Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-03-13 21:16:00

1300 milliárdos szerződés: ekkora értéknél csak a közjegyzői díj 3 milliárd forint

Bodnár Zoltán is próbálta értelmezni a Kósa Lajossal történteket az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

A volt MNB-alelnök a miniszter megszólalásaival kapcsolatban elismételte: „reggel még nem tudott az egészről semmit, (…) majd még az interjú közben eszébe jut egy Németországból nagy örökséghez jutó nő, aki egyik mondatban a munkatársa ismerőse, egy másik mondatban már az ügyvédjével keresi meg, a harmadik mondatban az ügyvédet ismeri, de csak távolról. Aztán a következő nyilatkozatban már a csengeri háztartásbeli asszonyt a csengeri polgármester mutatta be, aki jó barátja. Van itt minden, ami szem-szájnak ingere”- magyarázta Bodnár Zoltán.

Amit tudni lehet

Leszögezte, amit eddig tudni, azok a következők: 2018 februárjában vagy a megbízó, vagy Kósa, vagy az ő megbízottja hiteles kiadványt kér a közjegyzőtől arról az okiratról, ami 2015-ben készült és aminek a kópiája megjelent a Magyar Nemzetben.

Mint mondta, azt is tudni, hogy 2013 év elején szerződést kötött valaki Kósa Lajossal és ebben felhatalmazta, hogy az FHB-nál vezetett devizaszámlájáról állampapírokat vásároljon és azokat befektetési számlán helyezze el, valamint a számlát szabadon, korlátozás nélkül használja, csak nem szüntetheti meg- sorolta. Bodnár szerint létező számlákról van szó, ha igaz, amit Kósa Lajos állít. Azt rejtélyesnek tartja a közgazdász, hogy ezekután 2015-ben miért mennek el közjegyzőhöz, hogy ott ezt a megbízást közokiratba is foglalják, mégis ez történt.

A közjegyző a felelős?

Bodnár szerint legutolsó hétfői nyilatkozatában a fideszes politikus már a közjegyzőt okolja azért, hogy félrevezették, ugyanakkor szerinte az ügyfelek azonosításából úgy tűnik, mintha nem először találkoztak volna a szerződő felek a közjegyzővel.

„Az egész megbízási szerződés meglehetősen bizarr és fölvet számos kérdést”- jelentette ki Bodnár, majd elmondta, hogy a jogszabályok szerint a közjegyzőnek jeleznie kell, ha aggályos körülményt észlel és ezt az okiratban is fel kell tüntetni. Elmondta, még ha nem is makroközgazdász az illető, akkor is olyan körülmény 1300 milliárd forint, amit gyanúsnak lehet nevezni és legalábbis fel kellett volna hívni rá a felek figyelmét. Bodnár hozzátette: a Magyar Nemzetben megjelent fotó szerint van egy hivatkozás az okirat végén, hogy a közjegyző tájékoztatta a feleket, hogy a megbízási szerződés tartalma és a végrehajtandó cselekmény nem feltétlenül valósítható meg.

Óriási pénz a banknak is

A közgazdász beszélt a bankról is, mint mondta, az FHB mérlegfőösszege ezekben az esztendőkben 500 milliárd forint körül volt és egy ekkora összegnek a töredéke is óriási összegnek számított volna a banknál. Ha ez az összeg akárcsak egy pillanatig is ott volt devizaszámlán, az meg kell, hogy jelenjen valahol, igaz, ha onnan átkerül állampapír-számlára, akkor már nem, de nyoma kell, hogy maradjon, ha mozgott- magyarázta. Elmondta azt is, hogy Kósának az a kijelentése, hogy a bank megtagadta a rendelkezési jogának rögzítését, „felér egy önfeljelentéssel”, hiszen azt jelenti, hogy ez egy valós szerződés és meg is próbálták a bankban ezt rögzíteni.

3 milliárdos költség

„Itt akkor az a kérdés, hogy egy kormányzó párt polgármestere hogyan gondolja, hogy magánemberként megbízási kötelezettséget vállal, hogy 1300 milliárd forintnyi összeget kezeljen és abból állampapírt vásároljon”- tette fel a kérdést Bodnár Zoltán, majd elmondta: rövid időn belül szerinte ki fog derülni, hogy a csengeri háztartásbeliről szóló történet így volt-e, vagy más van a háttérben.

Beszélt arról is, hogy a közjegyzőknél egy ilyen összegről szóló szerződés okiratba foglalása akár 3 milliárd forintba is kerülhet, amit feltehetően sem a csengeri háztartásbeli asszony, sem Kósa Lajos nem fizetett ki a fizetéséből. Ebben az esetben az is kérdés, hogy a közjegyző pro bono miért végezte el a munkát akár a csengeri asszonynak, akár Kósának. „,Meglehetősen atipikus ügylet ez. Ép elmével senki nem megy oda másik magánszemélyhez, hogy a vagyonát kezelje így”- szögezte le a szakember, majd felvetette: Kósa Lajos miért gondolta úgy, hogy akár ingyen, akár megbízási díjért ezt a vagyont kezeli és miért nem irányította el inkább az érdeklődőt a Magyar Nemzeti Bankhoz, vagy megfelelő pénzintézethez, akik ilyen ügyletekkel foglalkoznak.

atv.hu

 

 

További belföldi híreink