Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2017-12-15 05:10:00

Brutális adat: Kína után Magyarországon halnak meg legtöbben a rossz levegő miatt

A népességszámot tekintve Magyarországon követeli az egyik legtöbb halálos áldozatot a szállópor, és az annak következtében kialakult egészségügyi állapot romlása. A statisztikák finoman szólva sem adnak okot az örömre. A szállópor jelentős részéért a fűtés a felelős, ami a tél beköszöntével még jelentőseb terhet róhat az emberekre. Az atv.hu megszólaltatta Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnökét, aki a felelőtlenségben és a forráshiányban látja a probléma fő okait.

Brutális adat: Kína után Magyarországon halnak meg legtöbben a rossz levegő miatt
(Képünk illusztráció)

Az ATV műsorvezetői csütörtök reggel döbbentek meg azokon az adatokon, amelyekre a szállópor okozta korai elhalálozás szóló statisztikákból hívta fel a figyelmet a Start című műsor egyik vendége, Harmat Ádám. „Ha népességszámra lebontjuk, akkor Kína után, éppen hogy lemaradva a másodikak vagyunk a globális listán” – mondta a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének, a World Wildlife Fund magyarországi szervezetének projektmenedzsere.

A jelentést arra a becslésre alapozzák, hogy a szívbetegségek, agyvérzés, tüdőrák vagy hörghurut egy adott országban milyen arányban tulajdonítható a szennyezett levegőnek. Eszerint Kínában egymillióból 953,7 elhalálozás köthető a rossz levegőhöz, Magyarországon pedig 937,6, amivel az európai OECD országok között elsők lettünk. Érdekesség, hogy még a közismerten szennyezett levegőjű Indiát is lehagytuk ebben az adatsorban.

Évente 13 ezer haláleset

Megdöbbentő adat, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországon csak a PM2,5-részecskeszennyezés miatt évente 12 800 ember hal meg – ez a szám egész Európára kivetítve 430 ezer fő. Ennél is nagyobb probléma, hogy a légszennyezés által okozott megbetegedések száma nagyságrendekkel nagyobb, mint az elhalálozásoké.

Mi az a PM2,5?
A szálló por a levegőben szuszpendált szilárd és /vagy folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek (PM10) nevezik, a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjűek pedig a „finom” porszemcsék (PM2,5). (Forrás: Zöldmúzeum.hu)

Mindent elégetünk

Az atv.hu Lukács Andrást, a Levegő munkacsoport elnökét kérdezte a fenti statisztikák tükrében a magyarországi légszennyezettséggel kapcsolatban. Elmondása szerint a szemétégetések állnak a háttérben, kiváltképp most, hogy beléptünk a fűtési szezonba. Az emberek mindennel tüzelnek, és szó szerint halálos méreg jön ki a kályhákból és kéményekből. Ráadásul ez még jogsértő is, teszi hozzá a szakértő, hiszen otthon nem szabad égetni, csak az olyan hulladékégető művekben, ahol megfelelő szűrőberendezések állnak rendelkezésre.

És hogy mi kellene ahhoz, hogy a helyzet javuljon? Lukács a felvilágosítást és tudatformálást emeli ki elsőként, mert ahogyan említi, az esetek nagy részében az ismerethiány és a felelőtlenség játszik szerepet. Illetve azokat is megbírságolná, akik égetnek, noha nincsenek arra rászorulva. Tapasztalataik szerint ugyanis nem azok égetnek, akik rá vannak erre szorulva, hanem pont azok, akik látszólag nincsenek. Azokat viszont, akik csak kisebb mennyiségben égetnek figyelmeztetné, a rászorulóknak pedig fűtési támogatást adna, hogy ezzel biztosítsák maguk számára a fával vagy gázzal való fűtést.

Pénz kellene

Ahhoz, hogy kevesebb halálos áldozatot követeljen a légszennyezés és javuljon itthon a levegő minősége, a fűtési szokásokat kell megreformálni. Az atv.hu kérdésére, miszerint, vannak-e erre felülről érkező törekvések, azt mondja, hogy vannak. A környezetügyért felelős államtitkárság próbálkozik: van erre a célra honlapjuk, hirdetéseket is készítenek, a hatóságoknak is tartanak képzéseket, de nagyon forráshiányosak”. Úgy véli, hogy néhány tízmillió forintból nem lehet komoly felvilágosító-kampányt készíteni, a hatóságok pedig túl vannak terhelve, kevés az ember és nem is mindig értenek ahhoz, amihez kellene. „Ide pénz kellene, és nem is olyan nagyon sok” – fogalmazott.

Máris sorolja: a felvilágosító kampányhoz és a hatóságok megerősítéséhez néhány milliárd, ha még a fűtési támogatásokra is gondolunk, akkor mintegy 20 milliárd forint kellene, ami az állami költségvetésben nem jelentős tétel.  Kérdésünkre azt is elmondja, hogy folyamatosan jelzik a felsőbb szinteknek, és levelet is többször írtak. Többek között Lázár Jánosnak, a környezetügyért felelős államtitkárságnak, Varga Mihálynak és az országgyűlési képviselőknek is. A válasz pedig rendre az volt az elnök szerint, hogy dolgoznak a problémán, és köszönik a tájékoztatást, „így megy évek óta ez a játszadozás”.

Ajánlom

További belföldi híreink