedik a HIV-fertőzöttek száma Magyarországon

Tovább emelkedik a HIV-fertőzöttek és AIDS-esetek száma Magyarországon – ez derül ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által közzétett adatokból. Noha a köztudatban az AIDS-et a férfiakhoz kötik, 2017-ben mégis több nő halt bele – olvasható ki az adatokból. A Szent László kórház infektológusa szerint, amíg ilyen alacsony a HIV-fertőzöttek és kiszűrtek száma, addig a jövőben a számuk emelkedni fog. A Civil AIDS Fórum elnöke közben arról számolt be, hogy az egészségügyi kormányzat megszüntette a civilszervezetek prevenciós forrásait.

Az ÁNTSZ alig két hete tette közzé a HIV/AIDS megbetegedésekre vonatkozó magyarországi statisztikákat, így a negyedik negyedévvel kiegészítve már teljes képet kaphatunk az itthoni helyzetről. Ebből jól látszik: a kiszűrtek száma – csakúgy, mint a megelőző években – 2-300 között mozog. Egész pontosan 223 HIV-fertőzöttet és 52 AIDS-esetet regisztráltak 2017-ben, ami csaknem megegyezik az előző évi adatokkal. Noha a fertőzést a köztudat elsősorban a férfiakhoz köti, az intravénás droghasználók körében is elterjedt a betegség. A hazai statisztikákra nézve pedig azt láthatjuk: az AIDS-es nők száma ugyan nem közelíti meg a férfiakét, számuk mégis duplájára nőtt a megelőző évhez képest. Sőt, többen is haltak bele, mint férfi társaik. A fertőzöttek száma továbbra is emelkedik, 2017 december 31-ig ugyanis 3567 HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak, míg az AIDS 387 ember halálát okozta.

Az alacsony regisztráltság további emelkedéshez vezethet

Szlávik János szerint az elmúlt harminc évben rendkívül alacsony volt a kiszűrt HIV-pozitívak száma, tehát nem szignifikáns az évenkénti változás. A budapesti Szent László Kórház infektológusa ugyanakkor hozzáteszi, hogy hazánkban alacsony az önkéntes szűrésen résztvevők aránya, annak ellenére, hogy az mindenki számára díjmentesen elérhető.

szlávik jánosSzlávik János

Az adatokat böngészve az is megfigyelhető, hogy

a 2000-es évek elején még jóval alacsonyabb volt a kiszűrt betegek száma, jellemzően 60-80 körül mozgott esztendőnként, azonban az utóbbi években rendre 2-300 új HIV-fertőzöttet regisztrálnak. 

Szlávik János szerint ebből csak annyit lehet kiolvasni, hogy még így is alacsony a kiszűrtek száma. Hozzátette : az, hogy az esetek száma nő a jelenlegi járványügyi helyzetben, annak köszönhető, hogy a felismert HIV-fertőzöttek azonnali gyógyszeres kezelésben részesülnek, míg korábban éppen a gyógyszeres kezelés híján haltak meg többen, így statisztikailag is csökkent az élő fertőzöttek száma. Végül kiemelte: amíg ilyen alacsony a regisztrált hazai HIV-fertőzöttek és a szűrések száma, addig csak emelkedni fog a szám.

Olyannyira emelkedni, hogy szűk fél éve már arról beszélhettünk, hogy az utóbbi tíz évben megduplázódott a HIV-fertőzöttek száma Magyarországon. Arányaiban még mindig pár ezer emberről beszélünk, az emelkedés tendenciája viszont annál lényegesebb. Ennek hátterében több dolog állhat: a prevenció hiánya, egyfajta nemtörődömség, arra való tekintettel, hogy a HIV ma már korántsem halálos, és Magyarországon is minden szükséges gyógyszerhez hozzá lehet férni, ami gátolja a vírus továbbadását. Illetve azzal is magyarázható lenne, hogy többen mennek szűrésre, több embert szűrnek ki, és ezáltal emelkedik a fertőzöttek száma. Ennek ugyanakkor ellentmond Szlávik János, aki szerint alacsony az önkéntes szűrésen résztvevők száma.

Drogprevenciós és külföldi forrásokat használnak

A HIV-fertőzöttek gyógyszeres kezelése tb-támogatott, és nőtt a rájuk költött pénz is. 2016-ban például 7,1 milliárd forintjába került az AIDS/HIV-betegek ellátása a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK), ami egy milliárddal több, mint az azt megelőző évben. A 2017-es adatok még nem ismertek. Jól látszik, hogy ellátásra kapnak támogatást. A szaktárca felelősségvállalása a prevencióval kapcsolatban a Civil AIDS Fórum elnöke szerint azonban botrányosan alacsony. Mocsonaki László portálunknak kifejtette: a mai napig nem fogadták el a 2013-ban elkészült új AIDS-stratégáit, nem működik a Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport, legutoljára 2015 novemberében ülésezett. A fertőzésnek jobban kitett társadalmi csoportok civil szervezeteinek szánt prevenciós támogatásokat pedig megszüntették- magyarázta.

mocsonaki lászló / fotó: civilaidsforum.huMocsonaki László / Fotó: civilaidsforum.hu

Azzal folytatta, hogy a 90-es években jelentős kampányok voltak, több tucat civil szervezet foglakozott HIV-prevencióval, amelyek tevékenységét az egészségügyi kormányzat pályázati úton támogatta. Az utóbbi években azonban már közel sem ilyen jók a kilátásaik a fertőzötteket megcélzó szervezeteknek, ugyanis nem nyújtottak számukra támogatást. 2017-re 15 millió forintot szánt a költségvetés erre, de azt az EMMI nem pályáztatta meg a civilek felé, azzal az indokkal, hogy azt az állami egészségügyi ellátórendszerben hatékonyabban tudják felhasználni prevencióra- tette hozzá Mocsonaki. A Civil AIDS Fórum elnöke kiemelte: a civilek így részben a drogprevencióra kapott támogatásból és külföldi forrásokból próbálnak HIV-prevenciót végezni.

Annyian tudnak róla, mint amennyien nem

Az UNAIDS, vagyis az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) HIV- és AIDS-ellenes programjának szakemberei szerint Magyarország a kevésbé fertőzött országok közé tartozik. A felderítettség 50 %-os lehet, ami annyit tesz: ugyannyian vannak azok, akik nem tudnak pozitív HIV státuszukról, mint azok, akik tisztában vannak vele.

Mocsonaki László szerint minden bizonnyal azért növekedett az AIDS-betegek száma, mert gyakran későn kerülnek az ellátórendszerbe, későn történik a diagnosztizálás. Szakmai berkeken belül azonban az is elhangzik, hogy a háziorvosok és szakorvosok szakmai felkészítése még hagy némi kívánnivalót maga után, és továbbképzésekre lenne szükségük. Nem ritka az olyan eset sem, amikor egy betegről, aki különböző tünetekkel bekerül az egészségügyi ellátórendszerbe, csak jóval később derül ki, hogy HIV-fertőzött. Mint mondta, olyan eset is volt már, amikor egy fiatalembert már hosszabb ideje kezeltek különböző tünetekkel, de csak a hetedik kórházi hospitalizáció után merült fel az orvosokban, hogy a beteg tünetei mögött HIV-fertőzöttség lehet. Mire azonban az AIDS stádiumában lévő beteg a kórház illetékes osztályára került, már nem tudtak rajta segíteni. Szerinte ez azért „botrányos”, mert az időben felfedezett HIV-fertőzés gyógyszeres kezeléssel jól karban tartható és a HIV-vel élők teljes értékű életet élhetnek.

További belföldi híreink