Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2018-12-29 13:45:00

Egy százalékos adóemeléssel növelhetnék minden pedagógus és egészségügyi dolgozó bérét?

A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke nem ért egyet azzal, hogy 9 százalék legyen a személyi jövedelmi adó, mert szerinte az egykulcsos adó önmagában káros. Surányi György arról is szólt, hogy bár a verseny híve a munkaerőpiacon is, nem ért egyet a munka törvénykönyvének módosításával.

 

 

„Kétségtelen tény, hogy az elmúlt két évben a gazdaság növekedése tekintélyes. Ebben az évben valószínűleg közelebb lesz az 5 százalékhoz, mint a 4,5-hez. Ezzel a régión belül egy jó átlagos teljesítményt nyújt a magyar gazdaság” – erről beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Surányi György.

A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint ugyanakkor azt is látni, hogy a magyar társadalom életszínvonalán van mit behozni. Hozzátette: azt is figyelembe kell venni, hogy az eredmények úgy jönnek ki, hogy 2010 és 2018 között a magyar gazdaság átlagos éves növekedésüteme alig haladja meg a 2 százalékot, tehát átlagosan a növekedésünk a régión belül a közepesnél valamivel gyengébb, az elmúlt évben, és ebben az évben viszont jobb.

Mint mondta, a külső adottságok kedvezően befolyásolják a teljesítményünket, ilyen például az Európai Uniótól kapott kiemelkedően magas támogatás, ez évente a magyar össztermék 4-4,5 százalékát éri el. Ilyennek tekinthető a példátlan cserearány javulás: a nyersanyag és energiaárak lényegesen lecsökkentek az elmúlt három év átlagában, ez önmagában is nagy lökést ad a gazdaságnak. De ilyen az Európai Unióban elfogadható volt a konjuktura, ez is húzta magával a gazdaságot. Kedvezően befolyásolja a teljesítményt az is, hogy azok az emberek, akik hiányoznak a magyar munkaerőpiacról, meglehetősen jelentős összegeket küldenek haza.

Két időszak közti különbség

1997-ben, 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben volt hasonlóan nagy növekedés. Surányi szerint a külső feltételeik akkor lényegesebben kedvezőtlenebbek voltak, mint most, hiszen akkor még nem voltunk az Európai Unió tagjai. Az MNB volt elnöke arról beszélt, a magyar gazdaság abban az időszakban nagyon jelentős reformokon esett keresztül, és ennek következtében az egyensúlymutatók összességében kedvezőbben alakultak, mint jelenleg. Példaként hozta, hogy az államadósság 51 százalékra csökkent, lényegesen jobb volt a költségvetési újraelosztás aránya, nagy különbség az is, hogy a magánberuházások aránya magasabb volt ezekben az években.

Surányi arról beszélt, most is nagyon sok olyan különadó szerepel, aminek nem kéne, az áfa szerepével elvben egyetértene, ha ezzel szemben nem az egykulcsos adó lenne, és nem a gazdagok preferálása játszaná a főszerepet.

Gyengébb termelékenység

Úgy véli komoly probléma, hogy ma a beruházásoknál az állam a fő megrendelő. Az MNB volt elnöke szerint középhosszú távon az a tény, hogy az állam szerepe a meghatározó, az állam újraelosztása a döntő, az állam szervezi a gazdaságot, olyan helyeken is, ahol hatékonyabb lenne, ha a piac lenne a meghatározó, ennek az a következménye, hogy a termelékenység lényegesebben gyengébb.

Nagy különbség van abban is a két időszak között, hogy ennyi ember nem vándorolt ki az országból. „Az a szellemi kapacitásveszteség, az a szakmai veszteség, az mára egyre világosabban látszik, hogy korlátozza a középhosszú távú növekedésünket” – fogalmazott. Szerinte a munkaerő szabad áramlásának koncepcióját új alapon végig kellene gondolnia az Európai Uniónak. 

Nem ért egyet az egykulcsos adóval

A bérek kapcsán megjegyezte, hogy ha Magyarország egykulcsos adót működtet, akkor soha nem lesz pénz arra, hogy az állami túlsúlyú egészségügyben és oktatásban tisztességes béreket tudjanak adni.

Az az 1 százalék, amivel csökkentették a személyi jövedelmi adót teljesen célszerűtlen, ezzel szemben, ha 1 százalékkal növelték volna azt, akkor 50 százalékkal lehetne emelni az összes pedagógus, vagy egészségügyi dolgozó bérét.

Mélységesen nem ért egyet azzal, hogy 9 százalék legyen a személyi jövedelmi adó, mert minden ilyen irányba tett lépés a jövedelem differenciálódás további növekedését eredményezi. Úgy véli, az egykulcsos adó önmagában káros, nem csak a szociális hatásai miatt, hanem a gazdaság növekedése okán is.

Kiszolgáltatottak a munkavállalók

Munkaerőpiacon is a verseny híve, személyesen megtapasztalta, hogy a rugalmatlan, túlcentralizált munkaerőpiacnak milyen súlyos következményei vannak. Magyarországon szerinte messze túlmentek azon a ponton, ami Surányi ízlésének még elfogadható. „Magyarországon a munkavállalók olyan mértékben kiszolgáltatottak a munkaadóknak, olyan mértékben nincs egyensúly a két fél között, a törvények olyan fokon egyoldalúak, ami tulajdonképpen roppant káros” – vélekedett a volt jegybank elnök.

atv.hu

További belföldi híreink