Belföld

2017-04-20 07:20:00

Ehhez a 9 kétharmados törvényhez kell az ellenzék a kormánynak májusban

Miközben állandóvá váltak a kormányellenes utcai demonstrációk, a törvénykezésnek folytatódnia kell, és a Fidesz nagyon is segítségre szorul a kétharmados ügyekben. A Policy Agenda azt vizsgálta, hogy milyen stratégiák vannak az ellenzék előtt, kell-e ténylegesen a kétharmad a Fidesznek.

Ehhez a 9 kétharmados törvényhez kell az ellenzék a kormánynak májusban
Fotó: Reuters

Jelen pillanatban kilenc olyan törvényjavaslat van az Országgyűlés előtt, amelyeknél szükség van a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatására. Ezeket elvileg májusban szeretné elfogadtatni a parlamenti többség. Ilyenek a

- büntetőeljárásról szóló törvény,
  - az erdőkről szóló törvény,
  - a halgazdálkodási törvény,
  - nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó
    törvények,
  - a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos törvény, illetve
    ezzel együtt a bírósági végrehajtás szabályait módosító
    törvény,
  - az állami ingatlanok egyházi tulajdonba adásáról szóló
    törvény.

Ezenkívül van három törvényjavaslat, amelyek ugyan benyújtásra kerültek, de egyelőre nem szerepel konkrét tárgyalási időpont mellettük. Az egyik a régóta húzódó bírósági szervezet átalakításáról szóló törvényjavaslat. De szintén várat magára egy nemzetközi szerződés (Nemzetközi Büntetőbíróságra vonatkozó) kihirdetése is.
 
A harmadik törvényjavaslat, amely kétharmadot igényel, de egyelőre parkoló pályán van, a kisebb politikai vihart kiváltott kezdeményezés, amely az Országos Vadászkamarának adott volna át ingyenesen egy állami ingatlant. Ezt eredetileg MSZP-s képviselőkkel közösen nyújtotta be a Fidesz-KDNP, de az ellenzékiek a felháborodás hatására kihátráltak az ügy mögül.

Egyre kínosabb az együttműködés
 
A kétharmados ügyekben eddig főpartnernek számító Jobbik egyre élesebben kerül szembe a Fidesszel. A pártelnök magánéletének támadása a kormánypárti sajtóban, a Simicska-ügy, az ügynökvádak felemlegetése megkérdőjelezi, hogy meddig akar szakpolitikai ügyekben együttműködni a két párt.

Az MSZP esetében ez főkképpen azért válik éles kérdéssé, mert a Demokratikus Koalíció azzal akar szavazatokat szerezni, hogy az MSZP-t (vagy legalábbis képviselőinek egy részét) kollaborációval vádolja. Ezért kellett látványosan visszalépnie a pártnak a korábban említett vadászkamarai ingatlanátadási törvénytől.

A DK parlamenti politizálást elutasító magatartása tehát érezhetően hatással van az MSZP működésére is.

Az LMP, amely a második legtöbb ügyben volt a kormány partnere az eddigi időszakban, nyilvánvalóan nem akar olyan szerepbe kerülni, hogy egyedüliként áll a Fidesz mellé. Ez főképpen az alkotmánybírák tavalyi megválasztása óta érzékeny kérdés a zöldeknél. Azaz mindegyik ellenzéki párt döntési helyzetbe van, és ez igaz a képviselőcsoporttal nem rendelkezőkre is, mint a DK, az Együtt vagy a Liberálisok.

Mik a lehetőségek?
 
A Policy Agenda szerint az egyik út az ellenzék számára az együttműködés minden lehetőségének megtagadása. Ha ugyanis azt akarják megjeleníteni választóik számára, hogy az Orbán-rendszer nem demokratikus, akkor nincs más választásuk.
 
A másik lehetőség, hogy bár éles az ellentét, de megpróbálják ezt árnyaltan kezelni, és egyes ügyekben együttműködnek. Ez azonban a választókban kétségeket ébreszthet, és

főképpen a parlamenten kívüli formációk felerősíthetik azokat a gondolatokat, hogy az ellenzék is a NER része, és valójában ők is a problémát jelentik és nem a megoldást.

A Fidesz számára a kétharmados ügyek sokkal inkább a saját szavazóiknak szóló üzenetek lehetnek. Ezt láttuk a kvótanépszavazást követő Alaptörvény-módosításnál, amelyet végül az ellenzék nem támogatott. A szavazás kudarca ugyanakkor jó alkalom volt arra, hogy saját választóiknak elmondhassák: csak ők képviselik a nemzeti érdekeket. Ezért könnyen lehet, hogy hasonló kétharmados kezdeményezésekkel később is előáll majd a kormánypárt.

atv.hu

További belföldi híreink