Itthon

2017-12-07 10:02:00

Sajtószabadság, alapvető jogok: Szijjártóval vitáztak Brüsszelben

Magyarország súlyos vitában áll az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával (LIBE) az illegális bevándorlás ügyében, amely meghatározó sorskérdés a kontinens jövője szempontjából - közölte csütörtökön Szijjártó Péter a testület brüsszeli ülésén.

A kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért - hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett brüsszeli meghallgatáson.

Hozzátette: az álláspontok a legtöbb kérdésben rendkívül távol esnek egymástól, "teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról".

Pardavi: fékek és ellensúlyok rendszere

Több civil szervezet képviselője bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt.

A brüsszeli meghallgatáson Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke kijelentette: az európai uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője hangsúlyozta, az országban létezik még szabad sajtó, azonban nincs sajtószabadság. Rámutatott, utóbbi fogalom "sokkal többet jelent, mint néhány bátor újságíró és szerkesztőség harcát".

Szijjártó: a jelentés "már készen van"

Semmilyen meghallgatás vagy nyomásgyakorlás nem fogja eltántorítani a kormányt a magyar emberek álláspontjának képviseletétől, a kabinet kitart migrációs politikája mellett - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján, miután az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) csütörtöki ülésén a jogállamiság magyarországi helyzete volt a fő téma.

A tárcavezető szerint a LIBE-meghallgatásnak, a Magyarországgal szembeni jelentésírásnak kizárólag az illegális bevándorlás megítélésével kapcsolatos jelentős különbség az oka. Míg ugyanis a LIBE-bizottság és az EP-képviselők jelentős többsége Európa szempontjából pozitív fejleménynek tekinti az illegális bevándorlást, addig a magyar kormány azt veszélyesnek, a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést pedig rossznak, károsnak tartja. Hozzátette, az utolsó lehetőségig küzdeni fognak azért, hogy ne léphessenek életbe a magyar emberek biztonságával, akaratával ellentétes döntések.

"Az európai intézményeknek kutyakötelességük lenne lépéseket tenni Európa biztonságának helyreállítása érdekében ahelyett, hogy egyes tagállamokat kipécéznek" - jelentette ki.

Szijjártó Péter azt is mondta, nincs kétsége afelől, hogy a Magyarországról szóló jelentés "már készen van", "a Magyarország elleni politikai boszorkányüldözést" vezérlő politikai motiváció erőteljesen látszani fog benne, és "nem lesz független" Soros György álláspontjától.

Szerinte a csütörtök délelőtti meghallgatás alapján beigazolódtak Kovács Zoltán kormányszóvivő korábbi szavai a Magyarország elleni politikai boszorkányüldözésről. Magyarországgal szemben kettős mércét alkalmaznak, "kipécézték" az országot - mondta.

A Magyarországnak járó EU-s pénzek ügyében a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországra érkező uniós források jelentős részét, mintegy háromnegyedét nagy nyugat-európai vállalatok használhatják fel.
Szijjártó Péter kérdésre reagált arra, hogy a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás bírósági szakaszba lép. A kormány be fogja mutatni az Európai Bíróság előtt az érveit - kommentálta a hírt.

A kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést végrehajthatatlannak nevezte, mert semmilyen módszerrel nem lehet a schengeni zónán belül erőszakkal egy adott országban tartani a letelepített embereket.

A végrehajthatatlanság mellett azt is mondta, hogy a kötelező betelepítési kvóta teljesen ellentétes a józan ésszel, ahogyan az európai jogszabályokkal, szerződésekkel is, mivel a bevándorlás kérdése nemzeti hatáskör.

Ezért a kormány a szuverenitás megsértésének tekinti, hogy európai intézmények el akarják venni egyes tagországok jogát attól, hogy saját maguk döntsék el, kit engednek be a területükre és kit nem - közölte.

A miniszter kérdésre megjegyezte, hogy a Magyarországot hevesen bíráló, a kötelező betelepítési kvótarendszert "hangosan dicsőítő" országok "olyan remekül teljesítettek" kvótaügyben, hogy az átlagos teljesítési szint elérte a 25 százalékot.

Magyarország európai tanácsi szavazati jogának esetleges felfüggesztését firtató felvetésre Szijjártó Péter úgy reagált: nem szeretne belemenni a "science fiction világába", hiszen még nem tudni, hogyan fog dönteni az Európai Bíróság.

A visegrádi négyek (V4) egységének esetleges meggyengítésére vonatkozó kérdésre a miniszter azt válaszolta: a V4 az EU-n belül ma a legerősebb, leghatékonyabb szövetség, az pedig nem kérdés, hogy ez nem tetszik mindenkinek. A V4 meggyengítésére mindig voltak és lesznek is kísérletek, "ezeken mi egymás között mindig jókat nevetünk" - fogalmazott.

Szintén kérdésre elfogadhatatlannak nevezte azt a megközelítést, miszerint Magyarországon nincs demokrácia. "Nincs semmi, ami miatt szégyellnünk kellene magunkat, amikor a demokráciáról vagy a jogállamiságról beszélünk" - jelentette ki Szijjártó Péter.

Szijjártó: Magyarország betartja a jogszabályokat

Senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, de az elmúlt évek ellenőrizetlen bevándorláshulláma igenis lehetőséget kínált a terrorcsoportoknak arra, hogy eljuttassák a tagjaikat Európába, és tény, hogy jelentősen növekedett a terrorveszély az utóbbi időben - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Magyarország erős Európai Unióban érdekelt, márpedig ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész alapján folytassák le - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett brüsszeli meghallgatáson.

Az ülésen elhangzott bírálatokra reagálva Szijjártó leszögezte: Magyarország betart minden nemzetközi jogszabályt.

Júniusban szavazhatnak

Szijjártó Péter meghallgatásáról az atv.hu elsőként számolt be szombaton. Az ATV főmunkatársa megtudta, a külgazdasági és külügyminiszter képviseli a magyar kormányt az Európai Parlament LIBE-bizottságának csütörtökre tervezett meghallgatásán, melyen az "atombombát", a félelmetes uniós 7-es cikkelyt is tartalmazó "magyar helyzet" - jelentéstervezete lesz napirenden.

Az EP plenáris ülése májusban utasította a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságot (LIBE) a jelentés elkészítésére, hogy a plénum szavazhasson majd egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti az ominózus 7-es cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban. 

A jelentés elkészítésével Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőt bízták meg, aki 2018 márciusában fogja ismertetni a tervezetet a szakbizottság tagjaival. 

A LIBE júniusban szavazhat a dokumentumról, amelyhez az EP több bizottsága is csatolni fogja a véleményét: az alkotmányügyi, valamint a kulturális és oktatási biztosan, de lehet, hogy a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság is.

A jelentés várhatóan 2018 szeptemberében kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé szavazásra.
"Ez az első alkalom, hogy az Európai Parlament a hetes cikk aktiválásával foglalkozik, ezért mindent megteszek, hogy átlátható és alapos vizsgálódás előzze meg a következtetések levonását. A kiegyensúlyozott kép kialakítása érdekében örömmel találkozom a magyar hatóságokkal, civilekkel, tudósokkal és másokkal is" - nyilatkozta korábban Sargentini.

A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.

Ezt megelőzően még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.

atv.hu

További belföldi híreink