Belföld

2017-04-24 09:47:00

Brüsszeli „nagyhét”: Az Alkotmánybíróságra bízza-e Orbán a lex CEU megsemmisítését?

Orbán Viktor az Alkotmánybíróságra bízhatja a lex CEU megsemmisítését, ha Juncker nyomására az Európai Néppárt kész helyzet elé állítja: a visszavonás a záloga a Fidesz ki nem zárásának. Alkotmányjogászok szerint a törvény „pimaszul egyértelműen” alkotmányellenes, a miniszterelnöknek viszont a múlt héten még az volt az álláspontja, hogy „ha háború, legyen háború”, a kormány nem hátrál.

 Brüsszeli „nagyhét”: Az Alkotmánybíróságra bízza-e Orbán a lex CEU megsemmisítését?
Az Alkotmánybíróság (Fotó: MTI)

Az Alkotmánybíróságra „bízza-e” Orbán Viktor a lex CEU megsemmisítését, ha Jean-Claude Juncker Európai Bizottsági elnök ellentmondást nem tűrően kéri Angela Merkelt, illetve az Európai Néppártot, hogy még ezen a héten, április 29-én zárja ki a soraiból a Fideszt? Mit tesz a miniszterelnök, ha a brüsszeli „nagyhéten” tudatják vele: a diszkriminatív passzusok visszavonása a záloga annak, hogy a Fideszt ne zárják ki a keresztény-konzervatív európai pártcsaládjából? Ha ugyanis szombaton ez megtörténne, minden eddiginél komolyabb presztízsveszteséget jelentene magyar miniszterelnök számára.

Nemcsak kisodródna legerősebb szövetségesei, a németek védőhálója alól és a nyugati érdekkörből, de a kizárás azonnal magával hozná a következő kérdést is: az uniós kormány, az Európai Bizottság elzárjon-e bizonyos pénzcsapokat, éppen a magyar választási évben.

Egy német konzervatív vasárnapi lap, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung elemzöje a hétvégén már azt javasolta: „ígéretes lenne Magyarország kizárása az Európai Unió kutatási támogatásából, mert a felsőoktatási törvény módosítása korlátozza a tudásért folytatott plurális versenyt, és ezzel megsérti a jogállamiság elvét, amelyre az EU és belső piaca felépül”. A cikkíró A hatalom monopolistái címmel általában is lesújtó véleményt fogalmaz meg, amikor azt írja: „Erdogan, Orbán és társai protekcionista autokráciává változtatnak nyitott demokráciákat”.
 
Szerdán felelni kell

Óriási tehát a nyomás a miniszterelnökön: ismételgetheti, hogy az oktatás tagállami belügy, az előre nem kalkulált, szűnni nem akaró nemzetközi tiltakozást és tüntetések sorát kiváltó lex CEU miatt „új Canossát” kell járnia Brüsszelben, szerdán meg kell jelennie az Európai Parlamentben és meg kell védenie a felsőoktatási törvény módosítását. Egy nappal azt követően, hogy Michael Ignatieff, a CEU rektora tájékoztatja és „felkészíti” az EP kulturális bizottságát, másnap pedig Soros György tárgyal Junckerrel szintén a CEU-ról.


jean-claude juncker (fotó: reuters)Jean-Claude Juncker (Fotó: Reuters)
Mint kiderült, Palkovics László „hogyan játssza ki a CEU a törvényt úgy, hogy visszaszoruljon Amerikába” javaslata nem működik: noha az államtitkár két hete ezt a kompromisszumos megoldást vezette elő Brüsszelben a kedélyek megnyugtatására, Ignatieff és az egyeteme nem volt vevő rá és Sólyom László volt köztársasági elnök is értelmezhetetlennek nevezte azt egy fórumon.
 

Orbán Viktor és a fideszes képviselők biztosan nem kezdeményezik a CEU számára teljesíthetetlen feltételek törvényi módosítását, a Soros-ellenes retorika, az off-shore-egyetemezés meggyőződésükké vált.

A menekülőpálya

Így a menekülőpálya Orbán Viktor számára az Alkotmánybíróság lehet:

kapituláció, fehér zászló lengetése nélkül is hatástalaníthatja a lex CEU-t, ha a taláros testület megsemmisíti a jogszabályt, vagy legalábbis annak a CEU-ra szabott két passzusát,

az amerikai kampuszról szóló feltételt, illetve az államközi egyezmény aláírását.

orbán viktor (fotó: reuters)Orbán Viktor (Fotó: Reuters)

S jóllehet, az atv.hu-hoz eljutott információk szerint a miniszterelnöknek még a múlt héten is az volt CEU-ügyben az álláspontja, hogy „ha háború, legyen háború”, a kormány nem hátrál, kérdéses, hogy ki tud-e tartani emellett.

Neki nem is kellene kapitulálnia, mivel a CEU ügyében összegyűlt az utólagos alkotmánybírósági normakontrollhoz szükséges számú 50 parlamenti képviselő aláírása, és pénteken az akciót kezdeményező LMP már be is adta az indítványt az Alkotmánybíróságra.

A sikerhez szükség volt a jobbikos képviselők aláírására is, nélkülük nem lett volna meg az 50 szignó.

Senki nem tudja, mikor tárgyalják

Azt azonban senki nem tudja, mikor lesz ebből döntés, az AB-t semmilyen határidő nem köti, az elnök, Sulyok Tamás diszkrecionális joga meghatározni, mikor tárgyalják, és mikor hirdessék ki a határozatot. 

Ha Áder János kért volna alkotmánybírósági normakontrollt, a bíráknak 30 napon belül dönteniük kellett volna. Az államfő viszont nem tette meg ezt, noha a kiszivárgott hírek szerint a jogászok a környezetében – mielőtt rákerült volna szignója – felhívták a figyelmét, hogy a jogszabály több ponton ellentétes lehet az alaptörvénnyel.

Az ellenzék és a demonstrálók az aláírás miatt azóta is ostorozzák Ádert, mert „ahelyett, hogy államfő lett volna, sokkal inkább egy pártfeladatot teljesített”. Valóban szokatlan, hogy a köztársasági elnök megindokolta, miért írta alá a tiltakozások ellenére a lex CEU-t, az elnökök általában azt szokták indokolni, ha élve a vétó jogosítványukkal nem írnak alá egy számukra megküldött jogszabályt.

S hogy az AB „pártfeladatot” teljesít-e majd? Általános tézis, hogy bírósági végzés nem helyettesíthet politikai döntést. Most úgy tűnik, mégis, a lex CEU-ról szóló határozat ilyen eset lesz, akkor is, ha megsemmisíti és akkor is, ha úgymond átengedi az AB. 

Áder jánosÁder János

A megsemmisítésre tippelnek

Komoly felkészültséggel rendelkező alkotmányjogászok az atv.hu-nak azt mondták: arra tippelnek, hogy az AB megsemmisíti a lex CEU-t, mert nem is tehet mást, a jogszabály egyértelműen és világosan alkotmányellenes.

„Pimasz hazugság” lenne, ha az AB nem emelne semmilyen kifogást – fogalmazott egyikük.

Ha a lex CEU átmegy az Alkotmánybíróságon, akkor deklarálható lesz, hogy vége a jogállamnak: emblematikus ügyben bizonyulna működésképtelennek a fékek és ellensúlyok rendszere – mondta az ATV-ben a múlt héten Hack Péter alkotmányjogász is.

„Bruhaha”

Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi docense, a „gyengébbek kedvéért” a Facebookon „bruhaha” felütéssel leírt „néhány fogást” is, amit megtalálhatott volna Áder János is a lex CEU-ban:

„1. a nemzetközi szerződéshez kötéssel kormányzati diszkrécióhoz van kötve a működés

2. a külföldi kampusz megkívánása az Alaptv. X. és XI. cikk aránytalan korlátozása (különös tekintettel arra, hogy fogyasztóvédelmi megfontolások a CEU nemzetközi rangsorbeli oka miatt ezt nem indokolhatják)

3. felkészülési idő hiánya (jogbiztonság)

4. konkrét intézményre szabás, egyedi jogalkotás (diszkrim, Alaptv 15. cikk (2) bek).” – írta az alkotmányjogász.


sólyom lászlóSólyom László


Sólyom László, az AB alapító elnöke (8 évig töltötte be ezt a tisztséget) az Eötvös Csoport fórumán húsvét előtt azt mondta, hogy egy másodéves joghallgató számára is egyértelműen alkotmányellenes a lex CEU, a volt államfő a szerzett jogok védelmét és a beláthatatlan határidőket emelte ki.

Forrásaink azt prognosztizálták, hogy legkorábban júniusban születhet meg az AB-döntés a lex CEU-ról, legkésőbb pedig szeptemberben. „Nehéz lenne az őszi politikai szezonkezdés után húzni a döntést, mert azzal az AB már rászaladna a '18-as választási kampányfinisre”.

Volt viszont, aki azt mondta, az 50 parlamenti képviselői szignó megközelítőleg olyan gyorsaságra kellene hogy kötelezze az AB-t, mint egy államfői indítvány.

A másik oldal

„Természetesen jogszakmai hitelvesztés nélkül is dönthet úgy az AB, hogy nem alkotmányellenes a lex CEU”, reagált lapunknak az ellenző véleményekre egy konzervatív szaktekintély, aki megmosolyogtatónak nevezte a CEU mellett felsorakozó alkotmányjogászok szerinte „végletesen harcias” álláspontját: Az ő pontjaik a mostani alaptörvényből már nem vezethetőek le, a „szerzett joggal” kapcsolatos érvelésük a Sólyom-féle láthatatlan alkotmányból indul ki, holott az már nincs, a legtöbb részét bedaráltuk. Sajnálatos, hogy a maguk által megfogalmazott, ma már nem is érvényes formulákra alapozva mondják ki előre az általuk kívánatosnak tartott határozatot”, mondta a jogászprofesszor az atv.hu-nak.

EPP: Orbánnak változtatnia kell!

Orbán Viktornak változtatnia kell a CEU-törvényen, ha Brüsszel, a felsőoktatási jogszabályt tanulmányozó Európai Bizottság ezt kéri tőle. Ezt a Fidesz európai, keresztény-konzervatív pártcsaládjához tartozó Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber mondta a hétvégén.


soros györgySoros György


Valóban, mit veszítene Orbán Viktor, ha visszatáncolna? Soros György és a civil szervezeteinek, a CEU-nak a kiszorítását azért indították el, mert választási év van, fogalmazott egy kormánytag a lex CEU-ról az atv.hu-nak. A miniszterelnök viszont akár már el is érte a politikai célját: szimpatizánsai már nem tudják eltéveszteni ki az ellenség.

Ráadásul a CEU melletti kiállással az „ellenséget” támogató „liberálisok” is belerajzolták magukat a háborúba a másik oldalon. A Jobbik is meghatározta magát Soros mellett a kormány szerint, így a radikális párt szelsőjobbos szavazói a Fidesz ölébe hullanak Orbán Viktor reményei szerint jövő tavasszal.

A Soros-Juncker találkozó is „nekik dolgozik”, mert a kormány kommunikációs gépezete utána azt sulykolhatja, hogy Brüsszel is Soros György zsebében van – vélekedett forrásunk.
 
Elképzelhető azonban, hogy Orbán nem adja fel, mert komolyan gondolta a CEU kiszorítását, a szentpétervári Soros-egyetem bezárását modellezve és orosz minta alapján a „Soros-ügynökök” megbélyegzését. A kormánypárti sajtó ugyanis rendre arról cikkezik, hogy nemcsak Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa veszélyes, hanem a Nyílt Társadalom Intézet budapesti székhelye is,  mert „Soros György magyar származású politikai agitátor félmilliárd dolláros, 138 milliárd forintos beruházással készül támogatni a menekültek és migránsok által indított startup vállalkozásokat, cégeket és társadalmi kezdeményezéseket”.

További belföldi híreink