Itthon

2017-11-20 08:01:00

Euróbevezetés: Még nem állunk készen, és az árát se fizetnénk meg

Az utóbbi hetekben szakmai és politikai körökben ismét vita kezdődött az euró bevezetésének realitásáról és lehetőségéről. Az IDEA Intézet kutatása - amelyet az ATV közöl elsőként - arra volt kíváncsi, hogy a megkérdezettek szerint az ország készen áll-e az euró bevezetésére, az ahhoz szükséges költségvetési hiány csökkentését vagy az oktatásba, egészségügybe történő beruházásokat tartják fontosabbnak.

A megkérdezettek többsége (45%) szerint Magyarország még nem áll készen az euró bevezetésére. Negyvenegy százalék gondolja viszont azt, hogy hazánk megfelel a bevezetés feltételeinek. A „készen állók” a programjukban is erőteljesen az euró bevezetésének pártján álló Moma- és DK-szavazók körében vannak a legtöbben (79-79%), de ez utóbbi a Jobbikot (30%) és a Fidesz-KDNP-t (28%) leszámítva az, egyébként retorikájukban és programjukban szintén erőteljes uniós elkötelezettségű baloldali-liberális pártok szavazóira is jellemző. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP- (64%) és a Jobbik szavazóinak (49%) többsége szerint Magyarország még nem áll készen az új pénznem bevezetésére.
forrás: idea intézet/atv.huForrás: IDEA Intézet/atv.hu
Leginkább a felsőfokú végzettségűek körében találjuk meg az e téren leginkább „euróelkötelezetteket” (41%), az alap- és középfokú végzettségűek körében viszont a „türelmesebbek” vannak többségben (44%, illetve 48%).
forrás: idea intézet/atv.huForrás: IDEA Intézet/atv.hu
Akár az összes megkérdezettet (8%), akár egyes pártot, vagy éppen pártot nem választók/nem tudók táborát nézzük, kisebbségben van az az álláspont, amely szerint az euró mielőbbi bevezetése érdekében a költségvetési hiány fontosabb, mint a befektetés az oktatásba és egészségügybe. A MoMa és a DK szavazói körében is, bár kisebbségben vannak, de e pártok szavazói vannak a leginkább az euróbevezetéséhez szükséges költségvetési szigor pártján. Ugyanakkor minden korosztályban és végzettségű körében egyértelmű kisebbségben van az az álláspont, hogy az euró mielőbbi bevezetése miatt a költségvetési hiány fontosabb, mint a befektetés az oktatásban és egészségügybe.

forrás: idea intézet/atv.huForrás: IDEA Intézet/atv.hu

Leginkább a Fidesz-KDNP (83%) és a Jobbik (54%) szavazói utasítják el azt a véleményt, hogy az euró mielőbbi bevezetése érdekében fel kell áldozni az önálló pénzügypolitikát. Ezzel szemben a MoMa- (80%) és DK-szavazók (70%) egyértelműen támogatják azt. A baloldali-liberális pártok közül is csak az Együtt-Párbeszéd szavazói nem osztják az önálló pénzügypolitika feladásának az euró mielőbbi bevezetéséhez szükséges árát. A megkérdezettek végzettség vonatkozásában két táborra esnek: a felsőfokú végzettségűek egyetértenek az önálló pénzügypolitika feladásával (47%) – ahogyan ebben a körben volt többségi álláspont az ország készen áll a bevezetésre állítása is –, az alap- (29%) és középfokú végzettségűek (35%) az önálló pénzügypolitika feladását többségükben nem osztják.
forrás: idea intézet/atv.huForrás: IDEA Intézet/atv.hu
Ugyanakkor az eurózóna fenntarthatóságára vonatkozó kérdésben az összes megkérdezett (56%), a pártválasztók, illetve azt nem tudók/nem akarók többségben vannak azt illetően, hogy a fenntarthatóság érdekében a tagállamoknak fenn kell tartaniuk a 3 százalékos költségvetési hiányt. Ennek még a Fidesz-KDNP (50%) és a Jobbik táborában is többségi támogatottsága van (52%), de a baloldali-liberális pártok szavazói ezt az álláspontot is jobban osztják.

forrás: idea intézet/atv.huForrás: IDEA Intézet/atv.hu

forrás: idea intézet/atv.huForrás: IDEA Intézet/atv.hu


A fenti, a bevett kérdőíves politikai közvélemény-kutatást és a közösségi médián alapuló (Big Data) célcsoport-képzési módszereket ötvöző vizsgálat mindenben megfelel a magyarországi társadalomtudományi kutatások mintavételi eljárásainak. A minta – hasonlóan a magyarországi nyilvánosságban eddig ismert kutatások tulajdonságaikhoz – reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ezer fős mintanagyság esetén a mintavételi hiba legfeljebb 3,1 százalékpont.
   
Az adatfelvétel alapja egy olyan online survey, amelynek kitöltése közösségi médián keresztüli célzott hirdetésekkel kerül támogatásra. Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az online – így a web.2.0-ás – mintavétel során az aktívabb állampolgárok könnyebben elérhetők, válaszolási hajlandóságuk magasabb. A felvétel során viszont lehetővé válik, hogy kvóták szerint optimalizálásra kerülhessenek a kitöltések, kiküszöbölhető legyen az eltérő internetes aktivitásból származó mintatorzulás. A módszer lehetőséget ad arra is, hogy kisebb demográfiai csoportok, pártpreferenciával bíró választók körében mélyfúrást lehessen végezni olyan adatfelvétel során, amellyel célzottan rájuk optimalizálnak, mint célcsoport.
   
Számos előnyei mellett többek között a válaszoló saját időbeosztása szerint, neki tetsző időpontban válaszolhat, továbbá az online kitöltés csökkenti egy-egy interjúszituáció által teremtett megfelelési kényszert, így az őszintébb válaszokat eredményezhet. A digitális felvételnek olyan további előnyei, mint a kérdőív készítési-, illetve adatrögzítési, adattisztítási időszak hosszának csökkenése miatt a felmérés rugalmasabb, az aktuális témákra jobban és gyorsabban rezonáló lehet.

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2017. október 24-31. között vette fel az ország felnőtt népességét nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus tekintetében reprezentáló 1000 fő megkérdezésével. A mintavételi hiba legfeljebb +/- 3,1 százalékpont.

atv.hu

 

 

 

 

Szavazzon itt a Nap Kérdésére

További belföldi híreink