Itthon

2017-10-06 08:55:00

Szüksége van-e Orbánnak "református csodagyerekre"? - Gulyás Gergely portréja

Kilenc évesen elmagyaráztatta magának mi az az SZDSZ-MDF paktum, Sólyom László miatt ment a Pázmányra, 2010-ben pedig állítólag elmagyarázta egy fideszes zárt ülésen, miért kellene inkább egy jogtudós államfő-jelölt Schmitt Pál helyett. A református "élcsapat" jogi csodagyerekét - akit a Fideszben "angyal-arcú Kövérnek" is neveznek - Orbán Viktor már 2014-ben el tudta volna képzelni igazságügyminiszternek. Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető portréja.

Szüksége van-e Orbánnak "református csodagyerekre"? - Gulyás Gergely portréja

"Füzessy Tibor parlamenti alelnökké választásának a napján, az ELTE jogi karán, 1996. április 16-án" - így válaszolt Gulyás Gergely ha megkérdezték, arra, hogy  mikor látta először élőben Orbán Viktort. Az esetet munkatársunknak úgy mesélték: a Horn-kormány alatt az akkor ellenzékben lévő Orbán Viktor a Fidesz elnökeként tartott az ELTE-n előadást, és amikor megérkezett, szólt, hogy csak másfél órája van, mert vissza kell érnie a parlamentbe "valamilyen személyi döntésről szóló szavazás" miatt. Orbán Viktor nem tudta, hogy milyen személyi döntéstől van szó, az őt érdeklődéssel hallgató 15 éves gimnazista a Lónyay Utcai Református Gimnáziumból viszont ismerte az aznapi parlamenti napirendet, sőt a szavazási listát is. Így a körülötte álló egyetemisták tőle tudhatták: a KDNP-s Füzessyről van szó. Ismerői nagy tétekben fogadtak volna arra is, hogy pontos ismeretei lehettek a KDNP-belharcokról, és még azt is tudta, hogy Füzessy, Antall József kormányának volt titkosszolgálati minisztere, Orbán említett előadása idején magát az Isépy-Semjén vonallal szemben meghatározó Giczy György embere volt a KDNP-ben.

Hogy hogyan került oda 15 évesen Gulyás Gergely a ELTE-re, honnan tudta, hogy Orbán Viktor előadást tart ? "Ki volt plakátolva az ELTE-n" - idézte fel barátja "magától értetődő" válaszát forrásunk, azt is hozzátéve, azért nem csodálkozik azon, hogy "Gergő" ott volt az ELTE-n és gimnazistaként Orbán Viktort hallgatott, mert már nyolc évesen "a Fideszre szavazott".

Testvérével együtt (aki ma büntetőbíró) állítólag hihetetlenül korán értették és érdeklődést is tanúsítottak a politika iránt, az első szabad választáson, 1990-ben szüleikkel ott voltak a szavazó fülkében, és azt kérték tőlük: ne az Magyar Demokrata Fórumra, hanem a Fidesz-re szavazzanak.

Kilenc éves korában pedig elmagyaráztatta magának, hogy mit jelent az MDF-SZDSZ-paktum.

Gulyás Gergely édesapját egyik volt egyetemi évfolyam-társa "arisztokratikus megjelenésű és viselkedésű" fiatalembernek írta le, akinek hittudományokat oktató református felmenői voltak,  a családban a gyerekek neveltetése pedig a kommunista múlt "nem szeretése" jegyében telt. Már a nagypapának "márkás" ügyvédi irodája volt, Gulyás Gergely édesapja is ügyvéd. Nagybátyja a dédnagypapához hasonlóan református lelkész volt, és fiatalon, 1976-ban disszidált Kölnbe. "Klerikális, antikommunista beállítottságú családról van szó" - mondta egyik forrásunk, aki e családi háttérrel magyarázza azt is, hogy immár parlamenti képviselőként és jogi szakpolitikusként Gulyás Gergely terjesztette be a „lex Biszkunak" is nevezett törvényjavaslatot, amely a korábbi Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvény szellemében megpróbálta az 1956-os forradalom utáni megtorlások „megrendelőit”, az akkori igazságszolgáltatás egyes szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonatni.  (Akkor volt olyan jogi szakvélemény is, hogy a lex Biszku "redundáns", hiszen – mint arra az Alkotmánybíróság is rámutatott – semmiféle nemzeti jogalkotásra sincs szükség az emberiség elleni bűncselekmények üldözéséhez.

Az ezen bűncselekmények el nem évülését kimondó New York-i Egyezmény már 1971-ben a magyar jogrendszer részévé vált. ) A napokban egy konferencián, melynek jelmondata egy Hugo Grotius idézet volt - "az nem lehet, hogy egy súlyos bűntett ne legyen büntethető" -, Gulyás Gergely a "lex Biszku" kapcsán azzal magyarázta, hogy a törvény nem tudja beváltani a hozzá fűzött igazságtételi reményeket, hogy az nem az igazságszolgáltatás, hanem az idő múlásának a hibája. A történelmi igazságtétel elmaradása miatt Gulyás Gergely mindazonáltal a konferencián nem a Zétényi-Takács törvényt megsemmisítő Alkotmánybíróságot hibáztatta elsősorban, hanem Göncz Árpád volt államfő "történelmi felelősségét" hangsúlyozta.

Fidesz-kritikus volt a "térdre csuhások" miatt, de megbocsátott

Orbán Viktor ELTE-n való szereplésekor - forrásaink szerint - a fiatal Gulyás Gergely "Fidesz-kritikus" volt, sok volt neki az Antall-kormány idején a fideszesek antiklerikális viselkedése, a "csuhások", "térdre, imához" típusú parlamenti megnyilvánulásaik. '94-ben sokkolta a családot, hogy Horn Gyula és az MSZP tarolt  a választásokon. "Gergő gyerekként azt érzékelte, hogy 1990-94 között jó kormány volt, utána meg jöttek a kommunisták. Torgyán Józsefnek is volt s nagy kedvence, látva a kisgazdapárt népszerűségének emelkedését, mert az volt a véleménye, hogy jöjjön bárki, "csak menjenek már a kommunisták". A Fidesznek az ELTE-s rendezvény után egy évvel bocsátott meg a 16 éves Gulyás Gergely. 1997 júniusában - a Deák Ferenc által 150 évvel azelőtt kiadott ellenzéki nyilatkozat évfordulóján, a polgári ellenzék napján - az Orbán Viktor által a Zeneakadémián ismertetett Polgári Magyarországért vitairat már tetszett neki.  



20 évvel később pedig Gulyás Gergely a Fidesz frakció kihelyezett zárt ülésén már mint a T. Ház törvényalkotási szuperbizottságának a fideszes elnöke hallgathatta Orbán Viktort. A miniszterelnök egy évvel a 2014-es választások után arról beszélt, milyen a kabinet és a parlamenti frakció között a kapcsolattartás. Volt, aki a képviselők közül úgy emlékszik, hogy ennek kapcsán Pintér Sándort és Trócsányi Lászlót név szerint is megemlítette, mint olyanokat, akik nem parlamenti képviselők. Ekkor elmondta azt is:

megfordult a fejében 2014-ben, hogy a megalakítandó kormányában Gulyás Gergely igazságügyminiszter legyen, de őrá most nagyobb szüksége van a törvényalkotási fő bizottság élén, kulcspozícióban a kormányzati-parlamenti törvényalkotási "hadviselés" szempontjából. "Gergő felé ez egy kedves gesztus volt a miniszterelnök részéről"

- mondták utólag. Voltak viszont, akik e mondatokat keverték a miniszterelnök egy korábbi, szintén egy zárt frakcióülésén elmondott beszédével, ami közvetlenül a Fidesz 2014-es választási győzelme után hangzott el. Orbán Viktor akkor ismertette leendő minisztereinek névsorát. Trócsányi László nevének említésekor azt is érzékeltette, hogy a volt Velencei Bizottsági tag/párizsi nagyköveten kívül az igazságügyi tárcával kapcsolatban más név is volt a fejében - például a jogi szaktekintélynek számító Szájer Józsefé -, plusz egy olyasvalakié is, akire "nagyobb szükség van a parlamenti törvényalkotási szuperbizottság élén”. Ezt forrásaink közül többen úgy értelmezték, hogy a miniszterelnök már a 2014-es kormányalakításkor gondolt arra, hogy Gulyás Gergely igazságügyminiszter legyen. Az egyik forrásunk viszont úgy fogalmazott, „2014-ben nem álltunk olyan rosszul, hogy csodagyerekekre lett volna szükség a kormányban. És ezt Orbán Viktor is pontosan tudta”. E forrásunk arra is figyelmeztetett, a Fideszben Orbán Viktor szerint valamilyen hierarchiát végig kell járni akkor is, ha valaki olyan univerzális adottságokkal és képességekkel rendelkezik, mint Gulyás Gergely.

Látták benne a "potenciált" - kellett egy jogász

Az, hogy "van benne potenciál", 2014-re sokaknak feltűnt, ezért több verzióban is felkínálták neki, hogy legyen államtitkár az igazságügyi tárcánál. Ezen kívül és mindenekelőtt: Balog Zoltán is felajánlotta neki, hogy legyen a csúcstárca, az EMMI miniszter-helyettese. Gulyás Gergely ezt megtisztelőnek nevezte, de nem vállalta el. Akkor úgy ítélte meg, túl fiatal ezekhez a tisztségekhez, korai lenne számára szakmailag is és habitusát tekintve is bemenni a kormányba.
"Akkor lopta be magát a szívembe, amikor egy baráti társasággal borozgattunk és nótáztunk, református nótákat énekeltünk sorra. Gergő minden éneket pontosan ismert, és nemcsak az első, hanem a második, a harmadik, a negyedik strófa szövegét is. Engem is leénekelt a porondról, noha nekem ez a „szakmám” - így emlékszik vissza Balog Zoltán a találkozásukra, amikor komolyabban felfigyelt rá. Az EMMI-t vezető miniszter – aki református lelkész is -, számára akkor derült ki, hogy

"Gergő nem pusztán egy trendi fiatalember”, hanem a kulturális, hitbéli beállítottsága is predesztinálja későbbi pozícióira, tisztségeire, feladataira.

Balog Zoltán számára Gulyás Gergely neve ismerősen csengett, ismerte korábbról a családját, a rokonságát is, református felmenői okán. Gulyás Gergely mentora - és később jó barátja is -, a Fideszben egyértelműen Balog Zoltán lett.

Másik mentora, a Brüsszeli európai parlamenti képviselő Szájer József elmondása szerint a Fidesz ifjúsági tagozatában - melyet Kövér László hozott létre, és a Medgyessy Pétert nyilvánosan "lehazaárulózó" Loppert Dániel vezetett - Gulyás Gergely azért lépett be, "mert ott kellett egy jogász". Az ifjúsági tagozatosok úgy emlékeznek rá, hogy nem nagyon bulizott, csendes, visszahúzódó fiú volt, aki társait azzal az impozáns tudásával is meglepte, hogy valamennyi német kancellár nevét fel tudta sorolni visszamenőlegesen, de mint kiderült a német választások „legeldugottabb” információit, részeit, fordulatait is ismerte. A németes "vonal" abban is manifesztálódott, hogy intenzív kapcsolatokat ápol a német konzervatívok CDU-CSU alapítványaival, a Robert Shumann és a Konrad Adenauer Alapitvánnyal. Szeptember 24-én a német választásokat Berlinben kísérte figyelemmel, Rogán Antal kabinetminiszterrel közösen.

Szájer Józsefet Gulyás Gergely egy nemrégiben készült interjúban a példaképének nevezte mint egykori parlamenti frakcióvezetőt. Azt mondta róla, "ahogyan Szájer József vezette a képviselőcsoportot 1998 és 2002 között, amikor a Fidesznek egy koalíciós kormány időszakában kellett a kormánytöbbséget biztosítania, kiemelkedő volt. A frakcióvezetői poszt az egyik legnehezebb és legjobban koptató belpolitikai szerep, Szájer elismertségén mégsem hagyott nyomot". Ami pedig a személyes tapasztalatait illeti, három frakcióvezető, Lázár János, Rogán Antal és Kósa Lajos mellett is frakcióvezető-helyettesként dolgozott, "az ő munkájukról is csak a legjobbakat tudta mondani". Jegyezzük meg:

Lázár Jánossal szemben Schmidt Máriával került egy platformra, amikor szokatlanul kemény kritikával illette egy Magyar Nemzetnek adott interjújában a volt Fidesz-frakcióvezetőt a volt Mazsihisz-vezető, Zoltai Gusztáv alkalmazása miatt.

"Egy volt kommunista munkásőr kormány-tanácsadói kinevezése kibékíthetetlen ellentétben áll mindazzal, amit a totalitárius diktatúrákhoz való viszonyulásunkról sokszor és sokan elmondtunk, ahogy az alaptörvény értékrendjével is összeegyeztethetetlen.” Harcos antikommunizmusa tompítottabban jelent meg a III/II-es múlttal bíró Tasnádi Lászlóval szemben (akit azóta le is váltottak a belügyi államtitkári posztról). "Az előző ciklusban két évig a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke voltam, és miután Tasnádi László Pintér Sándor kabinetfőnöke volt, jó szakmai együttműködés volt közöttünk. Végig korrekten, magas szakmai színvonalon dolgozott. Ettől függetlenül az államtitkár politikai kinevezett, és politikai kinevezéseknél jó lenne érvényesíteni azokat a szempontokat, amiket a jobboldali tábor értékalapon sajátjának tekint. Ennél a kinevezésnél ezek a szempontok nem érvényesültek" - hangzott a bírálata.

Elküldte s kordonbontásos cikket Szájernek

A "trendi jogász fiatalemberrel" e sorok írója is találkozott 2006-ban, nem sokkal a Fidesz október 23-i, az Astoriához közeli „veszélyzónában” feloszlatott, nagy politikai skandallumot jelentő tüntetése után, az Európa kávéházban. Akkor Gulyás Gergely, akit még az újságírók, de a fideszes politikusok is kevéssé ismertek vagy egyáltalán nem, olyan, a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos, alkotmányjogilag releváns téziseket ismertetett, illetve vezetett le, melyeket - mint a portrékészítés alatt folytatott beszélgetések során kiderült -, megküldött mások mellett Szájer Józsefnek is, aki a Fidesz jogi szakpolitikusa volt, mielőtt brüsszeli európai parlamenti képviselő lett. Szájer József ötlete volt például a polgári engedetlenség jegyében véghez vitt, emlékezetes Kossuth téri - a „rozzant láncokat szedjük szét”-  kordonbontás. Gulyás Gergely akkor egy Magyar Nemzetben megjelent cikkében azt írta meg, hogy nem a Kossuth téri kordon elbontása volt a jogellenes, hanem a Kossuth tér  akkor már hónapok óta tartó lezárása. Gulyás Gergely egy barátjával közösen többször is megpróbált tüntetést bejelenteni a lezárt területre, és végig is járta a bírósági eljárást is. A Magyar Nemzet-cikket 2007 februárjában elküldte Szájer Józsefnek, aki azonnal felhivta telefonon, és meghívta a Szabadság körbe.

Ez jelentette a fordulatot Gulyás Gergely számára, aki abban az évben jogi szakvizsgázott ( érdekesség, hogy bár a Károly Gáspár Református Egyetem alkotmányjogi tanszékén megbizott egyetemi oktató 2005-től, előtte a jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte meg - állítólag azért választotta a  katolikus egyetemet, mert általa tisztelt nagy nevek, jogtudósok oktattak a Pázmányon, például Sólyom László, de Zlinszky János volt alkotmánybíró volt éppen a dékán.

Amikor Szájer Józseffel találkozott jogi dolgokban a szaktudása viszont már látványos volt. Készségesen állt rendelkezésre a 2006-os események jogi értékelésekor, de „Fidesz-kritikus is volt”. Szerinte az ellenzéki párt politikusai nem képviselték elég aktívan és látványosan a jog igazát a Gyurcsány-kormánnyal szemben. Ezekben az időkben Balog Zoltánnal együtt jártak megnyitni a 2006-os eseményekkel kapcsolatos kiállításokat, rendezvényeket, és akkor még Bodoky Tamás, a ma már a kormányoldalon Soros-szervezetnek bélyegzett Átlátszó főszerkesztője is velük utazott Brüsszelbe, illetve Strasbourgba, prezentálni a 2006-os tüntetésen elszenvedett jogsérelmeket.


szájer józsefSzájer József
Gulyás Gergelyt Szájer József, illetve Balog Zoltán mutatták be Orbán Viktornak. De akkorra már a Szabadság kör titkára volt. A Szájer József, Balog Zoltán, Gyürk András, Borókai Gábor, Győri Enikő, Hammerstein Judit nevével fémjelzett kör emberi jogi ügyekkel, szabadságjogokkal foglalkozott, azt visszautasították, hogy liberális szervezet lennének. Azt állították, hogy a Gyurcsány-kormány alatt az emberi jogok védelme átsodródott a jobboldalra a hatalom jogsértése miatt. A Szabadság kör szervezte például a Tibet melletti tüntetést, galambok eregetését a kínai nagykövetség előtt és a Jogtipró díjátadásokat is, az első nagy fekete bakancsot Draskovics Tibor rendészeti miniszternek ítélték, de később a francia zöld politikus, az 1968-as diáklázadások vezetője, Daniel Cohn-Bendit is top listás volt a Jogtiprók kitüntetésekor.

Balog Zoltánnal és Kövér Lászlóval azért is szorosabb a kapcsolata, mert a Fidesz pártalapítványának a humán csúcsminiszter az elnöke, a házelnök a kuratórium tagja, Gulyás Gergely pedig a főigazgatója. A német szálat erősíti, hogy a Fidesz pártalapítványa együttműködik a Hanns Seidel Stiftunggal. Az alapítvány a hírekbe is bekerült azzal, hogy több milliós támogatást adott a CÖF-nek.

Politikai jártasságot Gulyás Gergely azt követően szerzett, hogy két mentora vehemensen lobbizott azért, hogy a Vas megyei listán parlamenti mandátumot szerezzen 2010-ben. Előtte 2009-ben a fideszes EP-lista 21. helyére is belobbizták - amiről meglepetéssel értesült - de nem szerzett mandátumot.

Orbán Viktor megtapsoltatta

Gulyás Gergely az őt ismerők elmondása szerint komoly, szövegszerű jogi tudással rendelkezik, kiváló, hozzáértő, alapos, olyasvalaki, aki szigorúan veszi és tiszteli a jogot. Nem  fogadta el és ma sem igazán fogadja el a lazább politikusi értelmezéseket, melyek inkább tágítják vagy éppen szűkítik bizonyos határokon belül a politikai álláspontjuknak megfelelően a törvényszöveget. Gulyás Gergely azt a jogtudatot képviseli, mely a párt alakulásakor hagyomány volt a Fideszen belül, a Bibó szakkollégisták körében, Szájer, Kövér és Orbán is jogot végzett. Mivel Gulyás Gergely nem volt személyes ismeretségben Orbán Viktorral, de Kövér László házelnökkel sem, az áttörést az jelentette a számára, amikor Szájer József javaslatára az alkotmányozási folyamatban az alkotmányelőkészítő, illetve szövegező bizottság tagja lett. Ezzel együtt részt vett a miniszterelnök alkotmányozást előkészítő tanácsadó testületében is informálisan, többek között Boross Péter, Pozsgay Imre mellett. Azt Szájer József sem cáfolta soha, hogy az új „fideszes” alkotmány normaszöveg-tervezetét a Párizs–Strasbourg közti vonatozás alatt az iPadján írta meg: Orbán Viktor „kiszervezte” az alkotmányozást az akkor már európai parlamenti képviselő Szájer Józsefre.

Az ő legfőbb itthoni segítője lett Gulyás Gergely a szövegező bizottságban, a KDNP-s Salamon László (ma már alkotmánybíró) és az akkori Fidesz frakcióvezető, Lázár János szintén aktív közreműködésével. Gulyás Gergelynek konkrét jogi kérdésekben "volt véleménye a prezentálhatóság és az integritás tekintetében is" és önálló gondolkodása is.

Amikor elfogadták az új alkotmány normaszöveg tervezetét, Orbán Viktor, a Fidesz zárt frakcióülésén megtapsoltatta a képviselőkkel a szövegezőket, Szájer József, Gulyás Gergely és Lázár János is nagy tapsot kapott.

Az ellenállás stációi

Annak ellenére, hogy Gulyás Gergelyt a legtöbb általunk megkérdezett politikustársa fegyelmezett, szabálykövető és hierarchiatisztelő jogi szakpolitikusnak írta le, nyílt titok, hogy a református "élcsapat" jogi csodagyereke az Orbán Viktor, illetve Fidesz számára kardinális, szimbolikus alkotmánymódosítási ügyekben több alkalommal is különvéleményt képviselt - és ezt a Fidesz-frakció zárt ülésein meg is osztotta. Az első emlékezetes "alakítása" az volt 29 évesen, néhány hetes parlamenti képviselőséggel a háta mögött, hogy "súlytalan figurának" nevezte Orbán Viktor kedvenc köztársasági elnök-jelöltjét, Schmitt Pált, és azt az észrevételt tette, hogy azidáig mindig olyan elismert személyek költözhettek a Várba, a Sándor-palotába, akik rendkívüli jogtudással bírtak, példaként Sólyom László államfőt, az Alkotmánybíróság első elnökét és elődjét, Mádl Ferencet említette. Orbán Viktor állítólag komolyan meglepődött, de kedvesen figyelmeztette a fiatal képviselőt, "mivel jó ügyvéd, a legfőbb közjogi méltóságok posztján is kizárólag jogászokban gondolkodik".

Egy politikustársa szerint Gulyás Gergely öntudatos különvéleménye mögött "egyrészt álláspontjának jogdogmatikus képviselete mutatkozik meg", másrészt - észrevételezte forrásunk - "nyilván felhatalmazással a háta mögött" menetelt szembe a frakcióelnökség vagy Orbán Viktor jogi álláspontjával. "Bátor kiállása elképzelhető Kövér László ellenvéleményét is képviselte", azért is, mert a házelnökkel kifejezetten jó a kapcsolatuk, van olyan fideszes, aki Gulyás Gergelyt „az angyal-arcú Kövér Lászlónak” aposztrofálta, ezzel arra utalva, hogy elvi kérdésekben azonos platformon állnak. Viszont Gulyás Gergely mindig kész vitázni a politikai ellenoldal képviselőivel: legközelebb az MSZP frakcióvezetőjével, Tóth Bertalannal ül le a Soros-tervvel kapcsolatban. Mások szerint viszont saját véleményét mondta felvértezve a nemzetközi jogi példák, a precedensjog szövegszerű ismertetésével. Nem titok, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését erős fenntartásokkal fogadta, akkor is, ha a joguralom kontra népszuverenitás vitában Gulyás Gergely egyértelműen a joguralom és a kreatív jogértelmezés, azaz a láthatatlan alkotmányozással szemben érvelt. Vagyis amellett, hogy a bírák általi, alkotmánycsinálási tevékenység helyett a nép által felhatalmazott többségi szempontot képviseli, azt, hogy a parlamenti akarat legyen érvényes az új alkotmány elfogadásakor.

A bírósági aktivizmust Gulyás Gergely mindig is feleslegesnek, szükségtelennek ítélte.

A "láthatatlan" alkotmányozás atyját, Sólyom Lászlót ennek ellenére tiszteli, mint tanárát is. Az új, fideszes alaptörvény előkészítésekor Szájer József társaságában az akkor már államfői mandátumot nem viselő Sólyom Lászlót is felkeresték és hosszabb beszélgetést folytattak vele. De a volt államfő változatlanul arra helyezte a hangsúlyt, hogy miért nincs szükség új alkotmányra.

Az sem titok, hogy Gulyás Gergelynek a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán is voltak ellenérzései, de ezek technikai jellegűek voltak, "mert 90 százalékban" egyetértett a módosító-javaslat tartalmával. A regisztrációs választásról szóló javaslatról - melyet az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt, az volt a véleménye, hogy politikai tévedés volt a beterjesztése, "azaz nem jogi egyet nem értés állt fenn" - mondta utóbb.

Gulyás Gergely a "világviszonylatban" bírált lex CEU és a civiltörvény tekintetében nem fogalmazott meg különvéleményt. A "plakáttörvény" ( városképvédelmi törvény )  feles módosítása elött forrásaink szerint letette az asztalra alkotmányossági szempontból pró és kontra is az érveket.

Frakcióvezetés ? Komoly emberek csinálták...

2010-14 közötti ciklusban Gulyás Gergely a médiaképessége és tévészerelése okán is ismert és elismert lett a Fideszben. Szívesen utazik Washingtonba, ha a kormány álláspontját kell megvédeni, vagy éppen a republikánus konvencióra. De éppoly szívesen tesz eleget vidéki fórumokon való felkéréseknek, például Nyitrai Zsolt meghívásának Felsőtárkányba (ahol tuk-tuk autókáztak is közösen).

Orbán Viktor Velencén, amikor bejelentették, hogy Gulyás Gergely lesz a választásokig Kósa Lajos után a Fidesz parlamenti frakcióvezetője már nem mondott hosszabb, különösebb méltatást róla, csak valami olyasmit, "mindenki ismeri már, tudjuk milyen felkészült".  

A parlamenti frakcióvezetői poszt fontos a Fideszben, forró drótot jelent Orbán Viktorral, a kormánykommunikáció csúcsán helyet foglaló Rogán Antallal, de adott esetben bármelyik miniszterrel, és Kövér László házelnökkel.  „A frakcióvezetést komoly emberek csinálják, ezt a posztot meg kell becsülni" - mondta egyik magas rangú forrásunk, emlékeztetve: az Orbán-kormány több minisztere is, például Navracsics Tibor, Lázár János, Rogán Antal is vezették a Fidesz-frakciót. Forrásaink nem tartották kizártnak, hogy a választások után, Fidesz-győzelem esetén Gulyás Gergely magasabb posztot kaphat, de ennek az ellenkezőjét sem zárták ki.

Eddig akárhányszor kérdeztük is Gulyás Gergelyt arról, hogy adott esetben lenne-e igazságügyminisztere Orbán Viktornak, a fegyelmezett, soha semmilyen hírt nem szivárogtató politikus csak mosolygott.

Gulyás Gergely karrierjének következő állomása még nyitott kérdés. Csillaga felfelé ível: kérdés persze, hogy lojalitási alapon megtalálja-e majd a jövőben is adott esetben azt a jogi lehetőséget, ami az alkotmány és a különböző törvényhelyek szerint még "belefér". Vagy jogtudományi képességekkel a jogot politizálja át. A másik politikai oldal egyik prominense felidézte, milyen készségesen látta el a 2006-os sértettek, "randalírozók", "szemkilövöttek" jogi képviseletét a huszonéves fiatal jogász, és később 2011-ben immár a jogsértésekkel foglalkozó parlamenti albizottság elnökeként milyen kérlelhetetlenül képviselte a felelősök megbüntetését a törvény szigora által.

Orbán Viktor mindenesetre számít rá pártpolitikai vonalon is, mint a Fidesz alelnökére. A Fidesz november 12-i kongresszusán esetében nagy valószínűséggel nem lesz változás az elnökségét illetően. "Futólag Kocsis Máté, VIII. kerületi polgármester neve is felvetődött, de nagyon rövid idő alatt le is került a napirendről" - forrásaink mostani tudása szerint Orbán Viktor kiegyensúlyozottnak látja a Fidesz-vezetést. Novák Katalin személyében Pelczné Gáll Ildikó helyére női alelnök kerül. Más vonatkozásban azonban nem lát indokoltnak a miniszterelnök semmilyen cserét.

"Most az az álláspont, hogy nem kell spekulálni, menni kell előre. Ez érvényes Gergő esetében is" - mondta egy forrásunk.

További belföldi híreink