Itthon

2017-12-11 20:59:00

A rendszerváltás utáni parlamentben minden tizedik képviselő ügynök volt

Az 1990-ben megalakult új, szabadon választott parlamentben ez megtörtént. Minden tizedik képviselőről kiderült, hogy ügynök volt korábban. Erre derít fényt Ungváry Krisztián kutatása, amelynek részleteit új könyvében publikálta. A történész szerint nem mindenki végzett valódi szolgálatot az állambiztonságnak, de akár kétszer ennyien is lehetnek a valódi érintettek.

A rendszerváltás utáni első parlamentben csaknem minden tizedik képviselő, sőt az Antall-kormány több minisztere is szerepelt az 1990 előtti állambiztonság nyilvántartásába. Ungváry Krisztián történész most megjelent könyvében hozta nyilvánosságra kutatásának legfrissebb eredményeit.

„Amit én feltártam, az egy korántsem teljes információbázis, merthogy az adatoknak egy igen jelentős része most is minősített, tehát könnyen lehet, hogy kétszer annyian vannak, akik ennek az ügynek érintettei. Bármennyien lehetnek. Nem tudjuk, mennyien vannak. Én csak azokat tudtam megírni, akiknek az iratai a levéltárba kerültek” – mondja a könyv írója.

A történész azt is hangsúlyozta, hogy a szó valódi értelmében persze jóval kevesebb valódi ügynök volt. Példaként említette Torgyán Józsefet, a Független Kisgazdapárt nemrég elhunyt korábbi elnökét, aki bár megtagadta az együttműködést a szolgálatokkal, soha nem tisztázta magát. Hasonló eredményre jutott Csurka István múltjának kutatása során is. A kutatási eredmények szerint ugyanis a MIÉP néhai elnöke is megtagadta a valódi együttműködést a szolgálatokkal. Ungváry Krisztián szerint ugyan az állambiztonsági aktákkal is lehet zsarolni döntéshozókat, de gazdasági információkkal, ma sokkal többen tarthatóak sakkban Magyarországon.

Az ellenzék már tucatnyi alkalommal próbált változtatni a törvényeken. Az MSZP is támogatná az ügynökakták valódi nyilvánosságát.

Bárándy Gergely szerint egy óriási hiba volt 1990-ben ezt nem megtenni.

„Ennek igazán akkor lett volna itt a helye és az ideje. Ma már ennek sokkal kisebb a jelentősége, de még azt gondolom, hogy mindig van”- tette hozzá.

Az LMP is több javaslattal állt már elő, ám eddig minden kezdeményezésük elbukott. Demeter Márta elmondta, volt egy olyan törvényjavaslatuk, ami nem a 90 előtti időszakra vonatkozik, hanem a 90 utáni időszakra.

„Ne tegyünk úgy, mintha nem lennének problémák a politika és akár a szolgálatok összefonódásával 1990 után is, úgyhogy azt gondolom, hogy ezt a kérdést majd így komplexen kell kezelni” – vélekedett az LMP-s képviselő.

Az igazságügyi bizottság ülése után több kormánypárti politikust is meg akartunk kérdezni arról, hogy miért nem támogatják a múlt tisztázását, ám Híradónknak senki sem kívánt nyilatkozni.

atv.hu

További belföldi híreink