Itthon

2017-11-01 06:50:00

Jön a tél: ennyien élhetnek az utcán, csak Budapesten

Csak az előző télen 203-an fagytak halálra, ez a szám jóval magasabb volt, mint a korábbi években, a hideg beköszöntével pedig újra veszélyessé válik a helyzet.

Jön a tél: ennyien élhetnek az utcán, csak Budapesten
Fotó: MTI

Az előző tél igen kemény volt, olyannyira, hogy 203-an fagytak meg Magyarországon – erről akkor a Magyar Szociális Fórum számolt be. Összehasonlításképpen az azt megelőzőhöz képest hússzal, míg a 2014-2015-ös időszakhoz viszonyítva 66-tal többen szenvedtek fagyhalált. Az időszak legfiatalabb áldozata mindössze 11, a legidősebb 93 éves volt.

Gyakran idézett forrás a hajléktalan emberek számának megbecsülésére az ún. Február 3 kutatás, amelyet a szociális ellátórendszerben dolgozó szakemberek minden évnek a leghidegebb napján végeznek el. Átfogó képet nem ad a számokról, de azon emberek szociális és egészségügyi állapotáról igen, akik kapcsolatba kerültek velük és kitöltötték a kérdőívüket.

2017. február 3-án összesen 8071 hajléktalan helyzetben lévő ember válaszolt a kérdésekre: közülük 2521 ember az utcán feküdt, fedél nélkül, míg 5550 ember hajléktalanszállón volt. Budapestről 3480-an töltötték ki a kérdőívet, vidékről ez a szám magasabb volt: 4591.

„A hajléktalanok oda mennek, ahová tudnak, és ahol látják őket. Persze, a legtöbben azért elbújnak”

– magyarázta az atv.hu érdeklődésére Balog Gyula. A Város Mindenkié csoport aktivistája elmondta, azt szeretnék, hogy ne tömegszállások legyenek, hanem lakások normális és megfizethető áron. „Mindenki küzdjön azért, hogy legyen. Ez egy emberi jog. Az, hogy Orbánék ezt nem ismerik el, az egy probléma (…) A lakhatási támogatás 82 százalékát azoknak a családoknak adják, amelyekben kb. 300 ezer forint az egy főre jutó jövedelem. Hát nem röhej?” – tette fel a kérdést az aktivista.


fotó: mtiFotó: MTI


Elmondta, hogy a segélyeket is növelni kellene, és nem csökkenteni. Balog elmagyarázta, ha a segély 22 ezer forintot tesz ki – amit némely diák egy hétvége alatt elkölt –, akkor az nem jelent majd megoldást a problémák kezelésére. „Mindig arányaiban kell gondolkodni. Ha drága a lakhatás, akkor a munka és a segély sem segít”- véli. Megkérdőjelezi azt is, hogy Magyarországon van-e létező szociálpolitika, de ha van is – folytatja – az csak egy látszat szociálpolitika, hiszen nincs szociális háló és mindent megszüntettek, amit lehetséges.

„A múlt évben volt egy többhetes fagyos időszak, amikor tartósan hideg volt, fagypont alatti hőmérséklettel, akkor megteltek a szállók, de még az ideiglenes helyek is, amiket nyitottak”

- ezt már a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője mondta portálunknak, aki szerint nehéz megállapítani, hogy az utóbbi időben romlott-e a helyzet a hajléktalanok számát tekintve, vagy nem, mert ehhez definiálni kellene, ki a hajléktalan és ki nem és egzakt számok sem állnak a szakemberek rendelkezésére. Romhányi Tamás elmondta, akiket a közvélemény hajléktalannak címkéz, akik közterületen, vagy aluljárókban vannak, azok a hajléktalan-társadalom csupán 5-8 százalékát teszik ki. A legtöbben úgy számolnak, hogy csak Budapesten 6-8 ezren lehetnek fedél nélkül, de ez persze csak becslés, egyesek szerint a tízezret is meghaladhatja a számuk.

A kommunikációs szakember kérdésünkre elmondta, csak a budai oldalon több mint 2000 emberrel van kapcsolata ellátórendszerüknek, hiszen ott a Máltai Szeretetszolgálat felel az ellátás működtetéséért, megszervezéséért, illetve minden ezzel kapcsolatos feladatért. „9 utcai gondozó szolgálatunk van, ez 9 autót jelent két-két emberrel műszakonként. Mindegyik járműnek 150 feletti az ellátottak listája, de van olyan is, amelyik 300 embert lát el. Így csak a budai oldalon több mint 2000 utcán élő hajléktalan emberről beszélhetünk”- tette hozzá Romhányi.

További belföldi híreink