Belföld

2017-09-13 06:04:00

Gyújtogatások, kegyetlenkedések: Legalább 270 ezer rohingja menekült át Bangladesbe

Elutasította a mianmari kormány a rohingja felkelők tűzszünet-javaslatát, azzal az indokkal, hogy nem tárgyalnak terroristákkal. Közben az ENSZ elismerte: nem 120 ezer muszlim rohingja menekült át Bangladesbe az elmúlt három hétben, ahogy eddig becsülték, hanem legalább 270 ezer. A mianmari kormány szerint nem ők a felelősek az erőszakért.

Mindennapos látvány a Bangladest Mianmartól elválasztó Naf folyón, ahogy egymás után érkeznek a rohingjákat szállító csónakok, hogy kiköthessenek a biztonságot jelentő túlparton. Akik a csónakokig eljutottak, szerencsésnek mondhatják magukat. Sokan ugyanis nem bírják a napokig tartó gyaloglást étlen-szomjan, a hegyeken át, viharos monszunesők közepette. És sokan nem tudják kifizetni az „embercsempész csónakosok” fejenként 120 dolláros viteldíját sem. A becslések szerint ezért legalább 300 ezer rohingja továbbra is Mianmarban van.

Közben a mianmari kormány megkezdte taposóaknák telepítését a bangladesi határra, indoklásuk szerint azért, hogy megakadályozzák a menekültek visszatérését. Szombaton három rohingja meghalt, ketten pedig megsebesültek, amikor megpróbáltak átkelni az aknásított zöldhatáron. Banglades miniszterelnöke tiltakozott a lépés miatt, amikor ellátogatott egy rohingjáknak felállított menekülttáborba.

„Ezek az emberek több száz éve élnek Mianmarban, hogy is tagadhatják le, hogy ők az állampolgáraik?” – tette fel a költői kérdést Sheikh Hasina Banglades miniszterelnöke, ugyanakkor hozzátette, hogy elítéli a rohingja militáns szervezetek provokációját, ami miatt a mostani erőszakhullám elindult.


A buddhista többségű Mianmarban már évtizedek óta érik zaklatások az ott élő vallási kisebbségek tagjait, így a keresztényeket és a muszlimokat is.

Az erőszak legutóbb augusztus 25-e után szabadult el Mianmar egyik olyan államában, ahol több mint egymillió, muszlim vallású rohingja él. A felkelő rohingják ugyanis rendőrőrsöket és egy katonai bázist is megtámadtak, a mianmari hadsereg pedig tisztogatással válaszolt a támadásokra. Csak augusztusban 400 embert öltek meg.

Az erőszakhullám miatt a rohingja kisebbség több százezer tagja indult el a bangladesi határ felé. Volt olyan falu, amit katonák gyújtottak fel, máshol buddhista bandák kegyetlenkednek. A mianmari vezetés szerint ugyanakkor maguk a rohingják gyújtogatnak, hogy ezzel is rossz színben tüntessék fel a kormányt, és magukra vonják a nemzetközi közösség figyelmét.

Az ENSZ azonban már így is felfigyelt a Mianmarban kialakult helyzetre, és hétfőn közölték: fennáll az etnikai tisztogatás gyanúja. Emberjogi szervezetek egyenesen arra figyelmeztettek, hogy az események akár a ruandai népirtáshoz hasonló vérengzésbe is torkollhatnak.

atv.hu

További belföldi híreink