Itthon

2017-12-31 09:58:00

Gulyás Gergely: Nem valószínű a "csúcsjavítás" '18-ban

Nem zárja ki Gulyás Gergely, hogy csak egy hét lesz a parlamenti ülés februárban, ha Áder János a legkorábbra, április 8-ra írná ki a választást. A Fidesz frakcióvezetője állítja: az ÁSZ-vizsgálat pénzbírságának időzítése a Fidesznek árt, a Jobbiknak használ. Nem zárkózna el egy "értelmes vitától" Vona Gáborral sem. Arról, hogy Fidesz-győzelem esetén frakcióvezető vagy igazságügyminiszter lesz-e, a "lehető legőszintébben" azt mondta az ATV főmunkatársának a szilveszteri nagyinterjúban: semmilyen politikai tisztségre nincs ambíciója, ő örülne, ha Trócsányi László maradna az igazságügyminiszter.

Gulyás Gergely: Nem valószínű a "csúcsjavítás" '18-ban
Fotó: Illyés Tibor/MTI

Tényleg mindössze egyhetes parlamenti ülésezés lesz februárban a választások előtt?

- A parlament tavaszi ülésszakának választások előtti időtartamát akkor lehet véglegesen meghatározni, hogyha megismerjük a választások időpontját. Ettől függetlenül nekem olyan illúzióm nincs, hogy érdemi törvényhozási munkára a választások előtt két-három hónappal még van lehetőség. Ráadásul erre sürgető szükség sincsen.

Ha az államfő, Áder János a legkorábbi napra, április 8-ára tűzi ki a választást, akkor valóban egyhetes lesz a parlamenti ülésezés? 

- A jelenlegi és a megelőző két köztársasági elnök az előző négy választás mindegyikét a lehető legkorábbi időpontra írta ki. Ez a hagyomány azonban nem változtat azon, hogy a köztársasági elnök ellenjegyzéshez nem kötött, diszkrecionális joga a választás időpontjának a meghatározása. Ezért minden a választás napjával kapcsolatos spekulációt udvariatlannak tartok addig, amíg az államfő nem dönt.

Tehát nem zárjuk ki, hogy csak egy hetet ülésezik a parlament tavasszal? 

- Kizárni nem lehet, de végső döntést hozni a választás napjának ismeretében lehet. A parlamenti ülés időpontjáról Kövér László házelnök fog dönteni. 

Az egy hét nem lenne politikai skandalum? A miniszterelnököt csak a parlamentben kérdezheti az ellenzék. 

- Az elmúlt három és fél évben több tucat alkalommal volt lehetősége az ellenzéki pártok valamennyi vezetőjének és képviselőjének közvetlenül a miniszterelnökkel vitáznia a parlamentben napirend előtti felszólalás után, illetve azonnali kérdés keretében. Nem érzem úgy, hogy a magyar parlamentáris demokrácia ne adna maximális lehetőséget az ellenzéki pártok vezetőinek a kormányfővel való vitára.

Ön, mint elkötelezett demokrata, mit gondol, szükség van a választások előtt miniszterelnök-jelölti vitára, ahogy az Nyugat-Európában megszokott? 

- A demokrácia iránti elkötelezettségnek nincs köze a miniszterelnök-jelölti vitához. Helmut Kohl elkötelezett demokrata volt, és soha nem állt ki egyik kancellárjelölttel sem vitatkozni, pedig ami az égtájakat illeti ő sem Albánia vagy Fehéroroszország kormányfője volt. 

Az régen volt. Angela Merkel viszont szeptemberben folytatott nyilvános vitát Martin Schulz-cal, a német szociáldemokraták kancellár-jelöltjével. 

- Így van. Ebből látszik, hogy még egy országon belül is különböző gyakorlatok vannak. Magyarországon biztosan a miniszterelnök-jelölti vita ellen szól, hogy ma még az sem látszik világosan, hogy ki a kihívó.

Szél Bernadett, LMP, Karácsony Gergely, MSZP,  Vona Gábor, Jobbik. Orbán Viktor is kihívta ellenzéki politikusként miniszterelnök-jelölti vitára Horn Gyulát és később Gyurcsány Ferencet is. Mi változott? Csak ellenzékből fontos a miniszterelnök-jelölti vita, kormánypozícióból már nem?

- Ne felejtsük el, hogy mindkét esetben, amikor ilyen vita létrejött és a Fidesz ellenzékben volt, nem volt vitás, hogy ki a kihívó. Ennek ellenére Horn Gyula az első forduló előtt nem állt ki Orbán Viktorral, csak akkor, amikor az első forduló eredményeinek ismeretében teljesen egyértelmű volt, hogy két kormányzásra esélyes párt maradt Magyarországon. 2006-ban pedig fel sem merülhetett kérdésként, hogy más kihívó lenne mint a Fidesz. Én szükségtelennek és indokolatlannak látom a jelenlegi helyzetben a miniszterelnök-jelölti vitát.


AZ MSZP EGY FOKKAL MÉG GYÁVÁBB, MINT A TÖBBI

Annak mi az üzenete, hogy Kövér László egy szegedi fórumon azt mondta, rossz lenne, ha az MSZP kiesne a Parlamentből, "mert akkor, ki marad", "csak rosszabbak vannak nála". A kormányoldal nyíltan az MSZP-t preferálja a többi ellenzéki párttal szemben?

- Kubatov Gábor pedig éppen a szocialista párt kiesésének szimbolikus és ezért kívánatos voltáról beszélt a Fidesz-kongresszuson. Valójában mi senkit nem preferálunk az ellenzéken belül, politikai versenytársként, ellenfélként tekintünk valamennyi ellenzéki pártra. Az más kérdés, és Kövér László házelnökként többször is utalt arra, hogy a 2010-ben a parlamentbe jutott pártok sok szempontból, különösen például a parlamenti viselkedés alapvető demokratikus normáit alapul véve azokat a korábban íratlanul is követett szabályokat sem érezték magukra nézve kötelezőnek, amelyek időközben - döntően éppen az ő vállalhatatlan viselkedésük miatt - írottá váltak. Az Országgyűlés működésének megakadályozása érdekében az elnöki pulpitus elfoglalása a Jobbik frakció részéről, vagy az LMP képviselőinek infantilis viselkedése, amikor egy fideszes felszólalás alatt a felszólaló mögé állva óvodás módon papírokat tartanak a magasba, olyan balkanizálódása az ellenzéki parlamenti munkának, amely 2010 előtt nem volt jellemző és szomorú, hogy azóta azzá vált. 

Éppen a politikai vitakultúra - lásd, Orbán Viktor csak parlamenti keretek között vitázik, de nem vállal miniszterelnök-jelölti vitát - kapott sebeket az elmúlt hét évben. 

- Én - a parlamenten belül és kívül egyaránt - elég sok értelmes vitában vettem részt, néhány értelmetlenben is.

Az, hogy MSZP-s politikusokkal vitázik, meg is "emeli" őket, nem?

- Egyrészt megtisztelő feltételezés, hogy a velem való vita ténye már önmagában emeli a vitapartnert. De érdemben válaszolva: csak idén ősszel a parlamenten kívül, a nyilvánosság előtt külön-külön vitatkoztam a Jobbik frakcióvezetőjével, az MSZP frakcióvezetőjével, a Liberálisok elnökével, a törvényalkotási bizottság szocialista alelnökével és Schiffer Andrással is, ha szabad őt ide sorolni. Tehát a válaszom tényszerű cáfolata annak, hogy csak szocialistákkal vitatkoztam volna.

A Jobbik frakcióvezetőjével most is leülne kettesben vitázni? Vagy Vona Gáborral? 

- Az értelmes vitától nem zárkózom el, kérdés, hogy a kampány erre lehetőséget ad-e.

Az MSZP "megemelése" arról szól, amiről Orbán Viktor miniszterelnök már beszélt a Magyar Nemzetnek 2014 áprilisában adott interjújában? "Régóta mondom, de a baloldal ezt valahogy mindig kommunikációs panelnek tekintette: az én politikai krédóm középpontjában a közösségépítés áll. Építettem a Fidesz radikális, rendszerváltó, kispárti közösségét, aztán a polgári körökön keresztül a nagy, néppárti, jobboldali érzelmű közösséget, s most, amikor kormányon vagyunk, építem a baloldalt is magában foglaló nemzeti közösséget, amely ma már a nemzetegyesítés programja révén túlnyúlik az országhatárokon is". A centrális erőtér helyett jön a "nemzeti négyötöd"? Orbán Viktor akkor Hiller Istvánt és Mesterházy Attilát név szerint megdicsérte abban az interjúban.

- Nem akarok olyat belelátni vagy belemagyarázni egy interjúba, amely szerintem nincs benne. Szerintem ennél lényegesen egyszerűbb a megfejtés. A magyar balliberális oldal különböző pártjai odáig hiszterizálták a saját szavazóikat, hogy az ésszerű és az ország érdekében álló alkalmi kompromisszumok megkötése a kormánnyal a saját szűk, csekély győzelmi esélyekkel kecsegtető méretű szavazótáboruk körében elfogadhatatlan.

Árulás lenne?

- Igen, árulás, negatívum, a részükről tolerálhatatlan. Ez az ország érdekével ellentétes. Ha elfogadjuk azt, hogy a politikai pártoknak -természetesen saját szempontjaikra is tekintettel - alapvetően az ország javát kell szolgálniuk, akkor az a helyzet, hogy amit a magyar baloldal kialakított, ezzel ellentétes és helytelen. De én ebből egyetlenegy szereplőt sem emelnék ki, vagy ha mégis muszáj; az MSZP legfeljebb egy fokkal még gyávább, mint a többi, de más különbséget nem látok.

Botka László azt mondta karácsony előtt, hogy mielőtt az MSZP miniszterelnök-jelöltje lett, nem tudta elképzelni sem, milyen mélyen meghatározza a Fidesz az ellenzéki pártokat, a Fidesz irányít, ellenzéki térfélen is.

- Bár ez szocialista belügy, kívülről mégis úgy tűnik, hogy Botka László is azok közé tartozik, aki a saját politikai kudarcából eredő sértődöttségén nem tudja magát túltenni. Semmi más nem történt, minthogy néhány hónap alatt kiderült, Botkára nemhogy a kormányfői, de még a miniszterelnök-jelölti kabát is túl nagy. Önfelmentő és saját pártjának ártalmas kritikája azonban csak önnön politikai alkalmatlanságának újabb bizonyítéka. Botka László tavaly nyárig az MSZP legfontosabb testületének, az országos választmánynak volt az elnöke.

Hiller István előtt. 

-  Igen. Tehát körülbelül fél év telt el a miniszterelnök-jelöltté válása és az országos választmányi elnöki tisztség elvesztése között. Ha igaz lenne az állítás, amit megfogalmaz, hogy árulók vannak az MSZP-ben, akkor ő ezt a párt legfontosabb testületének vezetőjeként éveken keresztül nem vette észre vagy megtűrte. Mindkettő Botka László politikai alkalmatlanságának a legékesebb bizonyítéka. Én az MSZP-ben nem ügynököket látok, hanem félelmet bármilyen ésszerű és nyilvános politikai megegyezéstől. Ehhez Botka vádjai nyilván hozzájárultak. A szegedi polgármesterrel pedig legyünk megértőek és adjunk időt neki arra, hogy túltegye magát abból eredő sértődöttségén, hogy egy feladatra már azt megelőzően nyilvánvalóan alkalmatlannak bizonyult, hogy egyáltalán a feladat elnyeréséért folytatott versenyben részt vett volna. 

Nincsenek zárt ajtók mögötti megbeszélések MSZP-s politikusok és fideszesek között?

- Ugyan miről lennének?

A választások utáni kétharmados javaslatokról...

- Józan ésszel ez a vád fel sem vethető, hiszen nem tudjuk mi lesz a választási eredmény. 

... Botka László interjújából az is következhet, hogy "őfelsége ellenzéke" szerepről.

- A választások előtt nincs se "őfelsége", se ellenzék. Majd a választók eldöntik ki kerül kormányra és ki lesz az ellenzék. Ha azonban e kérdéskörben a szocialistákat végre magunk mögött hagyva elvi jelleggel szabad egy gondolatot hozzátenni: attól nem lesz senki őfelsége ellenzéke, mert képes párbeszédre a kormánnyal. Az, hogy egy párt képes kompromisszumot kötni az ország érdekében, az nem árulás vagy a gyengeség, hanem az erő jele. Az, hogy a jelenlegi LMP-vel, már Schiffer András távozása után, de neki is köszönhetően sikerült megegyezni négy alkotmánybíró és az alkotmánybíróság elnökének megválasztásáról, nem ártott az LMP-nek. Ezt a közvélemény-kutatások igazolják. Ésszerű, az ország érdekében álló, jó kompromisszumokat kötni helyes és fontos. Ez egy párt erejét mutatja, de szó nincs arról, hogy bárki bármiről, bárkivel titkos háttértárgyalásokat folytatna. Konkrét ügyekben mi eddig is nyitottak voltunk a kompromisszumra és ezután is nyitottak leszünk. Erre az alkotmánybíró-választás csak egy példa volt.

De az még a "Soros-korszak" előtt volt.

- Nem tudom, hogy az alkotmánybíró választásnak mi köze van Soros Györgyhöz, de ilyen lehetett volna a plakáttörvény eredeti változata, amelynek az elfogadása sokkal inkább lett volna a Magyar Szocialista Párt érdeke, mint a Fideszé. Tehát az, hogy politikai ügyekről parlamenti képviselők egymással beszélgetnek, akár megegyeznek és ezeket a megegyezéseket természetesen nyilvánosságra hozzák, a parlamentáris demokrácia normális működésének a része. Ha ennek végleg búcsút mondunk, akkor ne reméljünk semmi jót, mert Magyarországon minden nehézség ellenére mégis a parlamentáris demokrácia testesíti meg a politikai szabadságot és a népakaratot, és ennélfogva a rendszerváltozás óta a legalkalmasabb keret számtalan bajunk orvoslására.

A Soros-ellenes kampánnyal Önök húztak egy olyan demarkációs vonalat a kormányoldal és az ellenzék között, ami szinte átjárhatatlan. 

- Én ezt nem látom.

A nagyon erős gyűlöletkampánnyal. 

- Nem állítom, hogy kormányoldalon ne hangzottak volna el olyan kijelentések, amelyek vitathatók vagy vitatandók, de összességében a kormány mondanivalóját bevándorlásügyben egyáltalán nem a gyűlölet irányítja, hanem a józan ész. 

Akkor miért Soros Györgyről szól a kormánykommunikáció?

- Én Soros György nevét ki nem ejtettem...

Ebben az interjúban még nem.

- Ehhez képest kegyed most sokadszorra említi Soros György nevét. Ha Soros Györgyről kérdezi a véleményemet, akkor az ismert, és az ő véleménye is ismert a bevándorlással kapcsolatosan, és az ezzel kapcsolatos tanai is széles körben ismertek. A kormány ezeket károsnak, veszélyesnek tartja és látja azt a befolyást, amelyet Soros György európai intézményekre és egyes tagállamokra, illetve az általa pénzelt civil szervezetekre gyakorol. Ez az ellenzék és a kormány kapcsolatában csak azért eredményezhetett változást, mert az ellenzék a bevándorlási vitában Soros György pártjára állt.


VOLT-E FIDESZES TELEFON AZ ÁSZ-HOZ?

Az ÁSZ veszélyezteti a választás tisztaságát, az ellenzéki pártok szereplését a választásokon a mostani vizsgálataival? Azáltal, hogy a Jobbikra, 662 milliós büntetést ró, de valamennyi ellenzéki pártot megbírságolta, az LMP-nek például 9 millió forintot kellene fizetnie. 

- Hát ha jól látom, akkor itt végső döntés egyetlenegy esetben sincsen. A felmerülő bírságok összege közül az egyetlen olyan, ami egy párt költségvetésének érdemben komoly terhet jelent, csak a Jobbiknál merült föl. Ez viszont nem a Fideszre tartozó ügy. Az Állami Számvevőszéknek a jogszabályok alapján kell eljárni és nem lehet tekintettel a pillanatnyi politikai helyzetre. És hogy erre az Állami Számvevőszék nincs tekintettel, azt az ügy időzítése is jól bizonyítja, mivel az én megítélésem szerint  a bírság kilátásba helyezésének időpontja politikailag a Jobbiknak használ, nekünk pedig árt.

Az áldozatszerep hálás szerep a politikában. 

- Így van. A Jobbik az áldozat szerepében tud tetszelegni. 

Nehéz elvonatkoztatni attól, hogy Domokos László ÁSZ-elnök fideszes parlamenti képviselő volt. Európai lapok, német újságok is arról cikkeznek, hogy kormányzati nyomásra cselekedett. 

- Ha egy német lap Magyarországról állít valamit, annak szinte biztosan az ellenkezője igaz. A Domokos László vezette számvevőszékkel szemben az elmúlt hét évben az ellenzéki pártok sem vetették fel soha a politikai elfogultság vádját. A Jobbik most viszont nem jogi, hanem politikai érvekkel támadja az ÁSZ-véleményt. Ami pedig a politikai elfogultság szerintem alaptalan vádját illeti: Domokos László helyettese Warvasovszky Tihamér több mint egy évtizeden át volt szocialista városvezetője Székesfehérvárnak és az MSZP parlamenti képviselője.

Akit a baloldalon árulónak tartanak. 

- Az a baloldalt minősíti, de ettől még a tény, az tény marad. Az elmúlt 7 évben, mióta ők vezetik az ÁSZ-t senki nem vitatta sem az önkormányzatok gazdálkodásának, sem a pártok és pártalapítványok sokszori vizsgálata kapcsán, hogy az Állami Számvevőszék szakmai alapon, a jogszabályokat betartva jár el.

Veszélyezteti az ÁSZ az ellenzéki  pártok választási szereplését ? Jó megoldás lenne, hogy a bírságokat a választás után fizessék meg? 

- Én politikai alapon tudok mérlegelni, az ÁSZ-nak viszont kizárólag a jogszabályok alapján kell eljárni és még a látszatát is szeretném elkerülni, az ÁSZ indokolási kötelezettségét magamnak vindikálom, hiszen csak azt a két jobbikos plakátszerződést ismerem, amelyek a sajtóból megismerhetőek voltak. Ezek a szerződések, amelyet a Jobbik a Publimonttal, Simicska Lajos cégével kötött iskolapéldái a színlelt szerződésnek. Ezeknél jobb példát az elmúlt évtizedekből a színlelt szerződésre keresve se lehetne találni. A színlelt szerződés pedig semmis, és a "leplezett" jogviszony alapján kell megítélni. Itt nyilvánvaló, hogy a színlelt adásvétel valójában egy bérleti jogviszony, amely a szinte ingyenesen teszi lehetővé a Jobbiknak, hogy 9 hónapon át 1000 plakáthelyen hirdessen, majd e plakathelyek vissza fognak kerülni az eladó cég tulajdonába. Ez nyilvánvalóan jogellenes. Az, hogy politikailag nekünk kifejezetten káros, hogy ez az ügy esetlegesen most ölt testet bírság formájában, nem változtat azon, hogy az Állami Számvevőszék nem is tehet mást, minthogy a jogszabályokat követi és a jogszabálysértést szankcionálja. Hogy van-e jogi lehetőség arra, hogy a Jobbiknak később kelljen a bírságot fizetni, azt az Állami Számvevőszéknek kell megítélnie. A mi politikai érdekeinkkel ellentétes, hogy egy választási kampányban a Jobbik - miközben gyakorlatilag ingyen hirdet - az áldozat szerepét játszhassa el a saját jogellenes tevékenysége következtében alappal kiszabott bírság miatt.

Ami Simicska Lajost illeti: valószínűsíthetjük, hogy amikor a Fidesznek biztosított plakáthelyeket, akkor is hasonló módon tette és hasonló kedvezményeket adott. 

- Valószínűsíteni természetesen bármit lehet, csak a konkrét esetben ez minden valóságalapot nélkülöz, tényszerűen nem igaz. A Fidesz soha nem vásárolt plakáthelyeket senkitől, tehát ilyen típusú színlelt szerződés fel sem merülhet. Még egyszer szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy érdemes elolvasni a sajtóban megjelent jobbikos plakátszerződéseket. Amikor az ellenzék egy része a korábban szalonképtelennek és szélsőjobboldalinak minősített Jobbikkal szolidaritástüntetésen jár násztáncot, vagy éppen az MSZP éppen aktuális miniszterelnök-jelöltje pénzt ajánl fel a Jobbiknak, akkor úgy tűnik, hogy a balliberális politikai körökben a Fidesszel szembeni vádaskodás lehetősége nemcsak az elveket, de az olvasni tudás és a szövegértés képességét is felülírja. 

Ha az ellenzéki pártok nem fizetik be az ÁSZ által rájuk rótt pénzbüntetéseket, lehet olyan szankció, mely nehezíti/akadályozza a választáson az indulásukat? 

- Nem lehet ilyen következménye, a választási indulásra való jogosultság nem nem függ össze az ÁSZ-bírsággal.

Azt ki tudja jelenteni, hogy a kormányoldalról nem érkezett telefon Domokos Lászlóhoz vagy az ÁSZ-hoz?

- A mi részünkről ilyen igény soha nem fogalmazódott meg.

A Jobbik nincs az önök célkeresztjében? 

- Az Állami Számvevőszék nincs a mi célkeresztünkben. A Jobbikkal fennálló vitáinkat a Jobbikkal vívjuk meg. Független állami intézmények ilyen vitában nem vehetnek részt.

Az véletlen, hogy az ÁSZ 2018-as első féléves munkatervében kizárólag ellenzéki pártalapítványok vizsgálata szerepel? 

A Fidesz pártalapítványának vizsgálatát idén fejezte be az ÁSZ. A jövő év első felében folytatott vizsgálat eredménye a nálunk tapasztalt gyakorlat szerint az év második felében lesz ismert. Nem látok tehát az időzítés mögött semmilyen politikai szándékot, viszont kétévente törvényi kötelezettség a pártalapítványok ellenőrzése - ami egyébként szerintem indokolatlanul gyakori -, így az ÁSZ-nak a jogszabály minimális mozgásteret hagy a vizsgálat időzítésének meghatározásakor.

A KÉTHARMAD A CÉL?

Jövő tavasszal túl tudják szárnyalni a 2010-es választási eredményt? Akkor 53 százalékot ért el a Fidesz.

- Nem tartom valószínűnek.

A 2010-es az abszolút csúcs?

- Erről csak a választópolgárok dönthetnek, de én nem tartom valószínűnek a "csúcsjavítást." A cél az az, hogy a Fidesz és a KDNP pártszövetsége tudjon kormányt alakítani, ehhez pedig száz mandátumra van szükség.

A cél a kétharmad?

- A cél az, hogy a Fidesz és a KDNP pártszövetsége tudjon kormányt alakítani, ehhez pedig száz mandátumra van szükség.

A Soros György által cáfolt és hazugságnak minősített "Soros-terv" megvalósulásának a megakadályozására sincs szüksége a Fidesznek a kétharmadra? 

- A kérdésben van egy olyan állítás, amelyet nem lehet nem cáfolni, mivel nem én cáfolom, hanem maga Soros György cáfolja a saját cáfolatát. Tehát Soros György a saját tervét Soros-tervként, „az én tervem a migrációról” - angol nyelven - szó szerint így tette közzé. Tehát Soros-terv létezik, hogy ennek milyen hatása, milyen befolyása van, erről lehet vitatkozni, de ha valaki tud olvasni, akkor arról, hogy ez a terv létezik, szerzője és névadója egyaránt Soros György, erről nagyon nehéz vitatkozni.

Soros György személyes videóüzenetében hazugságnak nevezte a nemzeti konzultációs kérdéseket - a "Soros terv ellen". 

- Bocsánat, de akkor az ön állítsa nem az, hogy a Soros-terv nem létezik, hanem, hogy a Soros-terv létezik ugyan, de annak állításai részben eltérnek a Nemzeti Konzultáció állításaitól. Ez egy másik vita... A kérdésére válaszolva, a gazdasági eredmények megőrzéséhez és a bevándorlás feltartóztatásához arra van szükség, hogy 2018 tavaszán is Orbán Viktor alakíthasson kormányt. Természetesen annál nagyobb a legitimációja egy kormánynak, minél nagyobb bizalmat kap a választóktól.

A kötelező kvóta ellenes alkotmánymódosítást ezek szerint levették a napirendről? Ahhoz szükséges a kétharmad. 

- Nincs erről szóló döntés. A helyzet annyiban változott az alkotmánymódosítás Jobbik általi elutasítását követően, hogy az Alkotmánybíróság hozott egy határozatot, amely az alkotmányos identitást és ezzel összefüggésben a kvótakérdést értelmezte. Ez egy komoly alkotmányos segítség, bizonyos értelemben kevesebb, más értelemben még több is, mint egy alkotmánymódosítás. Az Alkotmánybíróság döntése részben ezt az ügyet orvosolta, hogy ez elégséges vagy sem, azt nem tudjuk addig megmondani, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió letesz erről az őrült tervről vagy sem. Amiért mi harcolunk, az az, hogy Brüsszel ne hozzon olyan döntést, amely Magyarországra kötelező kvótákat kényszerít. Azt szeretnénk elérni, hogy ilyen döntés ne szülessen.

Népszavazás? 

- Volt már egy népszavazás.

Ön indokoltnak tartana egy újabb népszavazást a kötelező kvótával szemben? 

- Én pillanatnyilag semmit nem tartok indokoltnak azon kívül, hogy Brüsszelben a lehető legerősebb felhatalmazással küzdjünk az ellen, hogy egy végrehajthatatlan, Európára nézve káros és az Európai Uniónak rendkívül sokat ártó terv lekerüljön a napirendről. Bízzunk abban, hogy a józan észnek és a racionális érveknek is lehet szerepe a döntéshozatalban. Aki kvótát akart, annak szembesülnie kellett azzal, hogy a kvóta nem működik.


SOROS A 2018-AS FIDESZ-KAMPÁNYBAN IS JELEN LESZ

Tudnak 2018-ban Soros György nélkül kampányolni?  Úgy, hogy januártól áprilisig Soros György egyáltalán nem jelenik meg, sem az arcképe, sem a neve a kormányzati, illetve a Fidesz-hirdetésekben, plakátokon? 

- Tekintettel arra, hogy a mostani beszélgetésünk során is a sokadik kérdést teszi fel Soros Györggyel kapcsolatosan, ezért logikus következtetés, hogy az amerikai milliárdos a kampányban is jelen lesz. Itt nem csupán arról van szó, hogy Soros György szimbolikus alakja a bevándorlást támogató politikának, hanem arról, hogy ő effektív lobbitevékenységet fejt ki Magyarország ellen. Maffiaállamnak nevezte Magyarországot. Mind az európai döntéshozatalban, a Bizottság és az Európai Parlament szintjén, mind az egyes tagállamoknál, mind az általa uralt sajtóban és az általa támogatott civil szervezeteknél nagyon komoly nyomást gyakorol a migráció támogatása és Magyarország lejáratása érdekében. Ezt mi a kampányban sem fogjuk elhallgatni.

Azt mondta Orván Viktor miniszterelnök egy tavalyi, decemberi interjúban, hogy 2017 Soros, illetve a Soros-szervezetek kiszorításának az éve lesz. Ön szerint sikerült?

- Ez egy hosszabb küzdelem, időarányosan jól állunk.

Nem sikerült? 

- Még nem fejeződött be.

A Soros-ellenes offenzíva a CEU-tól - Szita Károly felhívásával, hogy a Soros-szervezeteknek lehetőleg már egy bérelt irodájuk sem legyen sem Pécsett, sem Debrecenben, sem Miskolcon - már elérkezett a városokig. Hogyan tudják még a "kiszorítást" fokozni? 

- Én az offenzívát szeretném annyiban vitatni, hogy amikor Soros György a világ egyik leggazdagabb embereként Magyarországot maffiaállamnak nevezi, majd nem tudjuk milyen minőségben Brüsszelbe jár az Európai Unió legmagasabb szintű vezetőivel egyeztetni, sőt, közvetlenül egyeztet azzal az európai parlamenti jelentéstevővel, aki a felső korlát nélküli kötelező kvótákat ránk erőszakolni kívánó migrációs döntést előterjeszti, akkor mi európai színtéren alapvetően védekezünk. Tehát mi állunk támadás alatt, a támadás lényege az, hogy az Európai Unió által helyesnek vélt migrációs politikát Magyarországra is rá kell kényszeríteni. Mi a Soros György által támogatott civil szervezetekkel a migráció ügyéig ugyan sokszor nem értettünk egyet, néhányszor pedig egyetértettünk, de békében éltünk egymás mellett.

A miniszterelnök tusnádfürdői beszéde, amikor külföldi ügynököknek, ágenseknek nevezte a civil szervezetek munkatársait...

- Csak azt szeretném mondani, hogy addig, amíg a migráció ügye nem határozta meg az európai politikát, addig a mi viszonyulásunk is más volt. De 2015 óta, mióta Magyarországot arra akarják kényszeríteni, hogy mi fogadjuk el azt, hogy Magyarországnak is bevándorlóországgá válik, igyekszünk minden alkotmányos eszközzel ellenállni. 

A Soros-ellenes kormánypropaganda, illetve a migráció-ellenes kormánykommunikáció a szélsőséges. 

- Hol? Mennyiben? Először is: én nem utasítom azt el, hogy a stílusról is beszéljünk, csak először érdemes a tartalomról beszélni. Hogyha valaki azt mondja, hogy a tartalom tekintetében a magyar kormánynak száz százalékig igaza van, de a stílussal nem ért egyet, akkor ez a vita már rögtön más keretek között zajlik. A tartalom tekintetében a mi alapállásunk világos, el kell olvasni a miniszterelnök ezzel kapcsolatos beszédeit, amelyekben teljesen világossá teszi, hogy a migránsok áldozatok. Áldozatai annak a súlyos tévedésen alapuló politikának, amely nem helyben segít a bajok megoldásában, hanem Európában akar segíteni lehetetlen integrációs feladat elé állítva a kontinens társadalmait.

Ön is azt mondta, hogy Magyarországon nem lesznek mecsetek. 

- Mi úgy gondoljuk, hogy ez a keresztény vagy még pontosabban zsidó-keresztény kultúra, amely Európát évszázadokon át meghatározta fontos, megőrzendő érték. A bevándorláshoz való viszonyunkat is ez határozza meg.

Fidesz-győzelem esetén mi lesz a következő "Soros-ellenes" intézkedés? 

- Minden olyan lépésre szükség van, amely a bevándorláspolitika Brüsszel által jelenleg erőltetett formáinak a megakadályozására alkalmas. 

Ön szívesebben látná a CEU-t Bécsben, Prágában, bárhol máshol, mint Budapesten? 

- Nem érzem úgy, hogy az én feladatom a CEU működési helyéről állást foglalni.

Azt komolyan gondolja, hogy Németh Szilárdnak puha és bársonyos a stílusa? 

- Én amikor ezt mondtam, pontosan fogalmaztam, szemben a most az eredeti szövegkörnyezetből kiragadott idézettel.

Kövér László állította tavaly saját magáról, hogy olyan mint egy barna, puha plüssmaci... 

-  Igen és én azért utaltam Kövér László korábbi szavaira Nemeth Szilárd kapcsán szerintem helyesen, mert a hozzám intézett kérdést megelőző hétvégén Botka László még MSZP-s miniszterelnök-jelöltként Ceausescu-val, Vona Gábor pedig Rákosival hasonlította össze a miniszterelnököt. És fenntartom, hogy ehhez képest, az ellenzék ilyen brutális  durvaságához képest a mi sokszínű retorikánk - beleértve Németh Szilárdét is - puha és bársonyos. 

Surján László és Lázár János pedig Martin Schultzot hasonlította Hitlerhez. Az után, hogy a német szociáldemokraták elnöke, az Európai Parlament volt elnöke azt mondta, hogy szerinte egy egyesült Európára lenne szükség, és aki csatlakozik ehhez a klubhoz, az klubtag lesz, aki meg nem, az kiszorul. 

- Az biztos, hogy Martin Schultz az Európai Unió egyik sírásója. A diplomáciában mindig megfontolandó, hogy érdemes-e minden gondolatunkat a nyilvánossággal megismertetni, de fogalmazzunk pontosan: Lázár János nem egy személyt hasonlított Hitlerhez, hanem Schultznak azt a fajta ultimátumát és diktátumát, amely minden létező uniós közösségi jogi alappal szemben áll és ellentétes. 

A német-magyar kapcsolatok szívélyesebbé válnak, ha ismét Orbán Viktor alakíthat kormányt tavasszal, vagy Berlin feszültebb lesz? 

- Nem tudjuk mikor és milyen összetételű német kormány alakul. Pártközi kapcsolataink működnek, a CDU/CSU frakcióvezetőjével és a CSU csoportvezetőjével én is találkoztam decemberben Berlinben. Amíg azonban nincs német kormány, nem ismerjük az egyes tárcák vezetőit, addig különösen nehéz még a közeljövőt is megjósolni. A német közvéleményen belül érdemes a sajtót és a politikát valamelyest különválasztani. Még akkor is, ha ma a német politika sajnálatos módon mentes azoktól a nagy egyéniségektől, akik nem hagyták magukat a sajtó tendenciózus tudósításaitól napi szinten befolyásoltatni. Néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve a német politikából ez a fajta önsúly hiányzik. Ezért a német sajtóban jelen lévő, a magyar kormánnyal szembeni gyűlölet, amely szinte minden politikai cikkből kiviláglik, károsan befolyásolja a német közéletet. De a politikai kapcsolataink ennek ellenére a CSU-val kiválóak, a CDU-val jók, kiegyensúlyozottak. Ha nem is mindenki ért bennünket, mégis nagyon sok barátunk van Németországban. Tehát a politikai kapcsolataink összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a sajtóban való megjelenésünk Németországban, bármilyen nehéz is azt az intoleranciát leküzdeni, amit a német média a magyar kormánnyal szemben érez.

Ennek mi az oka? 

- A német sajtó 70-80 százaléka egyértelműen baloldali vagy zöld szimpatizáns. Őszinte és leplezetlen gyűlölettel tekintenek mindazon értékekre, amelyet a magyar kormány képvisel, a keresztény gyökerek fontosságára, a valódi konzervatív politikára, a hagyományos családmodell megbecsülésére és védelmére, a nemzetállamok Európájára. A német sajtóban ezzel szemben kevés kritikus vagy akár csak objektív hang jelenik meg, és a német sajtó nem olyan sokszínű, mint a magyar, ez a szomorú helyzet. Ha valaki nem hisz nekem, olvassa el az egyik legtekintélyesebb szociáldemokrata politikusnak, Klaus von Dohnányinak, Hamburg volt főpolgármesterének a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) felkérésére írt, az interneten is elérhető tanulmányát, amely kifejezetten a magyar politika német sajtóbeli megjelenését vizsgálta.


2018: ŐSZINTÉN A SZEMÉLYES POLITIKAI AMBICIÓKRÓL

Ez egy szilveszteri nagyinterjú, de visszatérve a karácsonyra: a fél országot meglepte a karácsonyi Facebook-posztja, ami a legkevésbé sem a szokásos öltönyös-nyakkendős konzervatív üdvözlet volt. 

- Kicsit meglepett, de cseppet sem zavart az ezzel kapcsolatos bulvárfelhajtás. Egy évvel ezelőtt ugyanilyen képet tettem ki. Tavaly még nem váltott ki ilyen érdeklődést, ebből látszik, hogy a magyar közgondolkodás sajnos alapvetően politikai és nem alkotmányjogi, hiszen ugyanez parlamenti alelnökként nem volt olyan érdekes, frakcióvezetőként már igen. A kép a valóságot ábrázolta.

Arról szólnak a hírek, hogy Trócsányi László külügyminiszter vagy brüsszeli nagykövet lehet a választások után, ha ismét Orbán-adminisztráció lesz.  Bár időközben azt is hallani, hogy Szijjártó Péter marad a külügyminiszter, Lázár János távozása esetén sem lép a helyére. Ön vállalná az igazságügyi tárca vezetését?

- A kormánypártoknál az a világos elv, hogy a választásokat kell megnyerni, ott kell jól szerepelni, hiszen a választási eredmény ismerete nélkül azt sem tudjuk, hogy ezek a kérdések aktuálisak-e egyáltalán. Mégis helytelenül, de kivételt teszek: személyesen a legjobban annak örülnék, ha Trócsányi László maradna igazságügyi miniszter. A vele való együttműködés parlamenti alelnökként és frakcióvezetőként is kiváló volt, nemzetközileg elismert jogászprofesszor és senki nála jobban nem tudná ellátni az igazságügyi miniszteri feladatokat.

Frakcióvezető szeretne maradni Fidesz-győzelem után? 

- A lehető legőszintébben: semmilyen politikai tisztségre vonatkozó ambícióm nincs. 

További belföldi híreink