Itthon

2017-12-16 06:50:00

Ma már bevallható állásinterjún, ha valakinek kisgyereke van?

Minél jobban érzik magukat a dolgozók egy munkahelyen, annál nagyobb a produktivitásuk. Úgy tűnik, a munkaerő­hiány és az új generációs elvárások a hazai munkáltatókat is mindinkább rászorítják a családbarát intézkedésekre. Egyelőre főleg a külföldi cégek járnak elöl a jó példával. A Hetek cikke.

Ma már bevallható állásinterjún, ha valakinek kisgyereke van?

A lap által megkérdezett édesanyák úgy érzékelik, hogy ma már nem jelent feltétlenül hátrányt egy állásinterjún bevallani azt, ha több kisgyermekük van – az állást megkapják ugyan, de az már többnyire az ő gondjuk, hogy miként teljesítik a munkaköri elvárásokat. Ez a kereskedelemben vagy a vendéglátásban különösen nagy feladvány, ahol sokszor hétvégente, vagy esténként is dolgozni kell. Ha nagy ritkán szóba jön egy részmunkaidős opció, az sokszor összevont munkaidőt takar, azaz heti 20 órát kell például kétszer tíz órában ledolgozni, amit családosként szintén nem egyszerű kivitelezni.

„Máig nagyon kevés a részmunkaidős lehetőség, pláne elérhető távolságban” – mondta az egyik háromgyerekes anyuka,

aki ráadásul nem is egy eldugott faluban lakik, hanem Budapesten. Ő most csak azért képzi át magát, mert úgy látja, hogy az IT-szektor az egyetlen, ahol számottevő a távmunka-lehetőség. „Az is sokat számít, hogy sok nagyvállalat – autógyártók, IT-cégek, gyógyszergyártók – céges óvodákat és bölcsődéket tartanak fenn, szinte korlátlan nyitvatartással. No, meg magánegészségügyi szolgáltatásokat biztosítanak nemcsak a dolgozóiknak, hanem azok családtagjaiknak is” – tette hozzá az anyuka.

„A bank, ahol dolgozom, a válság idején, a 2010 körüli években még rabszolgatelep volt – megtapasztaltuk, hogy bármikor lecserélnek bárkit, ha nem hozza az elvárt maximumot. Akkoriban spórolásként akartak minél kevesebb emberből minél többet kihozni, míg ma ez inkább a krónikus emberhiány miatti szükségállapot” – mesélte a lapnak egy 42 éves anyuka. Ő két kisiskolás gyerekkel a háta mögött dolgozik teljes munkaidőben a bankszektorban, ami szerinte amúgy sem a családosok Mekkája. Mint mondta, két éve indult meg náluk egy enyhülés, miután több kollégája munkahelyet váltott vagy külföldre ment, így az ő cégüknek is egyre komolyabb kihívást jelent az emberek megtartása.

Ennélfogva a béremelésen túl a teljesítmény hangsúlyosabb értékelésével, a cafeteria juttatások kibővítésével, szabadidős programokkal, a dolgozó- és családbarát szolgáltatások feldúsításával igyekeznek javítani a munkafeltételeken, s elmozdultak a rugalmasabb munkaszervezés felé.

Felmérések szerint a munkaerőpiac legaktívabb korcsoportjai, azaz a 45 év alattiak számára az anyagiakon túlmenően kiemelt szempont lenne, hogy a magánélet és a munka minél inkább összeegyeztethető legyen.

Ennek meghatározó szerepe van a gyerekvállalás alakulásában is, amit jól mutat, hogy régóta azokban az európai országokban a legnagyobb a termékenység, ahol magas a nők (részmunkaidős) foglalkoztatottsága – például Dániában, Hollandiában vagy Franciaországban.

Részmunkaidős foglalkoztatás terén hazánk még mindig a sereghajtók között van: míg az EU-átlag 32-33 százalék, a magyarországi arány 8 százalék. Ennek oka a munkavállalók szempontjából az alacsony hazai bérszínvonal, a munkaadók részéről pedig az adminisztrációs többlet vagy a munkaszervezési módszerek megváltoztatása. A részmunkaidő tipikusan a magas – a mienknél 4-6-szor magasabb – bérszínvonalú országokban, a szolgáltatói szektorban, azon belül is a nagyvállalatokra, kereskedelmi láncokra jellemző, amelyek kifejezetten a kisgyerekes munkavállalókra építenek. Jó példák ebből a szempontból a hazánkban is népszerű DM, Rossmann vagy Deichmann üzlethálózatok, ahol az alkalmazottak túlnyomó része nő, többségük részmunkaidős, és kiugró a gyesen, gyeden lévők aránya. Azt, hogy a rugalmas munkaszervezés hosszú távon gazdaságilag is kifizetődő lehet, jól mutatja, hogy ezek a cégek az elmúlt évtizedben nemcsak talpon maradtak, hanem bővülni is tudtak.

„Ha más nem, a munkaerőhiány egyre több céget a családbarát megoldások irányába fordít”

– vélekedett a Hetek kérdésére a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom programvezetője, Ujvári Enikő is. A tervezett gyerekek megszületéséért küzdő civil szervezet 2013 óta oszt Családbarát Vállalat Díjat, amelyre évről évre egyre több cég pályázik. „A családbarát díj egyik idei nyertese egy hazai IT-kisvállalkozás lett, amelynek az alkalmazottai háromnegyed részt férfiak. A cég többek között workshopokat szervez az apukáknak családi szerepekről, időbeosztásról, munkamegosztásról és hasonló témákról” – számolt be Ujvári, aki szerint az, hogy egy cég mennyire képes a szemléletváltásra, elsősorban a vezetők rugalmasságán és elkötelezettségén múlik.

Munka és magánélet egyensúlyának kialakítására jellemzően a külföldi, illetve nemzetközi cégek helyeznek hangsúlyt, de egyre fogékonyabbak erre a hazai vállalatok is. A mozgalom egyik etalonnak számító mentorszervezete a családbarát díjat többször is elnyert British Telecom (BT) magyarországi regionális szolgáltatóközpontja. Szabó Zoltán ügyvezető a Heteknek elmondta: a hazánkban 2300 főt foglalkoztató cég dolgozóinak összesen 1000 gyermeke van, az átlagéletkor 31 év, és minden szinten 50-50 százalék a nők és férfiak aránya.

A teljes cikk a Hetek pénteken megjelent számában olvasható.

atv.hu

További belföldi híreink