Itthon

2017-07-12 13:40:00

Orbán: Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincsek második hét darabját

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében az MTI tudósítása szerint.

Orbán: Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincsek második hét darabját
Orbán Viktor és Baán László a leleplezéskor (Fotó: MTI)

Orbán Viktor azt mondta: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a "családi ezüstnek" Magyarországon van a helye. "Kötelességünket teljesítettük és visszaszereztük" - mondta a miniszterelnök, aki a bejelentés után bemutatta a sajtónak a Parlament Vadásztermében kiállított kincseket.

A Seuso-kicsek múltja

A római eredetű Seuso-kincs 15 darabból áll (14 ezüsttárgy: edények, tálak, kancsók és egy szelence, továbbá az ezeket rejtő rézüst), de összességében valószínűleg 248 tárgyról lehet szó. Az ismert tárgyak összsúlya 65,5 kilogramm, anyaguk szokatlanul nagy tisztaságú ezüst. A lelet nevét tulajdonosáról kapta, akinek nevét egy majdnem 9 kilogrammos, 70 centiméter átmérőjű tál szélére köriratban felvésett vers örökítette meg.


fotó: mtiFotó: MTI


Az ezüstkészlettel megajándékozott Seuso (vagy Sevso) valószínűleg gazdag hadúr vagy a Római Birodalom tartományi főtisztviselője volt, aki az ezüsttárgyak keletkezési életkorából ítélve a Kr. u. 4. században élhetett. Székhelyére a már említett tálon egy korabeli palotát és a kertjében lakmározó társaságot ábrázoló relief, illetve vadász-halász életkép utal: a Balatonra emlékeztető alakú tó vizében ficánkoló hal fölött ez a felirat olvasható: Pelso (azaz Balaton).


fotó: mtiFotó: MTI


Számos bizonyíték szól a lelet magyarországi eredete mellett. A legnagyobb ismert tálon az első tulajdonos neve és a Balaton egykori latin neve olvasható. Nyomós érv, hogy egy 1878-ban Polgárdi területén előkerült, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött négylábú ezüstállványnak és a Seuso-kincs egyik darabjának mintája, mérete olyan fokú egyezést mutat, hogy feltehető: azonos mester készítette őket, a két lelet összetartozik és együtt rejtették el őket.

fotó: mtiFotó: MTI


A talajtani vizsgálatok is nagy hasonlóságot mutatnak, az egyik esetben "gyakorlatilag azonos" a Polgárdi környékén talált földminta és az egyik tálról származó agyagminta. A kincset rejtő fémüst is olyan technikával készült, amelyet akkoriban csak Pannóniában, főként a Balaton térségében alkalmaztak. Szabadbattyán határában, Polgárdi közelében hatalmas római kori villát tártak fel, amely vélhetően Seuso vagy egy hasonlóan gazdag úr tulajdona lehetett. Feltételezések szerint Seuso valamelyik barbár betörés idején rejthette el kincseit. Erre valószínűleg a 4. század végén, az 5. század elején kerülhetett sor.

atv.hu

 

 

 

 

 

Szavazzon itt a Nap Kérdésére

További belföldi híreink