Kövessen minket a Facebookon

Itthon

2017-05-30 07:30:00

„Varacskos disznó”: Handó reagált Lovas provokációjára

Hétfőn hallgatta meg az Országgyűlés igazságügyi bizottsága Handó Tündét, akit a múlt héten a jobboldali média egyik népszerű arca „varacskos disznónak” nevezett. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke reagált is megkeresésünkre, mi pedig összegyűjtöttük, milyen kormánypárti prominensek szálltak bele korábban páros lábbal a magyar igazságszolgáltatásba.

„Varacskos disznó”: Handó reagált Lovas provokációjára

Pár napja kemény hangvételű, személyeskedő levelet írt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének a Magyar Idők újságírója és az ECHO tévé állandó vendége, Lovas István. A publicista szerint Handó – aki a fideszes EP-képviselő Szájer József felesége – által felügyelt magyar bíróság sorra hozza a felháborító ítéleteket, amelyek 

„kedvezményezettjei szinte minden esetben a liberális tábor”

– fogalmaz Lovas.

Az újságíró felemlegeti, hogy a vörösiszap-katasztrófa és a 2006-os rendőri brutalitás felelőseit felmentették, miközben Budaházy György „bizonyíték híján” is 13 évet kapott. Lovas leveléből kiderül, hogy a Magyarok Nyilai elnevezésű szervezet feltételezett vezetője Handó Tündéhez fordult, miután a tavaly augusztusi ítéletet még a mai napig nem foglalták írásba a Fővárosi Törvényszéken, az OBH elnöke pedig annak a Cserni Jánosnak szignálta az ügyet, aki korábba kiállt Gyurcsány Ferenc mellett, elítélte viszont Bencsik Andrást.

„Én öntől most követelem, hogy jelentsen fel, mert önt egy liberálisan elfogult varacskos disznónak tartom”

 – írja a Magyar Idők munkatársa Handó Tündének, és a kormány intézményein keresztül megvalósuló „balliberális terror rendszer”-ről értekezik. Szerinte, ha az elnök asszony feljelentené, akkor mindenki számára nyilvánvaló lenne a NER kétosztatúsága.

Vannak előzmények

Nem tudni, hogy azért-e, mert Lovas az OBH és annak vezetője általa felügyelt kinevezési gyakorlatot is erőteljesen megkérdőjelezte, de Handó Tünde hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt a 2016-os év első félévéről szóló beszámolójában rámutatott: a 749 bírósági vezetői poszt közül 117 betöltése tartozik az OBH elnökének hatáskörében, így míg a helyi ügyekért a helyi vezetők felelnek, az ő feladata főleg a problémamegoldó vezetők kinevezésére terjed ki.  

Mondanunk sem kell, hogy

az igazságügyi bizottság kormánypárti többsége támogatta az OBH elnökének beszámolóját,

ami ha jobban belegondolunk, nem volt mindig így. Lovas is felemlegeti alpári levelében, hogy 2016 év elején olyan össztűz zúdult három közfelháborodást okozó ítélet kapcsán is Handóékra, hogy a Fidesz reprezentánsai és a kormány prominensei is jogszabály-módosítást sürgettek az általuk tarthatatlannak minősített helyzetben.

Kolontár és Hagyó

Tavaly februárban Németh Szilárd sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az utóbbi idők bírósági ítéletei miatt pártja vitát kezdeményez az igazságszolgáltatásról az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. A képviselő úgy érvelt, hogy erre az emberek igazságérzete miatt van szükség, hiszen sem a tíz halálos áldozatot követelő kolontári tragédia felelősei, sem a „fővárost 2010 előtt irányító maffia főnöke”, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai nem vonulnak börtönbe.

Lázár János is megszólalt a kérdésben egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon. „A politikusok nem befolyásolhatják a bírák ítélkezési munkáját, de az embereknek nem tiltható meg, hogy elmondják véleményüket a bíróságok döntéseiről” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hozzátéve: az embereknek fogytán a türelme és a bizalma, az igazságérzetükkel ellentétes döntések pedig megrengethetik az igazságszolgáltatásba vetett hitüket. A miniszter szerint

jogszabály-módosításra van szükség, ha a törvények nem teszik lehetővé, hogy egy súlyos ipari vagy természeti katasztrófa esetén kiderüljön, kit terhel a felelősség.

Rubovszky György, az igazságügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke mélyen egyetértett Lázárral, és az atv.hu-nak azt mondta, ki kell vizsgálni, mi zajlik a bíróságokon és meg kell találni a felelősöket, mert mégiscsak felháborító, hogy olyan ítéletek születnek, amelyek törvényesnek látszanak ugyan, ám, nem tűnnek igazságosnak.

„Tejesen független” bírók

A jogász szakma szinte egy emberként háborodott fel a végrehajtó hatalom illetéktelen területre tévedésén, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint kifejezetten abszurd elképzelésnek tűnik, hogy egy parlamenti bizottság bírósági ítéleteket elemezzen.
Darák Péter, a Kúria elnöke pedig nyilatkozatot adott ki, amelyben nem sokat kertelt:

„A tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat a bírósággal szemben. Különösen elvárható, hogy ettől más hatalmi ág képviselői tartózkodjanak”

, különben a „jogállamiság alapját ássák alá.”

Már csak az érintettség okán, Handó Tünde is kommentálta a kormánypárti reakciókat, és egy nemrég, több száz bíró megkérdezésével végzett felmérésre hivatkozva közölte, hogy a bírák 97 százaléka „teljesen függetlennek” mondta magát.

Biszku és Rezesová

Egy fél évvel korábban Gulyás Gergely tett a Németh Szilárdéhoz hasonló bejelentést, miután a Fővárosi Ítélőtábla a Biszku-perben hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendelt el. A törvényalkotási bizottság fideszes elnöke szerint az egykori kommunista belügyminiszter ügye arra bizonyíték, hogy

„a magyar igazságszolgáltatás egésze még a legnyilvánvalóbb bűnösökkel szemben sem képes olyan eljárás lefolytatására, amelynek során igazságügyi, jogi és történelmi igényességgel egyértelműen tisztázható lenne, milyen szerepet játszottak a pártállam kommunista vezetői az 1956. októberi forradalmat követő tömeggyilkosságokban”.

Rogán Antal a második Orbán-kormány idején egy Facebook-videóban kifogásolta, hogy az első fokon ittas vezetésért elítélt szlovák Eva Rezesová egy luxusingatlanban tölti a házi őrizetet. A négy halálos áldozattal járó közúti baleset okozója ellen követelt vizsgálat végül meghozta a kívánt eredményt, mert a másodfokon eljáró bíróság megszüntette a nő házi őrizetét, és ismételt előzetes letartóztatását rendelte el. A Fidesz már ennél az ügynél is szigorú törvénymódosítást ígért, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg hasonló méltánytalanság.

A vélemény szabad

Visszatérve Lovas István varacskos disznózására: lapunk megkereste az OBH sajtóosztályát, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem kívánnak élni a megszólalás lehetőségével, „mivel a téma nem szakmai természetű”, és Lovas István a saját véleményét hangoztatta, amelyhez joga van,

függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalhoz sorolható médiatermékekben jelenik meg szerzőként vagy vendégként.

 

 

 

Szavazzon itt a Nap Kérdésére!

Ajánlom

További belföldi híreink