Itthon

2017-11-06 17:32:00

Gulyás nem visszakozik: Nincs szükség új mecsetre, ez egy keresztény ország!

Fel lenne háborodva, ha valaki Magyarországon azt mondaná, nem épülhet új templom, "ez egy keresztény ország" – mondta az atv.hu-nak adott interjúban Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezetője a "durva" visszhangok ellenére is fenntartja, sőt rá is erősített: nincs szükség új mecsetre. Nem terveznek törvényi szigorítást, de "csekély esélyét" látja annak, hogy az építési engedélyt megadná egy új mecsethez bármelyik önkormányzat. Gulyás Gergely szerint nemzetbiztonsági kockázat esetén korlátozható alkotmányos alapjog.

Gulyás nem visszakozik: Nincs szükség új mecsetre, ez egy keresztény ország!

Tiltakozik a Magyar Iszlám Közösség, mondván, ők nem "migránsok", ez a hazájuk, és szerintük "a legsötétebb korszakot" idézi fel az Ön nyilatkozata. E visszhangok ellenére is fenntartja, amit Bayer Zsoltnak az Echo televízióban a Mélymagyarban mondott, hogy "Magyarországon nem lesz mecset"?
 
Igen. Továbbra is az a véleményem, hogy semmilyen újabb mecset építésére nincs szükség Magyarországon. A ma velünk élő iszlám közösség a jelenlegi keretek között - ahogyan eddig, úgy ezután is - maximálisan élni tud a lelkiismereti és vallásszabadság jogával, melyet a magyar alaptörvény mindenkinek biztosít. Az Ön által hivatkozott nyilatkozat stílusa és tartalma elfogadhatatlan és a szerzőket minősíti.
 
Az, hogy "Magyarországon nem lesz mecset ", alkotmányos alapjogot, a vallásszabadság alapjogát nem sérti Ön szerint?
 
A lelkiismereti és vallásszabadság, mint az egyént megillető alkotmányos alapjog, semmilyen értelemben nem sérül, hiszen azt mindenki saját belátása szerint gyakorolhatja. A közösségi gyakorlás feltételeinek kialakult keretei vannak, melyek ma is adottak. Ezeket bővíteni - mivel a magyar kormány a migrációt a déli határnál megállította - szükségtelen. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy már a ’90-es években a magyar Alkotmánybíróság egyértelműen kimondta, hogy a történelmi egyházaknak a kiemeltként kezelése összhangban van az alkotmánnyal. Ezt az értelmezést az Alaptörvény csak megerősítette.

Ha a Magyarországi Muszlimok Egyháza - melyet Önök nyilvánítottak egyháznak, és így szerepelnek a 35 egyház között - a jövőben új mecsetet szeretne építeni, azt valamilyen hatósági, közigazgatási eszközzel megakadályozzák?          
 
Az Országgyűlés helyes döntést hozott akkor, amikor az iszlám közösség számára is egyházi keretek között biztosította a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlását. Ez az elismerés sem járt együtt mecsetépítéssel. Ha konkrétan ilyen igény felmerül, akkor a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között kell róla dönteni.
 
Ha "felmerül", akkor az Ön kijelentésével szemben, miszerint Magyarországon mecset nem lesz, mégis elképzelhető olyan döntés, hogy épülhet új mecset?
 
Hogyha valaki ma megnézi, hogy a magyar jogszabályok szerint, milyen engedélyekre van ehhez szükség, akkor nagyon csekély esélyét látom annak, hogy legyen például olyan helyi önkormányzat, amely örülne egy új mecset építésének. Egy dolgot látni kell, és ebben minden, az iszlám vallást békésen gyakorló hívőnek partnernek kell lennie: igenis Európában az iszlám közösségek radikalizálódása komoly problémát jelent, komoly biztonsági kockázatot eredményezett, és nem véletlen, hogy minden állam szembesül azzal a kérdéssel, hogy az ország polgárai biztonságának szavatolása és a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülése hogyan egyeztethető össze. Ma ahhoz, hogy egy imám Spanyolországba érkezhessen igét hirdetni igazságügyi miniszteri engedélyre van szükség. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen lett volna. Németországban a német kancellár német állami imámképzés bevezetésének szükségességéről beszélt a választási kampányban, hogy a gyűlöletprédikátorok helyére mások léphessenek. Tehát ezzel a problémával Európa egésze szembesül. Magyarországon a társadalmi összetétel más, a velünk élő iszlám közösség békés, és miután mi a migrációt megakadályoztuk pillanatnyilag a probléma nem áll fenn és nem szeretnénk ha ez megváltozna.
 
Biztosan ismeri azt az áprilisi alkotmánybírósági  határozatot, amelyik megsemmisítette azt az Ásotthalom önkormányzata által elfogadott rendeletet, melyet a jobbikos polgármester Toroczkai László terjesztett elő "a közösségi együttélés szabályairól". A müezzin Ásotthalmon nem szólalhat meg, és mecset sem lehet.

Ha jól emlékszem, akkor ez az önkormányzati rendelet magának a vallásos cselekményeknek a végzését is tiltotta, amely valóban a lelkiismeret és vallásszabadság sérelmét jelenti, hiszen ennek gyakorolását a magyar alkotmány garantálja. Ettől független kérdés, hogy új mecsetek épülhetnek-e vagy sem. Miután az iszlám közösségnek a létszáma nem nőtt meg, jelenlegi formában pedig mind egyénileg, mind közösségileg a vallásgyakorlás joga biztosított számukra, ezért nem látok erre okot és nem látok ilyen problémát. A magyar államnak pedig az a kötelessége, hogy azt a zsidó-keresztény kultúrát, amely Magyarországon hosszú évszázadok alatt kialakult, megóvja és megőrizze. A magyar kormány politikája a migráció ügyében véleményem szerint ennek minden tekintetben megfelel.
 
Van-e olyan hatályos rendelet, jogszabály, bármilyen alkotmánybírósági vagy bírósági határozat, végzés/indoklás, ami alapján ma azt lehetne mondani, Magyarországon mecset nem épülhet?
 
Azt lehet mondani, hogy minden egyes új építmény esetén van egy engedélyezési eljárás, amelyet az építtetőnek végig kell járnia.
 
De van-e ma  bármilyen szabályozás, ami tiltaná, hogy épüljön mecset?
 
Olyan szabályozás van, amely például a helyi önkormányzattól hozzájárulás szükségességét igényli.
 
Tehát nincs olyan szabályozás ma, ami "ab ovo" tiltaná, hogy mecset épüljön Magyarországon?
 
Nincs olyan jogszabály, amelyben ez szó szerint szerepelne. De ettől még ahhoz, hogy valaki akár egy templomot, akár egy mecsetet, akármilyen közösségi vallásgyakorlásra alkalmas épületet építsen  hatósági engedélyekre van szükség.
 
Ön a Fidesz elismert jogi szakpolitikusa, Szájer Józseffel közösen fogalmazták meg az új alkotmány normaszövegét, ez a vallásszabadságot teljes körüen biztosítja. Amikor a vallásszabadság gyakorlásáról beszélünk, lehet-e különbséget tenni ezen alapjog egyéni, személyes érvényesülése és a közösségi érvényesülése között?

Természetesen lehet, de az alkotmány mindkettőt biztosítja. Az egyéni vallásgyakorlás nem igényel szabályozott kereteket.
 
A közösségi viszont igen. Például egy mecsetet.
 
A közösséginél már vannak bizonyos keretek. De ahogyan korábban is pontosan fogalmaztam: miután ezek a keretek ma Magyarországon a törvényben egyházként elismert iszlám vallási közösség számára is adottak, én ennek a bővítését nem látom sem szükségesnek, sem kívánatosnak.
 
Visszamenőleges hatálya lehet az Ön kijelentésének, vagyis a már működő mecsetek létét veszélyezteti?
 
Visszamenőleges hatály szóba sem került, éppen a jelenlegi keretek megfelelőségével érveltem.
 
Terveznek-e bármilyen szabályozást, ami szigorítaná a mecsetépítést?
 
Sem új jogszabályra, sem új mecsetre nincs szükség.
 
Ha azt mondaná valaki Magyarországon, hogy nem épülhet új templom, katolikus, református vagy bármilyen más, hogy reagálna Ön erre?
 
Fel lennék háborodva, ugyanis ez egy keresztény ország, és egy zsidó-keresztény kultúra és amíg rajtunk múlik, szemben Nyugat-Európa egyes országaival, ez nem fog megváltozni.
 
Nemzetbiztonsági kockázati szempont felülírhat-e alkotmányos alapjogot?
 
Igen, a nemzetbiztonsági kockázat az alkotmányos alapjog korlátozására is lehetőséget ad. Ez történik például Nyugat-Európa több államában, ahol a titkosszolgálatok a radikális hitszónokok tevékenységét és híveit figyelik vagy az említett spanyol példánál.
 
Magyarországon?
 
Magyarországon egyelőre ez a probléma nem áll fent, mert Spanyolországban él több mint egymillió muszlim, Magyarországon pedig nem. Én - a felettébb durva, barátságtalan és méltatlan nyilatkozatok ellenére is - értékelem, hogy a magyarországi iszlám közösség valóban békésen gyakorolja vallását és a magyar állammal együttműködik, ezért mi velük jó kapcsolatokra törekszünk. Ezért fogadtam el a Magyarországi Iszlám Egyház elismerésének századik évfordulója alkalmából rendezett konferenciára szóló tavalyi meghívást is. Hozzáteszem, ott is elmondtam, hogy a magyar Alkotmánybíróságnak van olyan döntése, amely a történelmi egyházak kiemelt kezelését alkotmányosnak és helyesnek minősíti. Mi senkit semmiben nem akarunk korlátozni, aki a saját vallását békés keretek között gyakorolja. Azt azonban látni kell, hogy Nyugat-Európában tapasztalható aggasztó biztonsági kockázat a muszlim közösségek radikalizálódásával is összefügg és ez olyan nemzetbiztonsági kockázatot eredményez, amelynek elhárítása érdekében az iszlám békés híveinek és követőinek nem megtámadni kell minket, hanem támogatást adni abban, hogy Magyarországon hasonló helyzet ne állhasson elő.
 
Magyarországot Önök a béke szigetének nevezik és a legbiztonságosabb országnak, ahol a kerítés, az "erős állam", a kormány megvédi az állampolgárokat. Ennek fényében miért van szükség ilyen kijelentésekre, hogy nem lesz mecset, vagy ilyen elhatározásra?
 
Mert kérdést kaptam és válaszoltam rá.
 
Értem. Bayer Zsolt kérdése az volt, hogy "ahol mecset van, ott baj van". Itt is van mecset, itt nem volt még baj.
 
Bízzunk benne, hogy nem is lesz.
 
Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy a kormány kész Magyarországra hozatni Franciaországból, Ploermelből a II. János Pál pápa szobráról eltávolított keresztet, aminek a levételét az államtanács kérte. Szijjártó Péter azt mondta, "elképesztően káros" minden olyan döntés, ami a vallási toleranciára hivatkozva keresztény szimbólumok eltávolítását rendeli el. Az hogyan viszonyul ehhez, hogy ne legyen mecset Magyarországon?
 
Teljes összhangban áll a külügyminiszter úr kijelentése azzal, amit én mondtam. A magyar kormánynak ez az álláspontja, hogy Európa egy keresztény kontinens, Magyarország a keresztény-zsidó kultúrkör a része, ezért értékeinket ennek megfelelően kell képviselnünk.
 
És a vallási tolerancia szempontjából?
 
A vallási tolerancia a szabad vallásgyakorlásban ölt testet.
 
Az egyenlő és szabad vallásgyakorlás szempontjából?
 
Ezért bejegyzett egyház ma a Magyarországi Iszlám Közösség, és még számtalan nem keresztény felekezet is.
 
Franciaországban lehet keresztet, vallási szimbólumokat kitenni a templomokra, egyházi intézményekre.
 
A jelenlegi francia gyakorlatot szörnyűnek tartom. De nem érzem úgy, hogy nekünk túl azon, hogy egy helyes döntést hoztunk - hogy az onnan levenni kívánt keresztet befogadjuk -, hosszan kell foglalkoznunk a minősítésekkel. Mi az európai vitákban részt veszünk, a magyar kormány álláspontja világos. Nekünk szövetségeseink azok, akik a muszlim közösség részeként ennek a vallásnak a békés gyakorlását tűzik ki célul, de ma Európában valamennyi, a saját biztonságát szavatolni kívánó állam számol a radikalizáció veszélyével.
 
Ha legközelebb meghívják, elmegy Magyarországi Muszlim Közösség konferenciájára?
 
Ha addig sikerül tisztázni a félreértéseket, akkor elmegyek.
 

További belföldi híreink