Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2017-12-05 06:00:00

Dávid: 100 közfoglalkoztatottból 10-12 tud visszatérni a munkaerőpiacra

A munkanélküliek egyharmada, a közfoglalkoztatottak fele épp csak elvégezte a nyolc általánost, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint felük még digitális analfabéta is.

Rendkívül alulképzett a munkaerőpiaci tartalék. A munkanélküliek egyharmada, a közfoglalkoztatottak fele épp csak elvégezte a nyolc általánost, hangzott el az ATV Start című műsorában. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára arról beszélt, hogy a fent említettek fele még digitális analfabéta is. „100 közfoglalkoztatottból csak 10-12 ember tud visszatérni a munkaerőpiacra”, magyarázta. Úgy véli, lehetne javítani a helyzeten, mert háttérmunkára rövid betanulási idő után már foglalkoztatni lehet őket. Árufeltöltésre, üzlettakarításra, kertészeti munkákra és hasonlókra gondol. A főtitkár biztos benne, hogy fél év alatt fizikálisan és mentálisan is fel lehet készíteni az érintetteket.

Komoly problémának tartja ugyanakkor, hogy a közmunkások átlagéletkora nagyon alacsony. Úgy véli, meg kell szüntetni a 16 éves tankötelezettségi korhatárt, mert sokan azt gondolják, hagyja abba a tanulást egy fiatal, ha már 16 évesen pénzt tud keresni. Így kerül nagyon sok tanulatlan fiatal a közfoglalkoztatottak közé- magyarázta, majd hozzátette:

„nem lehet egy életen át valaki közfoglalkoztatott”.

„Milyen nyugdíjrendszer lesz, ha ilyen sokan évtizedekig ilyen alacsony bért kapnak?” –tette fel a kérdést a főtitkár, aki azt javasolja, ne lehessen senki három évnél tovább közfoglalkoztatott.

Elmondta, nagy gond még az, hogy ahol a legtöbb a munkanélküli, ott a legkisebb a munkaerőhiány. Azért, hogy állása legyen az embereknek, költözniük kell. Dávid Ferenc ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy van ugyan mobilizálódás, de nagyobb részük külföldre megy. Ezek azok, akik kreatívak, akarnak dolgozni.

„Akik helyben maradnak, azok  foglalkoztathatatlanok” - állapította meg.

A nyugdíjas szövetkezetek megalakulása pozitív kezdeményezés, mondta, ők is támogatják, de

 ez tulajdonképpen beismerése a magyar foglalkoztatáspolitika csődjének.

Ez egy nagyon kedvező foglalkoztatási konstrukció, állapította meg Dávid Ferenc. Lényege, hogy aki még bír és akar dolgozni, annak nem kell fizetni az egészségbiztosítási-, a nyugdíjjárulékot, és a munkaerőpiaci járulékot, csak az szja-t - magyarázta. A szövetkezeteknek pedig nem kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, ami 22,5 százalék. Emellett nagyon fontos, hogy társadalmilag hasznos munkát végezhetnek a nyugdíjas szövetkezeti tagok. „Igaz, ezzel még nem lesz megoldva a munkaerő probléma - tette hozzá -  de

50- 100 ezer embert alkalmazni tudnak ebben a formában”.

Szó volt arról is a műsorban, hogy több munkáltató direkt készül a nyugdíjasok fogadására, olyan körülményeket teremtve, hogy alkalmazkodni tudjanak az idősek igényeihez. A VOSZ főtitkára felhívta a figyelmet, hogy ezeket a nyugdíjasokat nem szabad sem rabszolgabérért alkalmazni, sem fizikálisan kihasználni, hiszen 63 - 65 éves emberekről van szó, akik az életüket végigdolgozták. Ezért vannak a nyugdíjas szövetkezetek, melyek védik az időskorúak érdekeit, amit a szakszervezeteknek kellett volna megtenni. Azonkívül segítenek állást is keresni nekik – olyat, ami nincs messze a lakóhelyüktől, és nem minimálbért fizetnek - és nem kell egyenként kilincselgetniük, mondta a főtitkár.

atv.hu

Ajánlom

További belföldi híreink