Belföld

2017-08-08 11:58:00

Schöpflin: Nem Soros nyomja a gombot

Nem Soros György nyomja a gombot Brüsszelben, hogy hívják össze a parlamenti ülést Budapesten a CEU miatt – nyilatkozta az atv.hu-nak Schöpflin György. A fideszes EP-képviselő arra a kérdésre, hogy más fideszesek és Orbán Viktor miért láttatja Sorost „mindenható háttérhatalomnak”, azt mondta: „Ez a politika!"

Schöpflin: Nem Soros nyomja a gombot

Schöpflin György nem tartja valószínűnek, hogy Soros György nyomja a gombot Brüsszelben, és a milliárdos „spekuláns” hívná össze a magyar parlament rendkívüli ülését.

„Én nem gondolom, hogy Soros György irányítaná az Európai Bizottságot”, és ezért kezdeményeztek volna kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben a felsőoktatási törvénymódosítás, a CEU ügyében – mondta a fideszes európai parlamenti képviselő portálunknak. 

Munkatársunk kérdésére, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és más fideszes politikusok akkor miért láttatják Soros Györgyöt egy mindenható háttérhatalomnak, olyannak, aki diktál Brüsszelnek is, Schöpflin György úgy reagált: „ez a politika!”

Aztán hozzátette, nem tudja konkrétan, hogy a háttérben mi történt a CEU-val kapcsolatos uniós kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt Brüsszelben. Azt lehet tudni, hogy Soros György és Michael Ignatieff előtte beszéltek Juncker bizottsági elnökkel és más biztosokkal is. „Szóval Soros György ott volt, és el tudom képzelni, hogy kampányolt a CEU ügyében. Az igaz, hogy Sorosnak van egy valamennyire elfogadhatatlan befolyása Brüsszelben”.

Magyarországgal probléma van?

A fideszes EP-képviselő úgy érzékeli, hogy eleve van egy olyan alapállás az Európai Bizottságban, hogy „Magyarországgal probléma van”. Ez áll a kötelezettségszegési eljárások mögött is, aztán az eljárások végén rendre kiderül, hogy igazítani kell itt-ott egy kicsit egy-egy törvényen, ez történt a médiatörvény esetében is, „de minőségi változás általában nincs”. 

Schöpflin György szerint a CEU ügyében ki kell szedni az egészből „a politika méregfogát”, és akkor kiderül, hogy nincs más probléma, kifogás, mint a szolgáltatás szabad áramlása, erre pedig megvan a magyar ellenérv-rendszer. A vizsgálatot a Néppárt is szorgalmazta, Manfred Weber frakcióvezető is, de most már az a várakozás, hogy lesz kiegyezés, valamilyen jogi-adminisztrációs megoldást találnak a felek.

Nem volt antiszemita a plakátkampány

A Soros-plakátok kapcsán Schöpflin György csak annyit mondott: ő maga nem nagy plakátbarát, de a kampány legalább azt elérte, hogy most már mindenki tudja, ki az a Soros György. „Soros Györgyről, a spekulánsról szólt a kampány, és nem Soros Györgyről, a zsidó származású milliárdos üzletemberről” – mondta Schöpflin György közbevetésünkre, és emlékeztetett, hogy az izraeli miniszterelnök szerint sem volt antiszemita hangütése a plakátoknak.

Schöpflin szerint Juncker bizottsági elnök békülékeny, legutóbbi nyilatkozatában is arra utalt, hogy ők Orbán Viktorral kijönnek egymással. 

„Orbán Viktor kiismeri magát Brüsszelben”, míg Jaroslav Kaczynski, a Jog és Igazságosság párt elnöke nem nagyon fordul meg az unió fővárosában.

Az Európai Bizottság nem örül különösebben annak sem, hogy az Európai parlament szeretné az uniós „nukleáris fegyver”, a 7-es cikkely alkalmazását eredményező eljárás elindítását Magyarországgal szemben. A fideszes euro honatya tudomása szerint a jelentés szövege még nincs kész, várhatóan novemberre készül el. „Az, hogy Ujhelyi István MSZP-s képviselőtársam naponta levelet írt, üzengetett a néppárti képviselőknek is, kontraproduktív volt, senki sem vette komolyan, a Fideszt nem zárta ki a soraiból a Néppárti frakció – mondta állítását alátámasztandó Schöpflin György.

Ujhelyi felvetésére reagálva – miszerint Orbán Viktor „a V4-ekből kíván mentőcsónakot ácsolni magának, egyfajta színpadot, amely délibábos erejét bizonyítaná”, a lengyelek esetében nem elképzelhetetlen az illiberális finomhangolódás, de a csehek és a szlovákok elfordulnak a magyar miniszterelnöktől –, Schöpflin úgy fogalmazott: nem hajlandó elfogadni a szocialista politikus érvelését.

Az oroszokhoz fűződő viszony valóban megosztó lehet, de az Európai Tanácsban, ahol az államfők és kormányfők foglalnak helyet, és ahol ügyek mentén kell szavazni, általában teljes az egység. 

Például a migráció kérdésében van egy regionális „összeszorító hatás” is. Az Európai parlamentben, ahol viszont frakciók vannak, ez az egység valóban nem mindig tud mutatkozni – ismerte el.

Bayer szélsőséges magánvéleménye

Végül arra, hogy Bayer Zsolt egy televíziós megnyilvánulásában azt mondta, „ha minden így marad”, akkor Közép-Európának – nyilván a V4-re gondolt – ott kell hagyni az uniót „a francba”, le kell zárni a határokat, és kell magunknak csinálni Európa közepén egy saját régiót, azok meg ott „dögöljenek meg”, Schöpflin György úgy reagált: Bayer Zsolt hajlamos arra, hogy ilyen szélsőséges mondatokat mondjon, de nem szabad komolyan venni, ezt magánvéleménynek kell tekinteni.

„Senki nem akar kilépni az EU-ból, különösen a Brexit után nem. Jobb benn lenni, mint nem benn lenni. És nemcsak a pénzről, az uniós milliárdokról van szó, a kapcsolatrendszerről is, a konfliktus kezelési és megoldási mechanizmusokról. 

Senki nem fog kilépni az unióból szerintem, az EU egységét a kín-keserves Brexit után semmi sem veszélyezteti, az uniós országok lakossága inkább Európa baráttá vált. Magyarországon csak a Jobbik kivétel” – konstatálta végül Schöpflin György.

 

 

Szavazzon Ön is a Nap kérdésére: 

További belföldi híreink