Itthon

2017-10-17 21:11:00

CEU: lehet, hogy a módosítás egy maláj egyetemet céloz

Az egyetem rektorhelyettese szerint értelmezhetetlen az a törvénymódosítás, ami 2019-re tolja ki a teljesítési határidőt.

Értelmezhetetlen a CEU esetében a törvénymódosítás, amely 2019-re tolja ki a teljesítési határidőt, persze lehet, a módosítással nem a CEU-t, hanem például egy maláj egyetemet céloznak meg, ironizált Enyedi Zsolt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Rónai Egonnak. A CEU rektorhelyettese elmondta, eddig arról volt szó, hogy ha bizonyos feladatokat teljesít az egyetem, akkor stabilizálódik a helyzetük, most viszont a bizonytalanságot tartja fenn a magyar kormány.

Egész nyáron tárgyaltak New York állam kormányzójával, ezek konstruktív egyeztetések voltak, sőt ott döntöttek is arról, hogy kora ősszel lezárják ezt a kérdést- magyarázta Enyedi, aki szerint diplomáciai szempontból is nehéz helyzetbe került a magyar kormány, hisz lekötötték New York állam apparátusának energiáit. Ha valóban csak egy év múlva akarja aláírni a kormány a megállapodást, akkor az teljesen szembemegy az eddigi kormány kommunikációval- vélekedett a rektorhelyettes.

Enyedi azt mondta, egy kormány sem teheti meg, hogy teljesen szembe megy azzal, amit eddig mondtak, és igazolják a CEU eredeti félelmeit, vagyis azt, hogy kampánymegfontolások alapján dönthetnek politikusok egy egyetem sorsáról- magyarázta.

A CEU kéri a kormány az aláírását

Ahogy beszámoltunk róla, kedd délután Budapesten sajtótájékoztatót tartott a Közép-európai Egyetem (CEU), ahol a vezetőség arra kérte a magyar kormányt, hogy írja alá a New York állammal már letárgyalt, a működésüket lehetővé tevő megállapodást.

Michael Ignatieff elnök-rektor azt hangsúlyozta, hogy az intézmény mára - a Bard College-dzsal kötött megállapodás révén - mindenben megfelel az általa többször "lex CEU-ként" említett felsőoktatási törvénymódosítás előírásainak: van külföldi campusa és oktatást folytat ott - írja az MTI.

Hangot adott azon véleményének, hogy a magyar kormány szándékosan tartja a CEU-t bizonytalanságban, mert az felel meg a programjának. Hozzátette: "Európa egyetlen egyetemével sem történt meg az, ami velünk".   

Jelezte, New York állam oktatási biztosa levélben tájékoztatta a magyar miniszterelnököt arról, hogy a CEU és a Bard által kötött megállapodás mindkét intézmény alapító okiratával összhangban van.

Szólt arról is: a diszkrimináció gyanúját vetheti fel, hogy egy másik intézmény esetében a magyar kormány Maryland állammal már aláírta a megállapodást, New Yorkkal nem, holott a két dokumentum szövege szinte megegyezik.   

Michael Ignatieff szerint a helyzet megoldása az, ha az emberi erőforrások minisztere mint a kormány oktatási ügyekben illetékes tagja aláírja a megállapodást, mert ez a dokumentum "garantálja a CEU jogát ahhoz, hogy itt maradjon, ahol az otthona".    

Az elnök-rektor kérdésre válaszolva elmondta, azért mondta korábban, hogy teljesíthetetlenek a törvénymódosítás támasztotta követelmények, mert az szövetségi szintű megállapodást követelt meg tőlük, holott az Egyesült Államokban az oktatás tagállami hatáskör. 

Megjegyezte, pontosan ezért kellene a magyar kormányzatnak New York állam illetékesével a megállapodást aláírnia.  

"Huszonhat éve védjük tanszabadságunkat" - fogalmazott, hozzátéve, hat hónapja élnek a törvénymódosítás miatt bizonytalanságban, és attól tartanak, hogy a határidő most elfogadott kiterjesztése miatt ez egy újabb egy évvel meghosszabbodhat.   

Ennek pedig Michael Ignatieff szerint "romboló hatása lenne", hiszen kérdéses, hogy úgy megtarthatják-e az intézmény iránti érdeklődést. Kérdésre válaszolva nem számszerűsítette eddigi káraikat, azt mondta, nem tudni, meddig tart ez a hatás, ám "kezelhető pénzügyi teherről" beszélt.    

Órákkal korábban meghozott döntésével - 118 igen és 31 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett - a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.

Nem akartak látványos gesztust tenni

Ahogy beszámoltunk róla, Orbán Viktor miniszterelnök a jövő évi választások előtt nem akart látványos gesztust tenni Soros György egyetemének, miközben folyik a "veszélyes terve" ellen a fideszes nemzeti konzultációs kampány. A kormányoldalon el akarták kerülni, hogy a nagy politikai kampánycsatározások közepette arról szóljanak a hírek, hogy "lám, a Soros-birodalom zászlóshajójáról", a CEU-ról aláírják a megállapodást New York állammal - ez derült ki magas rangú fideszes forrásaink elmondásából. A kétoldalú megállapodás aláírása ugyanis azt is jelentené: az Orbán-kormány is elismeri/tudomásul veszi, hogy a CEU-nak tényleg van amerikai kampusza. Ehelyett ma az Országgyűlés fideszes-KDNP-s többsége inkább a CEU számára rendelkezésre álló határidőt hosszabbította meg 2019 januárjáig - amire a CEU-nak - az egyetem állítása szerint - már nincs is szüksége.

Változott a napirend

Az atv.hu szeptember 8-án számolt be arról, hogy a miniszterelnök szűk körben utalt rá: a politikai szezonnyitó velencei Fidesz-frakció ülésen állást foglalhatnak a lex CEU módosításáról, a határidők meghosszabbításáról. A kihelyezett frakcióülésen viszont egy politikai fordulattal döntöttek a "Soros-terv" ellenes nemzeti konzultáció elindításáról, így a lex CEU módosítása – azaz a Soros Györgynek teendő gesztus – lekerült a napirendről.

Az atv.hu péntek délután pedig azt írta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a kormányülésen döntött a lex CEU, azaz a felsőoktatási törvény módosításáról, arról, hogy meghosszabbítják a CEU számára feltételként szabott határidőket egy évvel. Ma pedig azért szavazott a törvénymódosításról "random", kivételes eljárásban az Országgyűlés, hogy a szerdai vacsoráján Jean-Claude Junckerrel Orbán Viktor miniszterelnök már közölhesse "a jó hírt" - írtuk pénteken.

Munkatársunknak kormányzati források úgy fogalmaztak, hogy a világviszonylatban is támadt lex CEU módosítása „már hónapok óta a levegőben volt”, Trócsányi László igazságügyi miniszter váratlannak tűnő pénteki bejelentése szerintük nem volt meglepetés.

Azt mind kormányzati, mind fideszes források cáfolták, hogy az Európai Bizottság kötelelezettségszegési eljárásától most ijedt volna meg a kormány a CEU ügyében. "A lex CEU meggyőződésünk szerint nem sért EU-alapelvet, sem a tanszabadság, sem a vállalkozói szabadság nem sérül. Az pedig naív feltételezés, hogy pusztán azért venné le a napirendről az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást ellenünk, mert egy ponton módosítunk, meghosszabbítjuk a határidőket" - fogalmazott egy fideszes vezető az atv.hunak. A kormány egyik tagja azt is hozzátette: nem félnek sem a magyar Alkotmánybíróság, sem az Európai Bíróság döntésétől, mert a miniszterelnök szerint "meggyőző és szilárd" a kormány jogi érvelése a törvénymódosítás mellett.

atv.hu

További belföldi híreink