Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-04-11 06:41:00

Rombolás, vagy építés kezdődik az ellenzéknél?

A Political Capital választási szakértője szerint a Jobbiknál alapvető változások lehetnek, de az MSZP-nél inkább a túlélés lehet a cél. A Nézőpont vezetője szerint arra is megvan az esély, hogy új ellenzéki mozgalmak nőjenek fel 2022-re.

Törésvonalak szelik az ellenzéki pártokat, és a rombolás időszaka kezdődik, a Nézőpont Intézet vezetője ellenben úgy véli: van esély arra, hogy új ellenzéki mozgalmak nőjenek ki, és arra is, hogy 2022-ben más pártokkal kell majd megküzdenie a Fidesznek, mint most tette.

Nagy győzelmet aratott a Fidesz-KDNP pártszövetség a vasárnapi választáson, így ismét, immár harmadszor kezdheti meg kétharmados felhatalmazással a kormányzást. Arról kérdeztünk szakértőket, mi várható a következő négy évben, mi határozhatja meg a kormány politikáját, és hogy van-e esélye az ellenzéknek az újjászerveződésre.

Konszolidáció nem várható

Valószínűleg ugyanilyen hatalomgyakorlás folytatódik majd a jövőben is, „többedik hatványra emelve” – mondta lapunknak a Political Capital munkatársa. László Róbert szerint

konszolidációra szinte biztosan nem lehet számítani, hiszen a rezsim természetéből éppen a folyamatos harc következik, 

amivel készenlétben lehet tartani a szavazótábort.

A Fidesz sok mindent kipróbált, most úgy tűnik, hogy a migráció és Soros György lett a leghatásosabb – magyarázta a szakértő, majd azzal folytatta, hogy ez működik a legjobban és egyelőre nem látja annak okát, hogy bármit is változtatnia kellene a kormánynak. Már csak azért sem – emelte ki –, mert sikerült összemosnia a kormánynak a migrációt a terrorcselekményekkel. Minden bizonnyal a jövőben is lesznek terrorcselekmények a világban, és minden egyes alkalommal lehet emlékeztetni majd a választópolgárokat, hogy ez az, amitől „megvédi őket a kerítés és az erős vezetőjük”- vélekedett. Hozzátette:

„a rendszer arra épít, hogy rettegni kell valamitől, az ellenfél az majdnem mindegy, hogy mi”.

Mindig van lejjebb

Arra a kérdésre, hogy mélyponton van-e az ellenzék, a választási szakértő úgy reagált: „lejjebb mindig van”. Azzal egyetért ugyanakkor, hogy számukra valószínűleg „nagyon rossz időszak” kezdődik. Szerinte nem lehet az ellenzékről egységes egészként beszélni, hiszen még a pártokon belül is törésvonalak vannak. László Róbert úgy látja, egyelőre a rombolás időszaka kezdődik ezen az oldalon, de azt még nem látni, hogy ez a káosz teremtő erőt is hoz-e. Ami viszont biztos, hogy „a csodavárásra nem érdemes építeni”. Korábban mindig volt valami csoda, amire várt az ellenzéki oldal.

Nyolc éve ez Bajnai Gordon visszatérése volt, az elmúlt négy évben leginkább Simicska Lajostól várták, hogy majd mindent megold helyettük, 

ugyanakkor ez nem mentesíti őket az építkező munka alól- magyarázta.

A lemondásokkal elkezdődött valami?

Vona Gábor, Molnár Gyula, Gőgös Zoltán és Szigetvári Viktor lemondásaival kapcsolatban a Political Capital választási szakértője azt mondta: „ez valaminek az eleje”. Úgy gondolja, a Jobbiknál alapvető változások lesznek, de ennek iránya még nem egyértelmű, míg az MSZP-nél nem sok újdonságra számít: „marad minden, ahogy van”. A túlélés lesz a cél szerinte, és építő ellenzéki munkát nem vár el a szocialistáktól. Semmi jele annak ugyanis, hogy képesek volnának a megújulásra, az elmúlt nyolc évben erre tett ígéretek sem valósultak meg- mondta.

Meglepődés

„A kormánypártok kellemesen, az ellenzék kellemetlenül, de meg van lepődve” – ezt már a kormányközelinek tartott Nézőpont Intézet vezetője mondta az atv.hu-nak. Mráz Ágoston Sámuel elmagyarázta: a közvélemény-kutatások alapján sem lehetett ilyen választási végeredményre számítani, a mostani becslésekből pedig azt lehet levonni, hogy

mind a Jobbik, mind a baloldal megőrizte szavazótáborát, de 2014 után csak a Fidesz tudta 300-400 ezerrel növelni azt.

Az elemző úgy véli, hogy azért volt jó téma a migrációs kampány, mert nemcsak a kormánypártiak, de az ellenzéki érzelmű voksolók harmada-fele is a kerítésépítés és a kötelező kvóta ellen folytatott küzdelemmel azonosult, és talán ezért tudott a kormánypárt több embert mozgósítani. Arra a kérdésre – miszerint továbbra is a migráció tematizálhatja-e a kormány politikáját, azt mondta az elemző, hogy egyértelműen igen. Kiemelte: olyan erős felhatalmazást kapott a Fidesz a külföldi migrációs befolyásolás elleni harcban, és a határvédelem kérdésében, amit, ha nem venne komolyan, sok szavazó elfordulna tőlük.

Tisztítótűz

Az ellenzék bukására kitérve azt mondta a Nézőpont Intézet vezetője:

„át kell mennie a tisztítótűzön az ellenzéknek”, 

meg kell keresni az okokat, majd azt követően fog letisztulni az ellenzéki elit összetétele. Azt már lehetett olvasni, hogy egységes ellenzékre van szükség, de felépíteni, a programot megtalálni és a vezető személyt hozzá, az nem lesz egyszerű – vélekedett.

Új pártok?

Az ellenzéki szavazók nemcsak a kormánnyal, de az ellenzékkel is elégedetlenek szerinte, így arra is megvan az esély, hogy új ellenzéki mozgalmak nőjenek ki. Persze, ez egyelőre csak feltételezés a részéről, mindenesetre lehetségesnek tartja, hogy a Fidesznek nem azokkal az ellenzéki pártokkal kell majd megküzdenie 2022-ben, mint tette azt most. A Momentum példáját hozta fel, mint parlamenten kívüli mozgalom, de emlékeztetett: 2010 előtt az LMP és a Jobbik is egy parlamenten kívüli ellenzéki párt volt, akik végül „beküzdötték” magukat az Országgyűlésbe.

További belföldi híreink