Itthon

2018-02-21 15:34:00

Orbánék nem félnek a 7. cikkelyes fenyegetéstől

Nem félnek Orbán Viktorék a Magyarország kizárásáról szóló fenyegetésektől. Ez úgy kering már Luxemburg, Brüsszel és Budapest között, "mint furkósbot a búcsúban" – mondta az egyik kormányzati prominens, amikor arról kérdeztük: a miniszterelnöknek mi a véleménye a luxemburgi Asselborn vagy a német néppárti frakcióvezető, Weber kemény üzeneteiről. A Stop Soros marad, a "putyinizmuson" jöhet lazítás.

Orbánék nem félnek a 7. cikkelyes fenyegetéstől

„Ne nevetessen már! Nem foglalkozunk Asselborn úrral. Nem lesz itt kizárás. A 7. cikkellyel való fenyegetésünk úgy kering már Luxemburg, Brüsszel és Budapest között "mint furkósbot a búcsúban" – mondta az egyik kormányzati prominens, amikor arról kérdeztük, Orbán Viktornak mi a véleménye a luxemburgi külügyminiszter, Asselborn vagy a német néppárti frakcióvezető, Manfred Weber kemény Facebook-üzenetéről.

Azért is, mert egy hete Visegrádon a miniszterelnök az atv.hu-hoz kiszivárgott beszédében méltatta Szájer Józsefet azért, hogy nem merült fel a Fidesz kizárása az európai keresztény-konzervatív pártcsaládból, az Európai Néppártból (EPP). Orbán Viktor külön hangsúlyozta: az, hogy a Néppárt tagja a Fidesz komoly "védelmet" jelentett eddig a brüsszeli csatározásokban.

A héten viszont a Stop Soros miatt  - amellett, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) konzervatív német lap kommentárban és egy összeállításban foglalkozott a Stop Sorossal,  Jean Asselborn a liberális Der Tagesspiegel online kiadásában pedig felvetette, hogy az EU-nak fel kell állnia és fel kell háborodnia, és aktiválni kell a 7. cikkelyt – az Európai Néppárt frakcióvezetője is teljesen világosan üzent a Stop Soros parlamenti tárgyalásának a napján Orbán Viktornak. Manfred Weber, aki jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, hiszen a Bajor Keresztényszociális Unió ( CSU ) politikusa, azt írta ki a Facebookra: „Megérti az egyes közép- és kelet-európai országok félelmeit a multikulturális Európával kapcsolatban, de nincs megoldás közös és igazságos teherviselés és európai szolidaritás nélkül”.

Amikor erről kérdeztük forrásainkat, az derült ki, hogy Orbán Viktor amellett cövekelt le: tiszteletben tartjuk a néppárti frakcióvezetőt, de az számít, ami az Uniós szerződésben le van írva, nem pedig az, amit az Európai Parlament "bevándorláspárti Soros-támogatott  liberálisai belemagyaráznak". A miniszterelnök emellett cövekelt le, akkor is, ha Weber szerint kötelező az egység az EU-ban. Ha pedig szolidaritásról van szó, kész a magyar kormánykommunikáció válasza: az európai szolidaritás azt jelenti, hogy azt az európai szabad nemzetek felé kell gyakorolni, nem a „ki tudja honnan bevándorolni akarók felé”.

Marad a Stop Soros

Másrészt, a Stop Soros egy javaslat, nincs elfogadva – teszik hozzá. A visszavonásáról szó sem lehet, most már az a kormány szlogen: április 8-án a Stop Sorosról döntenek a választók. Azaz, Orbán Viktor "a demokrácia ünnepén", a választókkal akarja legitimáltatni a menekülteket segítő "Soros civil szervezetek" felőrléséről szóló csomagját. Így, egyrészt a Stop Sorossal mozgósít a kétharmadra, másrészt, Fidesz-győzelem után már az lehet a támadások visszaverésének a hivatkozási alapja és joga  a kormány részéről, hogy minden brüsszeli, berlini vagy uniós bírálat a magyar választásokat, a magyar nép akaratát kérdőjelezi meg.
Orbán Viktor számára kedvező fordulatot jelent, hogy nem a szociáldemokrata Martin Schulz lesz Angela Merkel külügyminisztere, az pedig előnyös a számára, hogy a vele már régóta rendkívül jó kapcsolatokat ápoló bajor CSU-s Seehofer foglalja el a német kormányban a belügyminiszter kulcspozíciót – így a migráció is ő felügyeli.

Arról már az Orbán-Kurz találkozó előtt beszámoltunk, hogy a magyar miniszterelnök egy Budapest-Bécs-München tengelyben bízik, mivel az osztrák kancellár és a Szabadságpárti alkancellár jól megérti Orbán Viktor bevándorlás-ellenes aggályait. Kérdés, hogy mi Kurz küldetése. És hogy képes lesz-e híd, vagy legalábbis balanszírozó szerepet játszani Brüsszel és a kötelező kvótamechanizmusnak ellenálló/ágaskodó V4-ek, illetve a "szószóló", Orbán Viktor között.

Lazulhat a Putyin-függőség

Ami már látszik, illetve sejthető: Orbán a Soros-ellenes kampányban (Stop Soros, civiltörvény, lex CEU) április 8-ig egyetlen centit sem fog hátrálni, viszont a másik oldalról, bizonyíthat, mint hű és elkötelezett NATO-szövetséges és EU-tag:  lazíthat a Putyin-függőségen. Prőhle Gergely volt külügyi államtitkár és berlini nagykövet a múlt héten az atv.hu-nak adott interjúban elemezte a német-magyar kapcsolatokat, a németek előítéletességéről az Orbán-kormánnyal szemben azt mondta: van egy kedvenc szavam, ami a német publicisztikában ugye nagyon gyakran használatos, ez a "Putinizierung", így hívják, magyarul: putyinosodás. Ezzel nagyon könnyen el lehet mindent intézni.

Feltehetően nem írható a véletlenek számlájára, hogy Orbán Viktor a Kurz-talalkozó után egy héttel jelentette be, hogy Romániából akar évi 4 milliárd köbméter gázt beszerezni – egy amerikai-osztrák, Exxon-OMV konzorciumtól 2022-től, és így megszűnik az orosz gázuralom. Apró elmozdulás: Orbán Viktor a Stop Soros kapcsán korábban elgondolkozott azon is, hogy a "Soros-szervetekhez" érkező EU-s forrásokra is vessék ki a külföldi pénzekre vonatkozó 25 százalékos illetéket, ha a migrációt segítik. De ezt a miniszterelnök elvetette, egyik forrásunk megfogamzása szerint nem akarják húzgálni még külön az oroszlán/Brüsszel bajszát.

Arra viszont a választások után, ha győznek, Orbán Viktoréknak meg kell találniuk a választ – amit Michael Roth német államminiszter egy hete már "félreérthetetlenül" jelzett  is a magyar kormánynak –, hogy a Stop Soros jogszabályjavaslatai lehetetlenné is tehetik a menekülteket és menedékkérőket segítő civiltársadalmi szervezetek munkáját. Azaz, ha nem az illegális migráció támogatásáról szól a Stop Soros, hanem "csak" a menekültek segítését szankcionálja, az az EU-jogba ütközhet. (Nem valószínű, hogy erre elegendő válasz lesz a nemzetbiztonsági kockázat emlegetése.)

Ami az uniós "atomot", a 7. cikkelyt illeti: a lengyelek tegnap már ünnepelték, hogy az EU nem tudja őket szankcionálni, azaz kizárni, mert az Európai Tanácsban Magyarország vétót emel. Az Országgyűlés egy tegnap elfogadott határozatában erre kötelezte ugyanis az Orbán-kormányt. Orbán Viktorék biztosra veszik, hogy hasonlóképpen cselekszik Varsó is hasonló helyzetben.

A többit az idő megoldja, aki időt nyer, életet nyer. A választást április 8-án meg kell nyerni. Lehetőleg kétharmaddal - és akkor Jean-Claude Juncker minden valószínűség szerint fel fogja emelni a telefont, hogy gratuláljon Orbán Viktornak, ahogy Barroso bizottsági elnök is gratulált 2014 április 6-án – emlékeztetett az egyik kormányzati  szakértő, hozzátéve, akkor is legalább ekkora volt a brüsszeli-berlini politikai centrifuga, mint most.

A 7. cikk alkalmazása többlépcsős folyamat, amely végső soron odavezethet, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződésből fakadó bizonyos jogait, akár Varsó szavazati jogát is, ami gyakorlatilag kizárást jelent a tanács döntéshozatalából. A folyamatban a konkrét szankciókról szóló végső döntéshez minősített többség kell ugyan, ám ezt megelőzően annak megállapításához, hogy valóban súlyosan és tartósan sérülnek az uniós alapértékek, teljesen egyhangú állásfoglalásra van szükség a tagállamok között, vagyis minden tagállamnak vétójoga van. A 7. cikket még soha nem alkalmazták az EU történetében.

Az Európai Bizottság tavaly december 20-án bejelentette, hogy megindította Lengyelországgal szemben az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást a vitatott igazságügyi reform miatt.

További belföldi híreink