Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-03-07 11:01:00

Hódmezővásárhely meghozta az ellenzéki szavazók átszavazási kedvét?

Az IDEA Intézet 2018. február 26–28. között, azaz közvetlenül a nagyarányú hódmezővásárhelyi ellenzéki győzelmet követő napokban készített kutatást az ellenzéki pártok szavazóinak együttműködési szándékáról. Az eredmények alapján 2018. januárhoz képest érdemben növekedett a szavazótáborok egymás iránti nyitottsága. Minden esetben emelkedett az igény az esélyes jelölttel szembeni saját jelölt visszaléptetésére, illetve az esélyes jelöltre való (át)szavazásra is.

Hódmezővásárhely meghozta az ellenzéki szavazók átszavazási kedvét?

Az IDEA Intézet – januárhoz hasonlóan – februárban is mérte az ellenzéki pártok átszavazási hajlandóságát. Hangsúlyozandó, hogy a kutatás adatainak felvételének kezdetére a hódmezővásárhelyi polgármester-választás másnapján került sor. Anélkül, hogy messzemenő következtetéseket kellene levonni, fontos jelezni, hogy az együttműködésre, úgymint a.) saját jelölt visszaléptetése és/vagy b.) esélyes jelöltre való átszavazással kapcsolatos attitűdöket éppen azokban a napokban kutatatta az intézet, amikor a hódmezővásárhelyi eredmények hatására a nyilvánosságot leginkább foglalkoztató kérdések pont ezek voltak.

Elöljáróban elmondható, hogy mind a baloldali, mind a jobbikos szavazók körében nőtt 2018. januárjához képest az együttműködési szándék. 

Nem zárható ki, hogy mindez a hódmezővásárhelyi ellenzéki siker és konstrukció, illetve az arról folytatott diskurzus következménye.

Az IDEA Intézet eredményei alapján, míg januárban a baloldali szavazók 45 százaléka támogatta volna saját jelöltje visszaléptetését az adott esetben esélyesebb jobbikos jelölt javára a kormánypárti induló legyőzése érdekében, addig ez az arány februárra 53 százalékra emelkedett. Eközben pedig az ezt elutasítók aránya jelentősen csökkent, a januári 40 százalékról 29 százalékra. Az IDEA Intézet arra is kíváncsiak volt, hogy a baloldali szavazók a kormányváltás érdekében készek lennének-e szavazatukkal is támogatni a Jobbik jelöltjét akkor, ha a saját jelöltjük nem lép vissza. Erre 42 százalékuk igennel válaszolt, viszont közel ugyanekkora, azaz 40 százalék volt az elutasítók aránya. Az „átszavazók” aránya szintén jelentős mértékben emelkedett, hiszen januárban a megkérdezett baloldali szavazók 34 százaléka volt ezen a véleményen, és 50 százalék volt az elutasítók aránya is.

A Jobbik szavazói körében, a januári felméréshez hasonlóan, mindkét kérdés kapcsán nagyobb az elutasítók aránya, de az egy hónappal korábbi adatokhoz képest itt is az az átszavazás irányába tett elmozdulásról beszélhetünk. Saját jelöltjük visszaléptetését a baloldal javára jelenleg a jobbikos szavazók 38 százaléka támogatná, és 50 százalék utasítja el, szemben a januári 32 százalékos aránnyal és 58 százalékos elutasítottsággal. Valamivel több, mint egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy akár szavazatával is kész lenne támogatni a baloldal jelöltjét a Jobbik indulója helyett, amennyiben az előbbi esélyesebb a Fidesszel szemben. Ugyanakkor 46 százalékuk nemmel válaszolt erre a kérdésre.

A különböző együttműködési hajlandóságok összehasonlításakor nem szabad eltekinteni attól sem, hogy míg a Jobbik sem párt-, sem egyéni politikusi szinten nem tesz említést a baloldallal történő „intézményes” vagy informális együttműködésről – sőt ennek ellenkezőjét hangsúlyozza –, addig a baloldali nyilvánosság egy része – benne kommentátorokkal és politikusokkal – visszatérőn akár a jobbikos jelölt támogatására edukálja saját szavazóit.

Az IDEA Intézet februárban már arra is kíváncsi voltunk, hogy az LMP szavazói milyen arányban támogatnák saját jelöltjük visszaléptetését egy esélyesebb baloldali, vagy jobbikos induló javára, illetve körükben mekkora az átszavazási hajlandóság. Az eredményekből kitűnik, hogy az LMP-sek 56 százaléka támogatná saját pártja jelöltjének visszalépését a kormányváltás érdekében az esélyesebb baloldali jelölt javára, míg 30 százalék elutasította. Emellett az LMP szavazóinak 55 százaléka még akkor is az esélyesebb baloldali jelöltre szavazna – egyéniben –, ha saját jelöltje nem lépne vissza, szemben az ezt elutasító 28 százalékkal. A Jobbik kapcsán ez az arány már jelentősen csökken.

A Lehet Más a Politika választóinak 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pártja jelöltjének vissza kellene lépnie, ha a választókerületében a Jobbik indulója az esélyesebb, míg 38 százalékuk nemmel válaszolt erre a kérdésre. 

Ugyancsak kisebb arányban, 38 százalékban támogatnák voksukkal az esélyesebb jobbikos jelöltet az LMP indulója helyett, míg 42 százalékuk ezt visszautasította.

Böcskei Balázs, az IDEA Intézet igazgatója hangsúlyozta: a tárgyalt adatok visszajelzései lehetnek annak a médiahatásnak, amely mögött a hódmezővásárhelyi ellenzéki győzelem és az átszavazásra vonatkozó közbeszéd megléte és megerősödése állhat. Ez egyrészt pozitív fejlemény a kormányt váltani akarók számára, másrészt felhívja a figyelmet arra is, hogy ennek a médiahatásnak torzító jellege is lehet, azaz a hatás gyengülése esetén a választók konstruktivitási hajlandósága is alább hagyhat.

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2018. február 26–28. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 1000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében, legfeljebb +/- 3,1 százalékpont.

atv.hu

További belföldi híreink