Itthon

2017-08-27 09:12:00

Soha nem sugárzott interjú Aczél Györggyel az ATV-n

Rendkívüli dokumentumfilmet láthatnak a nézők az ATV-ben, vasárnap este 11-kor. Aczél Györggyel 1991-ben beszélgetett Szinetár Miklós. Az interjút eddig még sehol nem vetítették. A Kádár-korszak emblematikus kultur-politikusával ez volt az utolsó beszélgetés.

Szinetár Miklós

 

Nem mondhatom, hogy barátok voltunk, nem tegeződtünk én nagyra becsültem és ő is engem – kezdte a visszaemlékezést az az ATV Egyenes beszéd című műsorában Szinetár Miklós.


Köztünk volt egy harmonikus viszony – említette a rendező, én akkor is meglátogattam, amikor nem volt a hatalomban. Az már a rendszerváltás után volt, hogy felvetődött: készüljön vele egy beszélgetés. A bukásról. A bukás után hogyan látja az elmúlt éveket. Szinetár arról is beszélt: ez nem egy portré-film. Egy alkalom, egy találkozás. Azért is rendhagyó, mert ebben az időben már nem készült Aczéllal interjú. A film elkészült, de akkor azt kérte Aczél, ne mutassuk be. 26 évig vártam. Most már talán engedné, és van egy apropó, a jövő hét végén lenne 100 éves.

Rengeteg pozitív dolgot művelt és nagyon-nagy hasznára volt a magyar kultúrának. Nézzük a végeredményt: az úgynevezett Aczél-korszakban hogyan néztek ki a színházak, a magyar film. Vagy, hogy haza beszéljek, milyen volt a magyar televízió. Amikor eljöttem a Magyar Televízióból, a rendszerváltás idején, akkor három nagy szekrény roskadozott a nemzetközi díjaktól. Ezeket  a díjakat nem a volt szocialista országokban nyertük, hanem túlnyomó többségüket Nyugaton.

Természetesen nagyon sok rosszat is mondanak rá, néha joggal, de Madách-cal szólva: bűne a koré – fogalmaz Szinetár. Nagyon sokan mondanak rosszat róla, de a jót mondók között ott van Tolnai Klári, Törőcsik Mari, ott van Makk Károly. Jancsó Miklós és Hernádi Gyula egy hatalmas tortával ünnepelték a hatvanadik születésnapon.

Hol voltak a határok – kérdezte Rónai Egon, arra utalva, hogy ami Aczélnál átcsúszott, azt lehetett irni, forgatni, bemutatni, ami nem az nem készülhetett el. Hasonlattal válaszolt Szinetár:


ha valaki egy para-olimpián indul, az nem futhat olyan eredményt, mint amilyenek születnek a rendes olimpián. Ha a mi eredményeinket összevetjük a korabeli NDK és Csehszlovák eredményekkel

, most a Szovjetunióról nem is beszélve, nyugodtan megállapíthatjuk, nálunk szép eredmények születek. Nem akarom felmenteni minden felelősség alól, árnyal Szinetár, mint ahogy a kort sem lehet felmenteni. De végül is nem elismerni azt, amit Aczélnak köszönhetünk, az hiba lenne.

1991-ben arról beszél Aczél a filmben, hogy csak most szembesült azokkal a dokumentumokkal, amelyek az 1956 utáni terrort leleplezték. A riporter azt kérdezte, lehet, hogy tényleg voltak, akik nem tudtak erről a szocializmus legfelsőbb vezetői közül sem. Szinetár rövid válasza: fogalma sincs, de hitelesen adta elő. Miközben arra is emlékezett, hogy 1962-ig nagyon sok méltatlan sőt aljas megtorlás történt, mert a barátai közül is többen áldozatul estek. 1964-től 1980-ig azonban ez egy élhető ország volt pezsgő kulturális élettel.

Szinetár szerint a fiataloknak sem érdektelen a film, mert a beszélgetésben rengeteg olyan részlet van, amelyek arról árulkodnak - a hatalom természete, a politikai mechanizmusok – ugyanúgy működtek anno, mint ma.

A film egyik legizgalmasabb része, Rónai szerint, amikor Aczél György Kádár utolsó pár hónapjára emlékezik, a körülötte lévő emberek árulásai is szóba kerülnek. Aczél megrendülése a legizgalmasabb. Szinetár úgy véli: az a ragaszkodás, ha úgy tetszik hűség Kádárhoz, ahogy Aczél kötődött a főtitkárhoz, az emberi érték. Ugyanokkor kiderült, hogy pontosan látja a végét Kádárnak is és saját magának is. 

atv.hu

További belföldi híreink